Nyártól szigorúbb lesz a készpénzellenőrzés a külső uniós határokon

2021. 05. 31., 16:30

Júniusban jelentősen változnak a készpénz behozatalának szabályai az Európai Unió külső határain. Szigorúbbá válik az ellenőrzés, és ezentúl egyebek mellett az aranyérmék, aranyrudak értéke is beleszámít az összeghatárba.

A készpénznyilatkozatot továbbra is be kell nyújtani a vámhatóságokhoz az Unió területére belépéskor és a kilépéskor is annak, aki 10 ezer euró, vagy más valutában ezzel egyenértékű, illetve ezt meghaladó összegű készpénzt tart magánál. Az összeg több tételből is állhat, és a számításnál nem csak a bankjegyeket és pénzérméket kell figyelembe venni.

A 10 ezer eurós értékbe beleszámítanak:

  • a bankjegyek és a pénzérmék (beleértve az olyanokat is, amelyek csereeszközként már nincsenek általános forgalomban, de egy pénzügyi intézménynél vagy központi banknál még be lehet váltani őket),
  • a csekkek és az utazási csekkek, a megnevezett kedvezményezett nélküli váltók, fizetési megbízások,
  • a legalább 90 százalékos aranytartalmú aranyérmék és a legalább 99,5 százalékos aranytartalmú aranyrudak, aranyrögök, aranyszemcsék is.

A vámhatóságok akkor is kérhetnek készpénznyilatkozatot a 10 ezer euró, vagy ezt meghaladó összegű készpénzről, ha azt postán, a rakomány részeként vagy futárral továbbítják.

Aki bizonytalan abban, hogy kell-e készpénznyilatkozatot kitöltenie, érdeklődjön a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, illetve saját nemzeti hatóságainál, vagy külső uniós határátlépéskor a vámtisztviselőnél. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS