Őstermelők biztosítási jogviszonya: figyelmeztet a NAV, sokan nem veszik figyelembe a változást

2022. 02. 04., 18:18

A NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint az őstermelők biztosítási jogviszonyát érintő, 2021. január 1-jei változást sokan nem vették figyelembe, így gyakori volt, hogy elmulasztották a jogviszonyukat bejelenteni, és a járulékbevallásokat benyújtani.

2020. december 31-éig az őstermelő csak akkor vált biztosítottá, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen elérte legalább a 20 évet. 2021. január 1-jétől azonban a biztosítotti jogviszony már nem kötött a 20 éves szolgálati időhöz.

Előfordulhat tehát olyan eset, hogy az őstermelő 2020. december 31-éig nem volt biztosított, mivel nem érte el a 20 éves szolgálati időt, azonban 2021. január 1-je után, a Tbj. változása miatt már az.

A jelenlegi szabályozás szerint az az őstermelőként nyilvántartott magánszemély minősül biztosítottnak, aki

– egyéb jogcímen nem biztosított, például nincs munkaviszonya, és

– nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, illetve nem olyan özvegyi nyugdíjas, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Amikor az őstermelő biztosítottá válik, jogviszonya kezdetét be kell jelentenie a ’T1041 jelű adatlapon és a ’58 jelű járulékbevallásokat is be kell nyújtania a NAV-hoz .

Az őstermelők járulékfizetéséről, valamint a biztosítási jogviszony keletkezésének szabályairól bővebben a NAV honlapján található 6. számú, „A mezőgazdasági őstermelő adózása” információs füzetben található tájékoztatás. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS