Ráfázhatnak a trükköző igénylők a hatósági áras tűzifára

2022. 09. 22., 11:13

Lesz még dolguk és költségük a hatósági áras tűzifával az igénylőknek, mire tényleg fűteni tudnak vele. Ha csalnak, az árkülönbséget duplán fizettetheti meg az állami erdőgazdaság – írja a Bank360.hu a kedvezmény részleteiről megjelent jogszabály alapján.

Megjelent az a kormányrendelet, amely a Nagy István agrárminiszter által bejelentett hatósági áras tűzifavásárlás szabályait írja le.A rendelet egyértelművé teszi, hogy az olcsón kínált tűzifa nem az, amit a tűzépeken, tűzifa-kereskedőknél megvehetünk. Az állami erdészeti társaságoktól „tűzifa alapanyagot” vásárolhatunk kedvezményes áron.

Ez a jogszabály meghatározása szerint „átlagosan 1 méter vagy annak többszöröse szerinti hosszúságú darabokra vágott, feldolgozatlan farönkökből álló hengeres faanyag”. Ezt tehát még tönkökre kell vágni, majd felhasogatni ahhoz, hogy valaki fűteni tudjon vele – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu. A kedvezményesen járó 10 köbméter alatt erdei köbmétert kell érteni, ami a jogszabály szerint “sorokba rendezett, 1 méter hosszú tűzifa alapanyag 1 méter szélességű és 1,7 méter magasságú mennyisége”.

A kedvezményes árú tűzifa alapanyag 2023. április 15-ig igényelhető az állami erdészeti társaságnál rendelkezésre álló fafaj és készlet függvényében. A kedvezményes árú mennyiség saját felhasználásra maximum 10 erdei köbméter „magyarországi felhasználási helyenként”. A kedvezményes mennyiséget több részletben is meg lehet venni a megadott határidőig.

Ez tehát azt jelenti, hogy a kedvezmény nem személyenként jár, hanem felhasználási helyenként, ami a rendelet szerint „az igénylő lakcímét igazoló hatósági igazolványán feltüntetett, címadatokkal megjelölt hatályos tartózkodási hely vagy ennek hiányában lakóhely”. Az igénylő a felhasználási helyen élő személy. 

A kedvezményes mennyiséget több részletben is meg lehet venni a megadott határidőig, és több, ugyanazon a felhasználási helyen élő személy együtt is megvásárolhatja. 10 köbméterig az azonos helyen élők külön-külön is vásárolhatnak, de az együttes vásárlásuk nem haladhatja meg a 10 köbmétert. Ebbe a mennyiségbe beleszámít az a tűzifa mennyiség is, amit az igénylő 2022. május 1-jét követően már megvett az állami erdészeti társaságoktól.

A rendelet szerint a kedvezményes mennyiséget nem kell ugyanannál az erdőgazdaságnál megvenni, ahogy a beszámítandó korábbi mennyiség is származhat másik állami erdészettől. (A szállítási távolságok miatt ez vélhetően ritkán fordul elő, de azért megeshet.) 

A feltételek ellenőrzése céljából az állami erdészeti társaság a vásárlást követő egy évig 

jogosult kezelni az igénylő nevét és a felhasználási hely címadatait. Az ehhez szükséges okmányokat (személyi, lakcímkártya) az igénylőnek be kell mutatnia a vásárláskor. A rendelet szerint az igénylőnek kötelező nyilatkoznia arról, hogy a vásárlása megfelel a kedvezmény feltételeinek. Ezen felül arról is, hogy tudomásul veszi a feltételek esetleges megszegésének következményeit.

Ha valakiről kiderül, hogy megszegte a feltételeket (nem saját felhasználásra vett vagy/és már több mint 10 köbmétert egy felhasználási helyre), akkor kötbért kell fizetnie. Ennek összege a vásárláskori „aktuális piaci ár” és a kedvezményes ár különbözetének duplája.

A rendeletben a korábban közölt kedvezményes árak szerepelnek, azaz a tűzifa alapanyag „erdei rakodói átadáson” (azaz szállítás nélkül) számított erdei köbméterenkénti, áfát is tartalmazó egységára

  • kemény lombos fafajú faanyag esetében 30 000 forint,
  • lágy lombos fafajú faanyag esetében 19 000 forint,
  • fenyő fafajú faanyag esetében 19 000 forint.

A rendelet ugyan bezár néhány kiskaput a trükkös vásárlások előtt, de azért egyet nyitva hagy. A szállításról ugyanis a vásárlónak kell gondoskodnia. Azt pedig már senki nem fogja ellenőrizni, hogy a megvásárolt tűzifát milyen címre fogja kiszállíttatni az általa megbízott fuvarossal. Ha valaki megkéri például a vele nem azonos címen lakó rokonát vagy szomszédját a vásárlásra, akkor könnyen 10 köbméter fölé növelheti a kedvezményes mennyiséget.

Ezzel természetesen szabályt szeg, de ha ezt nem üzletszerűen, nagy mennyiségben teszi, akkor keveset kockáztat – világít rá a Bank360.hu a szabályozás által meghagyott „szürke zónára”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS