Online számla: jelentős változások jönnek

2020. 09. 28., 10:45

Ismét jelentős változások jönnek a NAV online számla jelentések terén, a 3.0 XML kapcsán 2021-től új elvárások és újabb lehetőségek nyílnak meg az adóalanyok és a szolgáltatók előtt – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Mi változik a NAV online számla adatszolgáltatásban 2021-től?

Két fronton is módosul az online számla jelentés:

  • egyrészt bővül a jelentendő számlák köre (kiterjed szinte az összes értékesítési számlára),
  • másrészt új sémát (3.0) kell alkalmazni a jelentéshez.

2021. január 1-től ismét egy újabb XML sémát (3.0 XSD) kell majd alkalmazni az online számla rendszerbe küldött számlák formátumaként, miközben még csak alig 3 hónapja tértünk át a 2.0 sémára – írja friss bejegyzésében Németh Lilla, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Gyors tempót diktál az adóhivatal, bár ahogy a jelenlegi 2.0 váltás kapcsán is 3 hónapos szankciómentes időszakot biztosít a NAV a felkészülésre, úgy a 3.0 kapcsán is lesz moratórium 2021. januártól március végéig.

Miért van szükség újabb online számla módosításra?

2021. január 1-től már a magánszemélyek felé kiállított számlákat is le kell jelenteni. Ezen túl az európai uniós közösségi és az EU-n kívülre irányuló export ügyleteket is.

Ezzel tulajdonképpen eléri teljeskörűségét az online számla rendszer, hiszen a gazdálkodók által kiállított összes számlát látni fogja az adóhivatal.

Annak érdekében, hogy az újabb adattartalmak is jelentésre kerülhessenek, szükség volt 2.0 jelentős továbbfejlesztésére, a séma módosítására.

Az adatot szolgáltatóknak egyfelől meg kell oldaniuk, hogy az eddig akár kiszűrt, a magánszemélyek személyes adatait tartalmazó számlák a GDPR szabályoknak megfelelően kerüljenek bele az online számla adatriportba. Másrészt a túlnyomórészt közösségi és export ügylettel rendelkező cégeknek – amelyek eddig akár kézi jelentéssel oldották meg belföldi számláik riportját – most már mindenképp érdemes automatizált megoldásra váltaniuk, és alkalmazkodni az online számla 3.0 séma elvárásaihoz.

Új fejlemény: az XML lehet az e-számla!

Az elektronikus számlázás terén is jelentős változás jön, hiszen a NAV tervei szerint az új séma szerinti 3.0 XML is tekinthető majd e-számlának! Ha az adóalany így nyilatkozik az adatszolgáltatásában, akkor az XML képében egyben elektronikus számla kerül beküldésre. Ilyen esetben a számla teljes adattartalmának megadására lesz szükség, nem lesz elegendő az áfatörvény szerinti kötelező adattartalom, ezért jogszabálymódosításra is számíthatunk.

Ugyanakkor, mivel a számlán kötelező a név, cím adatok feltüntetése, de ennek XML-be emelése és riportálása a magánszemélyek esetében adatvédelmi szempontok miatt kifejezetten tiltott, a NAV differenciál. A privát vásárlónak kiállított számla XML-je nem minősülhet elektronikus számlának.

Új lehetőségek és fejlesztési igények az online számla kapcsán

A lehetőségek tárháza nyílik meg a társaságok számára, a fejlesztési igények növekedésével karöltve – bár eddig sem volt ez másképp.

  1. Első körben fel kell készíteni a számlázó rendszereket arra, hogy januártól már a magánszemélyek felé kiállított és az export illetve Közösségen belüli értékesítéseket is jelenteni kell az adóhatóság felé.
  2. Következő lépésként át kell állni az új 3.0 XSD sémára, mely számos újdonságot tartalmaz , ezek egy része az IT fejlesztői kapacitáson túl pénzügyi területen jártas szakembert is igényel.
  3. Harmadrészt az elektronikus számlázás kérdéskörét érdemes körüljárni. Jelentős változás lesz, hogy B2B relációban maga a 3.0 séma szerinti XML is tekinthető majd számlának, ha az adóalany nyilatkozik az adatszolgáltatásban, hogy elektronikus számla kerül beküldésre. Ennek feltételeit azonban nem csak a jogszabály befolyásolja, de a társaságok belső folyamatai, partnereivel kialakított szerződéses viszonyai és együttműködésük tartalma is.  Ehhez kapcsolódóan a NAV további segítséget épít be az XML-be, mert lehetővé teszi olyan mezők megadását, melyek az XML alapú automatizált könyvelést tudják előmozdítani, pl. megrendelés szám, főkönyvi szám, költséghely, vállalati kód stb. feltüntetésének lehetőségével.

Lassan eljutunk oda, hogy megszűnik a papír alapú számla, helyette már XML-ben fogunk gondolkodni és adathalmazokban, ezek fogadásában és küldésében. A 3.0 online számla pontos részleteit tartalmazó specifikáció megjelenése még várat magára, de a következő határidők már most, a 2.0 moratórium lejárta előtt körvonalazódtak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS