Mit tehetünk, hogy ne legyen rémálom a végrehajtás?

2023. 11. 09., 16:38

Ahhoz, hogy a végrehajtással összefüggésben felmerülő problémákra megoldást találjunk, ismernünk kell magát a végrehajtási eljárást, a végrehajtás menetét és a jogorvoslati lehetőségeket – olvasható az RSM Hungary friss blogbejegyzésében.

A végrehajtási eljárás – legyen szó bírósági végrehajtásról vagy NAV/adóvégrehajtásról – mindenki rémálma. Az adósok előtt többnyire ismert a végrehajtási eljárás alapját képező követelés, de vannak esetek, amikor az adós a végrehajtótól értesül arról, hogy egyáltalán követelés áll fenn vele szemben – írja blogbejegyzésében dr. Bagi Éva ügyvéd, az RSM Legal üzletágának családjogi specialistája.

Hogyan indul a bírósági végrehajtás?

A bírósági végrehajtás olyan önálló, törvényileg szabályozott eljárás, amelyben a tartozás megfizetése, illetve egyéb kötelezettségek teljesítésére állami kényszert alkalmaznak.

A végrehajtás mindig a végrehajtást kérő kérelmére induló eljárás, mely két szakaszból tevődik össze:
• a végrehajtás elrendelése és
• a végrehajtás foganatosítása.

A végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság a végrehajtható okiratot (végrehajtási lap, végrehajtási záradék, letiltó végzés, átutalási végzés) akkor állítja ki, ha a végrehajtás általános feltételi fennállnak, így a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős, illetve végleges vagy előzetesen végrehajtható és a teljesítési idő letelt. Ilyen lehet egy jogerős ítéletbe foglalt marasztalás önkéntes teljesítés hiányában történő végrehajtása. Végrehajtható iratot a közjegyző is kiállíthat, amikor jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtási lapot állít ki, illetve a közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal látja el.

Tapasztalataink szerint a jogerős fizetési meghagyás alapján indított végrehajtási eljárások tipikusan azok, melyben szereplő követelésekről az adósoknak nem szokott információja lenni, mivel magáról a fizetési meghagyásról nem szerzett tudomást.

A bírósági végrehajtás menete

Amennyiben az illetékes bíróság, illetve a közjegyző a végrehajtást elrendelte, kijelölésre kerül a bírósági végrehajtó, aki megkezdi a végrehajtás foganatosítását. A végrehajtó értesíti az adóst a végrehajtási eljárásról és felszólítja a fizetésre.

Nagyon sokan ekkor szereznek tudomást arról, hogy valakinek követelése áll fenn velük szemben.

De még az is előfordulhat, hogy az adós a végrehajtó felszólító levelét sem kapja kézhez, így a végrehajtási eljárásról a vagyonára ténylegesen megindított végrehajtói intézkedésekből értesül.

A bírósági végrehajtás alapelvei: arányosság és fokozatosság

A végrehajtónak a végrehajtás foganatosítása során az eljárás minden szakaszában figyelemmel kell lennie az arányosság és a fokozatosság alapelvek megtartására, mely szerint a végrehajtónak igazodnia kell a követelés nagyságához, másrészt a fokozatosság meghatározza a végrehajtás alá vonható vagyonból történő kielégítés sorrendjét:
• elsőként az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt számlájára történik a végrehajtás,
• ennek eredménytelensége esetén keresi meg a végrehajtó az adós munkáltatóját a munkabérből történő letiltás végett,
• majd következik az adós tulajdonát képező ingóságokra történő végrehajtás,
• az adós ingatlana mindig az utolsó vagyontárgy, melyet a végrehajtó eljárása érint.

A jogszabályi feltételek fennállása esetén a végrehajtó által lefoglalt ingóság és ingatlan értékesítése árverésen történik.

Jogorvoslati lehetőségek a végrehajtás során

A végrehajtási eljárásnak is vannak szabályai, korlátai, így a sérelmezett végrehajtási cselekményekkel szemben rendelkezésre állnak jogorvoslati lehetőségek:

Végrehajtási lap visszavonása/végrehajtási záradék törlése iránti kérelem

A törvény megsértésével kiállított végrehajtási lapot, illetve végrehajtási záradékot törölni kell. A bíróságnak kérelemre lehetősége van megvizsgálni, hogy a végrehajtási lap kiállításának, illetve a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásának feltételei fennálltak-e. Amennyiben az eljáró bíróság a jogsértést megállapítja, a végrehajtási lap visszavonásra, a végrehajtási záradék pedig törlésre kerül, ezzel együtt – amennyiben a végrehajtási eljárás megindult – minden végrehajtási cselekmény hatályát veszíti.

Előfordulhat, hogy teljesítési idő lejárta előtt kerül kiállításra a végrehajtási lap, illetve a követelés elévült már a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelem előterjesztésekor, vagy pénzkövetelés végrehajtását felszámolás alatt álló céggel szemben rendelték el. A végrehajtási lap visszavonására ad okot, amennyiben a fizetési meghagyásos eljárásban tévesen, illetve hiányosan megadott adatokkal jogerőre emelkedett fizetési meghagyás alapján kerül sor a végrehajtási lap kiállítására – másik személlyel szemben. Gyakran előforduló eset, hogy a végrehajtási lap alapjául szolgáló fizetési meghagyás jogerősítő záradéka kerül törlésre – mivel a postai kézbesítésre vonatkozó szabályok megsértésével került sor a fizetési meghagyás kézbesítésére, illetve a címzett igazolni tudja, hogy akadályoztatva volt a fizetési meghagyást tartalmazó postai küldemény átvételében.

Végrehajtási kifogás

Amennyiben a végrehajtó intézkedése, vagy az intézkedés elmulasztása a végrehajtást kérő, az adós, vagy más érdekelt jogos érdekét sérti, az illetékes bírósághoz végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. A végrehajtási kifogás elbírálására a végrehajtást foganatosító bíróság jogosult. A bíróság a végrehajtó jogszabálysértő intézkedését részben, vagy egészben megsemmisíthet, illetve megváltoztathatja, vagy kötelezheti a végrehajtót bizonyos intézkedés elvégzésére. Tipikus esetei a végrehajtási kifogással támadható végrehajtói intézkedésnek, amikor ingatlan árverésnél a végrehajtó nem tájékoztatja az adóst a becsértékről, illetve nem küld meg jogorvoslattal támadható iratokat az adós részére.

Végrehajtási eljárás felfüggesztése, részletfizetési kérelem előterjesztése

A végrehajtási eljárásban az adósnak és a végrehajtást kérőnek egyaránt lehetőség van a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérni a végrehajtótól, illetve a bíróságtól. A végrehajtást kérő kérelmére a bíróságnak a végrehajtási eljárást fel kell függesztenie, míg az adós kérelmére a bíróság akkor függesztheti fel a végrehajtási eljárást, ha az adós a felfüggesztésre adó méltányolható körülményt igazolta – és az eljárásban nem sújtották rendbírsággal. A végrehajtási eljárás felfüggesztésére irányuló kérelem akár más jogorvoslati kérelmekkel együttesen is előterjeszthető. Amennyiben végrehajtási lap visszavonása-, végrehajtási eljárás korlátozása, illetve megszüntetése iránt terjesztünk elő kérelmet (keresetlevelet), minden esetben kérjük a végrehajtási eljárás felfüggesztését, mivel ebben az esetben a végrehajtó végrehajtási cselekményeket nem eszközölhet a kérelem jogerős elbírálásáig.

Igényper a végrehajtási eljárás során

Amennyiben a végrehajtási eljárásban lefoglalásra került vagyontárgyra harmadik személynek valamilyen jogcímen igénye van – pl. tulajdonjog – kérheti a bíróságtól, hogy a végrehajtási eljárásból a vagyontárgyat vonja ki. Közös bankszámlán kezelt összegből történ levonás esetén is lehet bizonyítani annak különvagyoni jellegét, így a végrehajtási eljárással nem érintett harmadik fél kérheti a pénzösszeg visszafizetését. De igénypert indíthat az a tulajdonos is, akitől olyan ingóságot foglaltak le, melynek korábbi tulajdonosa volt az adós. Keserű perceket okozhat a végrehajtási eljárás egy ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos részére is, holott igényperrel a tulajdonát képező ingatlan, vagy ingatlanban fennálló tulajdoni illetőség kikerülhet a végrehajtási eljárásból.

Végrehajtás korlátozása, megszüntetése

A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti pereket az adós indítja a végrehajtást kérő – illetve annak jogutódja – ellen azzal a céllal, hogy a bíróság az adós ellen folyamatban lévő végrehajtást korlátozza, vagy szüntesse meg. Alapvető feltétel, hogy az adós által állított tény a végrehajtandó határozat meghozatalát követőn következett be.

A végrehajtási lappal indult eljárások esetén az adósnak a bizonyítás és a vita terjedelmét tekintve is szűkebb mozgástere van, mint a végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult végrehajtási eljárásoknál, mivel a végrehajtási lappal induló végrehajtás esetén a végrehajtás elrendelésére okot adó követelésről már korábbiakban született döntés bíróság vagy közjegyző előtt. Jogerős fizetési meghagyásos eljárás alapján indult végrehajtási eljárás esetén már nem lehet arra hivatkozni, hogy a végrehajtandó követelés nem állt fenn, mivel ennek vitatására kerülhetett volna sor az ellentmondás benyújtásával. Ezen esetben a megszüntetési, korlátozási okok: a teljesítés, a teljesítés lehetetlenné válása, a beszámítás, az elévülés és a felek eltérő tartalmú megállapodása.

A végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtások esetén viszont – amennyiben – a követelés jogszerűségét bíróság vagy más hatóság még nem bírálta el, így lehetőség van a követelés érvényes létre nem jöttére alapított per megindítására.

Végrehajtás megszüntetése elévülésre hivatkozással

Gyakran előfordul, hogy az adós már rég elfelejtette, hogy valaha végrehajtási eljárás volt vele szemben folyamatban, amikor váratlanul a végrehajtó „felüti a fejét” és 10, de akár 15 év elteltével végrehajtási cselekményeket kezd eszközölni. Általában ez akkor szokott bekövetkezni, amikor az adós már nem érzi a végrehajtás fenyegetettségét és boldog tulajdonosává válik ingónak/ingatlannak.

„Azt hittem már rég megszűnt a végrehajtási eljárás” – hangzik el az adósoktól. Csak úgy „magától” a végrehajtási eljárás nem fog megszűnni. A végrehajtási jog: elévül.

A végrehajtási jog elévülése azt jelenti, hogy a kötelezettség teljesítése állami kényszer útján nem kényszeríthető ki. A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, az általános elévülési idő: 5 év, de vannak speciális elévülési szabályok is: az áramszolgáltatási díjak és a gázszolgáltatásból eredő igények 3 év, a televízió és telefonszolgáltatás díj tartozások 1 év alatt évülnek el. A végrehajtási jog elévülése a teljesítési határidőt követő napon kezdődik. A bíróság a folyamatban lévő végrehajtási eljárást megszünteti, ha a végrehajtás elévülését állapítja meg.

Arra viszont figyelni kell, hogy egyes eljárási cselekmények kihathatnak az elévülésre: megszakíthatják vagy nyugvását idézhetik elő. Amennyiben a végrehajtási eljárásban úgy telik el 5 év, hogy a végrehajtó által végrehajtási cselekmény nem történik, a végrehajtási jog elévülésének megállapítását lehet kérni az illetékes bíróságtól. Az elévülést nem a végrehajtó, hanem a végrehajtást foganatosító bíróság fogja megállapítani: kérelemre.

Amennyiben a végrehajtást már elrendelték, akkor az elrendelés időpontjától kezdődően az elvülés mindaddig nyugszik – nem számít bele az elévülési időbe – amíg a végrehajtási cselekmények (végrehajtói fizetési felszólítás, munkáltatói letiltás, azonnali beszedési megbízás, foglalás, árverés, megkeresések, helyszíni eljárás) foganatosítása folyamatban van.

A végrehajtási jog elévülését megszakítja – ezáltal elölről kezdődik – a végrehajtó, illetve a bíróság végrehajtás érdekében tett bármely intézkedése, de akár a végrehajtást kérőnek a végrehajtási eljárás folytatására irányuló kérelme is. Mindaddig amíg a végrehajtást foganatosító bíróság az elévülést nem állapítja meg, a végrehajtó jogosult végrehajtási cselekményeket eszközölni, így az elévült végrehajtásba behajtásra kerülő pénzösszeg nem követelhető vissza, mivel nem minősül jogalap nélküli gazdagodásnak.

RSM Hungary

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS