November 16-tól adómentes a borászati termék juttatása

2023. 10. 31., 16:10

A legfontosabb tudnivalókat a NAV szakértői foglalták össze.

2023. november 16-tól adómentesa közvetlenül a borászattólvásárolt, palackozott, oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor, borászati termékjuttatása, ha arra
– reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében,
– üzleti ajándékként vagy
– csekély értékű ajándékként kerül sor.
A borászati termékek juttatása után ilyen esetekben nem kell személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót fizetni.
Nem adómentes a juttatás, ha a kedvezményezett terméket kereskedőktől (például: borház, kis-, és nagykereskedelmi üzlet, üzletlánc, borászati termékek árusítására szakosodott üzlet) szerzik be.

Az új szabály azt rögzíti, hogy mely – a törvény szerint egyes meghatározott juttatásnak minősülő – esetekben mentesül a borászati termék juttatása az adófizetési kötelezettség alól. Az egyes juttatások fogalma, tartalma, beleértve az értékhatárokat is, változatlanok, azokba az adómentesen juttatott borászati termék és annak értéke beleszámít. Tehát csekély értékű ajándékot továbbra is évente egyszer lehet juttatni, egyes meghatározott juttatásként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékben, melyben a borászati termékre jutó érték adómentes.
– A kedvező szabályok alapján az év végi ajándékozáskor a munkáltató által a munkavállalóknak csekély értékű ajándékként (ha az adóévben korábban csekély értékű ajándék juttatása az adott magánszemély kapcsán nem történt), valamint
– a cégek által üzleti partnereiknek üzleti ajándékként juttatott, a kormányrendelet szabályainak megfelelő borászati termékek után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS