Rekordbírságot kapott az Instagram, mert nem vette elég komolyan a GDPR-t

2022. 10. 13., 13:17

Fiatalkorú felhasználók adatvédelmi jogait sértette meg Európában a Meta-csoporthoz tartozó Instagram, amiért a GDPR hatályba lépése óta a második legmagasabb bírságot szabták ki rá. Az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board, EDPB) a jogsértés jellegére, súlyosságára, valamint az általa érintettek számára tekintettel méltányosnak ítélte a 405 millió eurós büntetést. Az eset a Deloitte Legal szakértői szerint ismételten felhívja a figyelmet rá, mennyire komolyan kell venni a GDPR követelményeit.

Nem ez az első eset, hogy a Meta cégcsoportba tartozó vállalkozás európai bírságot kap: a WhatsApp-ot tavalyszeptemberben 225 millió euróra büntették, amiért nem tett eleget a GDPR átláthatóságra vonatkozó követelményének, idén márciusban pedig a Facebook kapott 17 millió eurós bírságot, miután elmaradtak azok az intézkedések, amelyek révén azonnal be tudta volna mutatni az uniós felhasználók adatainak védelme érdekében alkalmazott biztonsági intézkedéseket.

Most az EDPB július 28-ai keltezésű, kötelező érvényű vitarendezési határozatát követően döntött Írország adatvédelmi hatósága (DPC) egy rekordösszegű, 405 millió eurós bírság kiszabásáról, miután az Instagram (Meta IE) nem tett eleget a GDPR átláthatóságra vonatkozó követelményének.

Influenszerek és adatvédelmi jogok

A döntést egy hivatalból indult vizsgálat előzte meg. Ebben az Instagram üzleti fiók funkcióját használó 13 és 17 éves kor közötti fiatalok e-mail-címeinek és/vagy telefonszámainak Instagram általi nyilvános közzététele, valamint személyes Instagram-fiókjaik alapértelmezés szerinti nyilvános beállítását vették górcső alá. A helytelen gyakorlat kialakulásában szerepet játszott a felhasználók motivációja, figyelmetlensége, tájékozatlansága is: sok fiatal képzeli el influenszerként a jövőjét, ezen a területen pedig a látogatottság üzleti érték, ami kiemelten fontossá teszi a profilstatisztikákhoz való hozzáférés lehetőségét.

Az ilyen kimutatások megismerését az Instagram csak akkor engedi, ha a profil üzleti célúra van állítva, amely alapértelmezetten nyilvánosan megtekinthető. Ez a fiatalkorúak védelmére vonatkozó adatvédelmi elvárásokkal nem összeegyeztethető.

„A bírság összege mellett a döntés azért is jelentős, mert a hatóság a fiatalkorúak személyes adatainak kezelésére vonatkozóan magasabb mércét állított fel, ezért az ilyen korosztályt megcélzó szolgáltatóknak további garanciákat kell beépíteniük a gyermekek védelme érdekében” – magyarázza dr. Orbán Zsombor, a Deloitte Legal technológia és adatvédelmi csoportjának vezetője.

Ez az EDPB első kötelező érvényű határozata, amely az uniós adatvédelmi jog egyik alapvető pillérével, az adatkezelés jogszerűségével foglalkozik. A dokumentumban kiemelt szerepet kap a szerződés teljesítése és a jogos érdek jogalapok alkalmazhatósága, miután a Meta IE erre a két jogalapra támaszkodott az Instagram üzleti fiókokat használó fiatalok e-mail-címeinek és/vagy telefonszámainak közzétételekor.

Az EDPB megállapította, hogy a cég eljárása nem felelt meg a jogalap alkalmazásához szükséges követelményeknek. Ezzel korábbi állásfoglalása felülvizsgálatára utasította a DPC-t azzal érvelve, hogy az adatkezelés vagy szükségtelen volt, vagy ha szükséges is lett volna, nem teljesítette a jogos érdek megállapításához szükséges érdekmérlegelési tesztet.

A fiatalok személyes adatainak jogalap nélkül, jogellenes kezelésére hivatkozva határozattervezetének módosítására utasította az ír hatóságot. És nem is érte be ennyivel: a GDPR adatkezelés jogszerűségére vonatkozó rendelkezéseinek megsértésére hivatkozva, valamint tekintettel a jogsértés jellegére, súlyosságára, valamint nagyszámú érintettre, hatékony, arányos és visszatartó erejű bírság kiszabására szólította fel a DPC-t.

Mi a tanulság?

Az eset jól szemlélteti, mennyire komolyan kell venni a GDPR követelményeit, milyen körültekintően kell meghatározni az adatkezelés jogalapját. „Megfelelő jogalap hiányában nem lesz jogszerű az adatkezelés, ezért amennyiben az adatkezelő a jogos érdek jogalapra támaszkodik adatkezelési műveletei során, megfontolandó érdekmérlegelési teszt tréningen vagy továbbképzésen részt venni. Ezeken túl az adatkezelési folyamatok és az egyéb dokumentációk rendszeres felülvizsgálata is elengedhetetlen” – hangsúlyozza dr. Albert Lili, a Deloitte Legal technológia és adatvédelmi csoportjának ügyvédje.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS