Öt tény, amit nem (biztos, hogy) tudsz az ittas vezetésről

Céges bulik, karácsony, baráti és családi összejövetelek, szilveszter – az önmegtartóztató száraz november után az év végi ünnepi időszakban bizony számos alkalommal előkerülnek a pezsgős- és egyéb szeszes üvegek, ami sajnos a közúti baleseti statisztikákon is meglátszik. Tavaly decemberben több mint száz alkalommal okoztak járművezetők részegen balesetet, pedig Magyarországon zéró tolerancia van érvényben az ittas vezetésre. Ezek a feltételek pedig az ünnepek idején sem enyhülnek, sőt a hatóságok jellemzően fokozott ellenőrzéseket tartanak ilyenkor az utakon – hívja fel a figyelmet dr. Lőrik József ügyvéd.

A büntetőügyekre specializálódott védőügyvéd öt tényt szedett csokorba, amikkel nem biztos, hogy mindenki képben van az ittas vezetés és annak lehetséges következményei kapcsán.

1. Akkor is bajba kerülhetünk, ha az elfogyasztott alkohol még nem szívódott fel!

2014. január 1. óta alaposan megváltozott az ittas vezetés meghatározása, és bár ez elsőre nem tűnik lényeges változásnak a korábbi szabályozáshoz képest, az ördög a részletekben rejlik. Az új kódex ugyanis így határozza meg az ittasságot: az a személy, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkoholszint, illetve 0,25 milligramm/liter légalkoholszint feletti érték „előidézésére alkalmas” szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.

Tehát ahhoz, hogy valakit 2019-ben ittas vezetésért megbüntessenek, már nem szükséges az, hogy az elfogyasztott alkohol a járművezető szervezetében felszívódjon, és alkoholos befolyás alá kerüljön. Már az is elegendő, ha elfogyasztotta azt a mennyiségű alkoholt (már a gyomrában van), amely később (akár a járművezetést követően!) a fenti értékeket előidézheti.

2. Nem sok kell ahhoz, hogy bűncselekményt kövessünk el!

Ha a sofőr szervezetében a fenti értékek előidézésére alkalmas mennyiségű alkohol van, akkor bűncselekményről beszélünk. Ez az érték extrém esetben, például egy apróbb termetű hölgy esetében akár már 2 dl bor vagy egy korsó sör elfogyasztásával is előidézhető.  Ezt a „zéró tolerancia” bevezetése óta a Btk. még az eddigieknél is szigorúbban bünteti. A gyakran több százezer forintot is elérő pénzbüntetés mellett, akár több évre eltilthatják az elkövetőt a járművezetéstől, sőt, szélsőséges esetben akár felfüggesztett, vagy letöltendő szabadságvesztésre is ítélhetik.

Amennyiben a járművezető szervezetében található véralkohol szint nem éri el a 0,50 gramm/liter véralkohol-koncentrációt, illetve 0,25 milligramm/liter légalkohol-koncentrációt, akkor szabálysértésről beszélünk. Ebben az esetben a szervezetében lévő alkohol mennyiségétől függően, 30 000 forint vagy 100 000 forint bírságot kell megfizetnie az elkövetőnek.

3. Ha túllépünk egy határt, tanulhatjuk újra a kreszt!

Ha a sofőr bűncselekményt követ el, nem ritka, hogy a bíróság teljeskörűen eltiltja a járművezetéstől. Amennyiben az eltiltás hatókörét a bíróság nem korlátozza meghatározott járműfajtára vagy jármű-kategóriára, a jogsinkat csak abban az esetben kaphatjuk vissza, ha úgynevezett utánképzésen veszünk részt, és azt sikeresen el is végezzük. Ráadásul ugyan a tanfolyamot megkezdhetjük, vizsgát azonban nem tehetünk, csak a tiltási időszak lejártát követően.

4. A ráívással nem megyünk sokra!

Korábban közkedvelt módszer volt az ittas sofőrök körében, hogy ráivással próbáltak meg kibújni a felelősség alól. A ráivás célja általában a korábbi alkoholfogyasztás tényének eltüntetése.

„Ilyenkor ugyanis az elkövető a rendőri ellenőrzést követően azért fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt egy közeli kocsmában, vagy akár a zsebben megbúvó laposüvegből, hogy kérdésessé tegye a vérben, illetve vizeletben a hatóságok által mért és kimutatható alkohol-koncentráció eredményét. Ez a trükk azonban nem javasolt, hiszen a hatóság ilyenkor visszaszámolás segítségével következtet az eredeti alkoholos állapot mértékére” – hangsúlyozza Lőrik József ügyvéd.

5. Másnaposan is követhetünk el bűncselekményt!

Egy emberesen átmulatott, hajnal 4–5-ig tartó buli után sem érdemes autóba szállni már a délelőtt folyamán. Ezt a jog posztalkoholos állapotnak hívja.

„Ennek lényege, hogy az elkövető a járművezetést hosszabb idővel megelőzően fogyasztott alkoholt, ez azonban még a maga teljességében nem tisztult ki a szervezetéből és különösen a lebomlási folyamat jellegzetességeinek figyelembevételével, a tüdő által kibocsátott levegőben még kimutatható. Ilyenkor nagy jelentőséggel bír a tényleges véralkohol-koncentráció, az ittas személy egyéni jellemzői és persze az elfogyasztott alkohol mennyisége is. Pályám során nem egyszer találkoztam már olyan esettel, amikor 6–8 órával az alkoholfogyasztás után is 0,25 milligramm/liter légalkoholszint feletti értéket mértek a rendőrök, ami ugye bűncselekménynek számít” – magyarázza az ügyvéd.

Ha volán mögé ülünk, semmiképp se a számolgatás lebegjen a szemünk előtt, inkább teljes mértékben tartózkodjunk az alkoholfogyasztástól. Az ünnepek nem az alkoholfogyasztás miatt különlegesek, hanem a családdal, szeretteinkkel együtt töltött idő miatt. Ebből pedig akkor lehet minél több, ha az év végi ünnepi időszakban sem ülünk ittasan a volán mögé.0