Munkajogi kérdések az orosz-ukrán háborús helyzetben

2022. 03. 08., 10:53

A járványhelyzetből éppen kifelé araszoló munkáltatók az elmúlt napok, hetek háborús eseményei következtében új kihívásokkal szembesültek, melyek a munkajogi szabályok ismételt átgondolását teszik szükségessé. A legfontosabb tudnivalókat a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkajogászai foglalták össze.

Ha nem érkeznek meg a bérek

„Kérdésként merül fel, hogy mi történik amennyiben a munkáltató számlavezető bankja egyik napról a másikra nem tud utalásokat folyósítani, és ebből eredően a munkavállalók nem kapják meg a megszokott rendben a munkabérüket. Ilyen esetben egyértelmű, hogy a banki műveletek korlátozására egy elháríthatatlan külső esemény, a háború következtében kerül sor, ebből eredően a munkáltató ezért a mulasztásért nem tehető felelőssé” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A munkavállalók a bérfizetés elmaradása miatt nem élhetnek jogszerűen az azonnali hatályú felmondás jogával. Ilyenkor a munkáltatótól elvárható egy olyan tájékoztatás, ami kitér arra, hogy a munkavállalók akkor jutnak részben vagy egészben munkabérükhöz, ha a betétbiztosítási szabályok szerint, vagy az üzletszerű működése következtében a munkáltató is pénzhez jut. Amennyiben a munkáltató tartós ideig nem tud bért fizetni a banki műveletek ellehetetlenülése miatt, azzal mindenképpen számolnia kell, hogy a munkavállalók élhetnek a rendes felmondás jogával, amelyet indokolniuk sem kell. 

Ha a bérutalás azért nem történik meg, mert a munkavállaló számlavezető bankja – az elrendelt korlátozások következtében – nem tudja az utalást befogadni, úgy a banki értesítést követően a munkavállalónak haladéktalanul számlát kell nyitnia egy másik pénzintézetnél, és erről a munkáltatót értesítenie kell. Amennyiben erre nem kerít sort, és ezért nem tud a munkáltató határidőben munkabért folyósítani, úgy ennek következményeiért a munkáltató nem vonható felelősségre.

Ha nincs munka, az alapbér sem jár

Az elkövetkező hetekben a háború okozta helyzet miatt több munkáltatónál előfordulhat, hogy a dolgozóknak azért nem tudnak munkát adni, mert akár az értékesítés ellehetetlenülése, akár az alapanyag-utánpótlás hiánya miatt ideiglenes jelleggel leáll a termelés vagy az értékesítés. A munkavállalók azonban ilyen esetekben is rendelkezésre állnak, ezért állásidőt kell elrendelni. Ha az állásidő elrendelésére elháríthatatlan külső ok miatt kerül sor – a háborús cselekmények miatt ellehetetlenülő alapanyaghiány vagy az értékesítési láncban beálló akadály ide sorolandó – úgy az erre alapított állásidő esetén a munkavállaló az alapbérére sem jogosult. A nem fizetett állásidő mértékét azonban figyelembe kell venni a munkaidő elszámolásakor, vagyis az állásidő beleszámít a munkaidő-keretbe.

„A folyamatos társadalombiztosítási jogviszony fenntartása érdekében a munkáltató a nem fizetett állásidő helyett ilyen esetben is kezdeményezheti a szabadság kiadását, vagy munkaidőkeret esetén a pihenőnapokat összevonhatja és kiadhatja arra az időre, amíg az átmeneti működési probléma kérdése rendeződik. Továbbá biztosíthat olyan, a törvényes szabadságot meghaladó, többlet távollétet is a munkavállalónak az állásidő helyett, amelyre a munkavállalóval egyeztetett – akár csökkentett – munkabér jár” – teszi hozzá dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Milyen feltételekkel foglalkoztathatóak a Magyarországra menekülő magánszemélyek?

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy az elmúlt napokban Magyarországra érkezett több tízezer háború elől menekülő magánszemély vajon foglalkoztatható-e, akár ideiglenes jelleggel. Számos munkáltató – főleg az építőipar területén – már most jelezte, hogy szívesen foglalkoztatna munkavállalókat, de feltehetően a tavaszi mezőgazdasági munkák megjelenésével, hosszabb távon az ukrán gyártókapacitások Magyarországra történő áttelepítésével ez a kérdés sok, jelenleg munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozás számára égetővé válik.

A magyar-ukrán kettős állampolgársággal rendelkezők esetében a munkavállalás ugyanúgy történik, mint a magyar állampolgároknál, foglalkoztatásukhoz tehát nem szükséges semmilyen külön engedély beszerzése.

Harmadik országbeli állampolgárok, így az ukrán állampolgárok, Magyarország területén történő foglalkoztatása azonban alapvetően engedélyköteles. Az ukrán állampolgárok rövid távú, azaz 180 napon belül 90 napot meg nem haladó foglalkoztatásához munkavállalási engedély, hosszú távú, azaz 180 napon belül 90 napot meghaladó foglalkoztatásához pedig összevont engedély szükséges a főszabály szerint.

A háború elől menekülő ukrán állampolgárok menedékes státuszt kérelmezhetnek Magyarországon. Foglalkoztatásuk e státusz birtokában is engedélyhez kötött marad, kivéve azokat az eseteket, amikor a foglalkoztatásuk engedélymentes. Az engedélymentes foglalkoztatás egyik leggyakoribb esete, ha az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező ukrán állampolgárokat bizonyos hiányszakmákban (pl. műszaki-informatikai terület, kereskedelem és vendéglátás, mezőgazdaság stb.) foglalkoztatják. Hiányszakmákban ugyanis a menedékes státusz fennállásának teljes időtartama alatt engedély nélkül foglalkoztathatóak, akár munkaerő-kölcsönzés keretében is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 18:10:16
A menedzserszövetség Év Menedzsere Díj 2023. évi kitüntetettje Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója lett. A szövetség 29. alkalommal rendezte meg az Év Menedzsere Díjátadót.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS