Online számla: jelentős változások jönnek

2020. 09. 28., 10:45

Ismét jelentős változások jönnek a NAV online számla jelentések terén, a 3.0 XML kapcsán 2021-től új elvárások és újabb lehetőségek nyílnak meg az adóalanyok és a szolgáltatók előtt – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

Mi változik a NAV online számla adatszolgáltatásban 2021-től?

Két fronton is módosul az online számla jelentés:

  • egyrészt bővül a jelentendő számlák köre (kiterjed szinte az összes értékesítési számlára),
  • másrészt új sémát (3.0) kell alkalmazni a jelentéshez.

2021. január 1-től ismét egy újabb XML sémát (3.0 XSD) kell majd alkalmazni az online számla rendszerbe küldött számlák formátumaként, miközben még csak alig 3 hónapja tértünk át a 2.0 sémára – írja friss bejegyzésében Németh Lilla, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Gyors tempót diktál az adóhivatal, bár ahogy a jelenlegi 2.0 váltás kapcsán is 3 hónapos szankciómentes időszakot biztosít a NAV a felkészülésre, úgy a 3.0 kapcsán is lesz moratórium 2021. januártól március végéig.

Miért van szükség újabb online számla módosításra?

2021. január 1-től már a magánszemélyek felé kiállított számlákat is le kell jelenteni. Ezen túl az európai uniós közösségi és az EU-n kívülre irányuló export ügyleteket is.

Ezzel tulajdonképpen eléri teljeskörűségét az online számla rendszer, hiszen a gazdálkodók által kiállított összes számlát látni fogja az adóhivatal.

Annak érdekében, hogy az újabb adattartalmak is jelentésre kerülhessenek, szükség volt 2.0 jelentős továbbfejlesztésére, a séma módosítására.

Az adatot szolgáltatóknak egyfelől meg kell oldaniuk, hogy az eddig akár kiszűrt, a magánszemélyek személyes adatait tartalmazó számlák a GDPR szabályoknak megfelelően kerüljenek bele az online számla adatriportba. Másrészt a túlnyomórészt közösségi és export ügylettel rendelkező cégeknek – amelyek eddig akár kézi jelentéssel oldották meg belföldi számláik riportját – most már mindenképp érdemes automatizált megoldásra váltaniuk, és alkalmazkodni az online számla 3.0 séma elvárásaihoz.

Új fejlemény: az XML lehet az e-számla!

Az elektronikus számlázás terén is jelentős változás jön, hiszen a NAV tervei szerint az új séma szerinti 3.0 XML is tekinthető majd e-számlának! Ha az adóalany így nyilatkozik az adatszolgáltatásában, akkor az XML képében egyben elektronikus számla kerül beküldésre. Ilyen esetben a számla teljes adattartalmának megadására lesz szükség, nem lesz elegendő az áfatörvény szerinti kötelező adattartalom, ezért jogszabálymódosításra is számíthatunk.

Ugyanakkor, mivel a számlán kötelező a név, cím adatok feltüntetése, de ennek XML-be emelése és riportálása a magánszemélyek esetében adatvédelmi szempontok miatt kifejezetten tiltott, a NAV differenciál. A privát vásárlónak kiállított számla XML-je nem minősülhet elektronikus számlának.

Új lehetőségek és fejlesztési igények az online számla kapcsán

A lehetőségek tárháza nyílik meg a társaságok számára, a fejlesztési igények növekedésével karöltve – bár eddig sem volt ez másképp.

  1. Első körben fel kell készíteni a számlázó rendszereket arra, hogy januártól már a magánszemélyek felé kiállított és az export illetve Közösségen belüli értékesítéseket is jelenteni kell az adóhatóság felé.
  2. Következő lépésként át kell állni az új 3.0 XSD sémára, mely számos újdonságot tartalmaz , ezek egy része az IT fejlesztői kapacitáson túl pénzügyi területen jártas szakembert is igényel.
  3. Harmadrészt az elektronikus számlázás kérdéskörét érdemes körüljárni. Jelentős változás lesz, hogy B2B relációban maga a 3.0 séma szerinti XML is tekinthető majd számlának, ha az adóalany nyilatkozik az adatszolgáltatásban, hogy elektronikus számla kerül beküldésre. Ennek feltételeit azonban nem csak a jogszabály befolyásolja, de a társaságok belső folyamatai, partnereivel kialakított szerződéses viszonyai és együttműködésük tartalma is.  Ehhez kapcsolódóan a NAV további segítséget épít be az XML-be, mert lehetővé teszi olyan mezők megadását, melyek az XML alapú automatizált könyvelést tudják előmozdítani, pl. megrendelés szám, főkönyvi szám, költséghely, vállalati kód stb. feltüntetésének lehetőségével.

Lassan eljutunk oda, hogy megszűnik a papír alapú számla, helyette már XML-ben fogunk gondolkodni és adathalmazokban, ezek fogadásában és küldésében. A 3.0 online számla pontos részleteit tartalmazó specifikáció megjelenése még várat magára, de a következő határidők már most, a 2.0 moratórium lejárta előtt körvonalazódtak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS