Nyártól szigorúbb lesz a készpénzellenőrzés a külső uniós határokon

2021. 05. 31., 16:30

Júniusban jelentősen változnak a készpénz behozatalának szabályai az Európai Unió külső határain. Szigorúbbá válik az ellenőrzés, és ezentúl egyebek mellett az aranyérmék, aranyrudak értéke is beleszámít az összeghatárba.

A készpénznyilatkozatot továbbra is be kell nyújtani a vámhatóságokhoz az Unió területére belépéskor és a kilépéskor is annak, aki 10 ezer euró, vagy más valutában ezzel egyenértékű, illetve ezt meghaladó összegű készpénzt tart magánál. Az összeg több tételből is állhat, és a számításnál nem csak a bankjegyeket és pénzérméket kell figyelembe venni.

A 10 ezer eurós értékbe beleszámítanak:

  • a bankjegyek és a pénzérmék (beleértve az olyanokat is, amelyek csereeszközként már nincsenek általános forgalomban, de egy pénzügyi intézménynél vagy központi banknál még be lehet váltani őket),
  • a csekkek és az utazási csekkek, a megnevezett kedvezményezett nélküli váltók, fizetési megbízások,
  • a legalább 90 százalékos aranytartalmú aranyérmék és a legalább 99,5 százalékos aranytartalmú aranyrudak, aranyrögök, aranyszemcsék is.

A vámhatóságok akkor is kérhetnek készpénznyilatkozatot a 10 ezer euró, vagy ezt meghaladó összegű készpénzről, ha azt postán, a rakomány részeként vagy futárral továbbítják.

Aki bizonytalan abban, hogy kell-e készpénznyilatkozatot kitöltenie, érdeklődjön a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, illetve saját nemzeti hatóságainál, vagy külső uniós határátlépéskor a vámtisztviselőnél. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS