Nyolc változás a Munka Törvénykönyvében 2023. január elsejétől

Nyolc változás a Munka Törvénykönyvében 2023. január elsejétől
2023. 01. 17., 17:10

2023. január 1-től több ponton módosult a Munka Törvénykönyve. A legfontosabb tudnivalókat a Man At Work szakértői foglalták össze.

Érdemes átfutni a fő változásokat, hiszen munkavállalóként jó tisztában lenni azzal, mi minden változik például a szabadságok, a felmondás vagy a próbaidő terén – hívta fel a figyelmet Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese. Az alábbiakban felsorolt változásokat ugyanakkor egyelőre inkább egyfajta mankónak érdemes tekinteni, mert a jogalkotók csak ezután fogják a gyakorlatban is kialakítani a rendelkezések alkalmazását.

1. Apasági szabadság: Eddig is járt, összesen 5 nap volt, ami 2023. január 1-től 10 napra emelkedett. Fontos információ, hogy az első 5 napra 100 százalékos távolléti díj jár, a második 5 napra viszont már csak 40 százalékos. Talán sokaknak jó hír, hogy visszamenőlegesen is igénybe lehet venni: a 2022. augusztus 2. és december 31. közt született babákra is ki lehet venni a plusz 5 nap apasági szabadságot.

2. Szülői szabadság: Ezentúl minden dolgozót 44 munkanap szülői szabadság illet meg, a gyereke 3 éves koráig, egyéves munkaviszony megléte esetén. A szabadságot írásban kell kérni 15 nappal előre a távolléti díj 10 százaléka jár ezen napokra, amely csökken azzal az összeggel, amely csökken azzal az összeggel, amit a szülő máshonnan kap (GYED, GYES).

3. Felmondás indoklása: A törvényváltozás lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy bizonyos esetekben írásos indoklást kérjen utólag a munkáltatótól.

4. Felmondási tilalom: Kiegészül a felmondási tilalmak köre, vagyis a dolgozók munkaviszonyát nem szüntethetik meg apasági vagy szülői szabadság, illetve gondozási szabadság alatt.

5. A munkaidő és a távmunka: A munkaviszony első 6 hónapja után munkavállalóként kérhetjük a teljes- vagy részmunkaidős foglalkoztatásra való váltást, illetve a távmunkavégzést (home office-t, ha az elérhető), vagy azt, hogy határozatlan idejű álláshelyre helyezzenek át minket, ha ez a munkáltató tájékoztatása szerint lehetséges.

6. Időarányos próbaidő: Bár a maximálisan megszabható próbaidő nem változik (3 hónap, kollektív szerződés esetén 6 hónap), a Munka Törvénykönyve 2023-tól az egy évnél rövidebb munkaviszony esetén időarányosan kiköthető próbaidőről rendelkezik. Ha például féléves határozott idejű munkaviszonyt írunk alá, a próbaidő – az eddigi maximum 3 hónap helyett – legfeljebb másfél hónap lehet.

7. Tájékoztatás: A Munka Törvénykönyve a cégeknek 2023. január elsejétől gyorsabb és pontosabb tájékoztatási kötelezettséget ír elő az új munkavállalók felé. A munkaviszony kezdetétől számítva – az eddigi 15 nap helyett – 7 napon belül át kell adni a munkavégzésről szóló tájékoztatót a dolgozóknak. Ebben a tájékoztatóban több mindennek kell szerepelnie, mint eddig, a munkahelyről szóló tájékoztatáson át a vállalat képzési politikáján át a munkaviszony megszüntetésével, különösen a felmondási idővel összefüggő szabályokig. Ha nem kapunk ilyen tájékoztatást, azt érdemes jelezni a cég felé.

8. Szabadság: 2023-tól a Munka Törvénykönyvébe foglalták, hogy a munkáltatónak igazolnia kell, ha meg akarja szakítani a dolgozója vagy dolgozói szabadságát. Ebbe beletartoznak a munkahelyi telefonok és e-mailek is. Vagyis mostantól elvileg nyugodtan ki lehet kapcsolni a céges telefont, és az e-maileket is ráérünk akkor elolvasni, amikor visszajövünk a szabadságról.

Man At Work

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS