Őstermelők biztosítási jogviszonya: figyelmeztet a NAV, sokan nem veszik figyelembe a változást

2022. 02. 04., 18:18

A NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint az őstermelők biztosítási jogviszonyát érintő, 2021. január 1-jei változást sokan nem vették figyelembe, így gyakori volt, hogy elmulasztották a jogviszonyukat bejelenteni, és a járulékbevallásokat benyújtani.

2020. december 31-éig az őstermelő csak akkor vált biztosítottá, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen elérte legalább a 20 évet. 2021. január 1-jétől azonban a biztosítotti jogviszony már nem kötött a 20 éves szolgálati időhöz.

Előfordulhat tehát olyan eset, hogy az őstermelő 2020. december 31-éig nem volt biztosított, mivel nem érte el a 20 éves szolgálati időt, azonban 2021. január 1-je után, a Tbj. változása miatt már az.

A jelenlegi szabályozás szerint az az őstermelőként nyilvántartott magánszemély minősül biztosítottnak, aki

– egyéb jogcímen nem biztosított, például nincs munkaviszonya, és

– nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, illetve nem olyan özvegyi nyugdíjas, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Amikor az őstermelő biztosítottá válik, jogviszonya kezdetét be kell jelentenie a ’T1041 jelű adatlapon és a ’58 jelű járulékbevallásokat is be kell nyújtania a NAV-hoz .

Az őstermelők járulékfizetéséről, valamint a biztosítási jogviszony keletkezésének szabályairól bővebben a NAV honlapján található 6. számú, „A mezőgazdasági őstermelő adózása” információs füzetben található tájékoztatás. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS