Őstermelők biztosítási jogviszonya: figyelmeztet a NAV, sokan nem veszik figyelembe a változást

2022. 02. 04., 18:18

A NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint az őstermelők biztosítási jogviszonyát érintő, 2021. január 1-jei változást sokan nem vették figyelembe, így gyakori volt, hogy elmulasztották a jogviszonyukat bejelenteni, és a járulékbevallásokat benyújtani.

2020. december 31-éig az őstermelő csak akkor vált biztosítottá, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő ideje és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen elérte legalább a 20 évet. 2021. január 1-jétől azonban a biztosítotti jogviszony már nem kötött a 20 éves szolgálati időhöz.

Előfordulhat tehát olyan eset, hogy az őstermelő 2020. december 31-éig nem volt biztosított, mivel nem érte el a 20 éves szolgálati időt, azonban 2021. január 1-je után, a Tbj. változása miatt már az.

A jelenlegi szabályozás szerint az az őstermelőként nyilvántartott magánszemély minősül biztosítottnak, aki

– egyéb jogcímen nem biztosított, például nincs munkaviszonya, és

– nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, illetve nem olyan özvegyi nyugdíjas, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Amikor az őstermelő biztosítottá válik, jogviszonya kezdetét be kell jelentenie a ’T1041 jelű adatlapon és a ’58 jelű járulékbevallásokat is be kell nyújtania a NAV-hoz .

Az őstermelők járulékfizetéséről, valamint a biztosítási jogviszony keletkezésének szabályairól bővebben a NAV honlapján található 6. számú, „A mezőgazdasági őstermelő adózása” információs füzetben található tájékoztatás. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 12:10:00
Egyre elterjedtebb utazásszervezési forma az utazási irodáktól független utazási tanácsadás. A hagyományosan ismert, utazási irodák által szervezett utazások és a független utazási tanácsadók tevékenysége között jelentős különbségek vannak, különösen az utazásért való felelősség tekintetében, ezért a Pest Vármegyei Főügyészség vizsgálatot tartott e területen.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS