Ahhoz, hogy a végrehajtással összefüggésben felmerülő problémákra megoldást találjunk, ismernünk kell magát a végrehajtási eljárást, a végrehajtás menetét és a jogorvoslati lehetőségeket – olvasható az RSM Hungary friss blogbejegyzésében.
A végrehajtási eljárás – legyen szó bírósági végrehajtásról vagy NAV/adóvégrehajtásról – mindenki rémálma. Az adósok előtt többnyire ismert a végrehajtási eljárás alapját képező követelés, de vannak esetek, amikor az adós a végrehajtótól értesül arról, hogy egyáltalán követelés áll fenn vele szemben – írja blogbejegyzésében dr. Bagi Éva ügyvéd, az RSM Legal üzletágának családjogi specialistája.
A bírósági végrehajtás olyan önálló, törvényileg szabályozott eljárás, amelyben a tartozás megfizetése, illetve egyéb kötelezettségek teljesítésére állami kényszert alkalmaznak.
A végrehajtás mindig a végrehajtást kérő kérelmére induló eljárás, mely két szakaszból tevődik össze:
• a végrehajtás elrendelése és
• a végrehajtás foganatosítása.
A végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság a végrehajtható okiratot (végrehajtási lap, végrehajtási záradék, letiltó végzés, átutalási végzés) akkor állítja ki, ha a végrehajtás általános feltételi fennállnak, így a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős, illetve végleges vagy előzetesen végrehajtható és a teljesítési idő letelt. Ilyen lehet egy jogerős ítéletbe foglalt marasztalás önkéntes teljesítés hiányában történő végrehajtása. Végrehajtható iratot a közjegyző is kiállíthat, amikor jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtási lapot állít ki, illetve a közjegyzői okiratot végrehajtási záradékkal látja el.
Tapasztalataink szerint a jogerős fizetési meghagyás alapján indított végrehajtási eljárások tipikusan azok, melyben szereplő követelésekről az adósoknak nem szokott információja lenni, mivel magáról a fizetési meghagyásról nem szerzett tudomást.
Amennyiben az illetékes bíróság, illetve a közjegyző a végrehajtást elrendelte, kijelölésre kerül a bírósági végrehajtó, aki megkezdi a végrehajtás foganatosítását. A végrehajtó értesíti az adóst a végrehajtási eljárásról és felszólítja a fizetésre.
Nagyon sokan ekkor szereznek tudomást arról, hogy valakinek követelése áll fenn velük szemben.
De még az is előfordulhat, hogy az adós a végrehajtó felszólító levelét sem kapja kézhez, így a végrehajtási eljárásról a vagyonára ténylegesen megindított végrehajtói intézkedésekből értesül.
A végrehajtónak a végrehajtás foganatosítása során az eljárás minden szakaszában figyelemmel kell lennie az arányosság és a fokozatosság alapelvek megtartására, mely szerint a végrehajtónak igazodnia kell a követelés nagyságához, másrészt a fokozatosság meghatározza a végrehajtás alá vonható vagyonból történő kielégítés sorrendjét:
• elsőként az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt számlájára történik a végrehajtás,
• ennek eredménytelensége esetén keresi meg a végrehajtó az adós munkáltatóját a munkabérből történő letiltás végett,
• majd következik az adós tulajdonát képező ingóságokra történő végrehajtás,
• az adós ingatlana mindig az utolsó vagyontárgy, melyet a végrehajtó eljárása érint.
A jogszabályi feltételek fennállása esetén a végrehajtó által lefoglalt ingóság és ingatlan értékesítése árverésen történik.
A végrehajtási eljárásnak is vannak szabályai, korlátai, így a sérelmezett végrehajtási cselekményekkel szemben rendelkezésre állnak jogorvoslati lehetőségek:
Végrehajtási lap visszavonása/végrehajtási záradék törlése iránti kérelem
A törvény megsértésével kiállított végrehajtási lapot, illetve végrehajtási záradékot törölni kell. A bíróságnak kérelemre lehetősége van megvizsgálni, hogy a végrehajtási lap kiállításának, illetve a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásának feltételei fennálltak-e. Amennyiben az eljáró bíróság a jogsértést megállapítja, a végrehajtási lap visszavonásra, a végrehajtási záradék pedig törlésre kerül, ezzel együtt – amennyiben a végrehajtási eljárás megindult – minden végrehajtási cselekmény hatályát veszíti.
Előfordulhat, hogy teljesítési idő lejárta előtt kerül kiállításra a végrehajtási lap, illetve a követelés elévült már a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelem előterjesztésekor, vagy pénzkövetelés végrehajtását felszámolás alatt álló céggel szemben rendelték el. A végrehajtási lap visszavonására ad okot, amennyiben a fizetési meghagyásos eljárásban tévesen, illetve hiányosan megadott adatokkal jogerőre emelkedett fizetési meghagyás alapján kerül sor a végrehajtási lap kiállítására – másik személlyel szemben. Gyakran előforduló eset, hogy a végrehajtási lap alapjául szolgáló fizetési meghagyás jogerősítő záradéka kerül törlésre – mivel a postai kézbesítésre vonatkozó szabályok megsértésével került sor a fizetési meghagyás kézbesítésére, illetve a címzett igazolni tudja, hogy akadályoztatva volt a fizetési meghagyást tartalmazó postai küldemény átvételében.
Végrehajtási kifogás
Amennyiben a végrehajtó intézkedése, vagy az intézkedés elmulasztása a végrehajtást kérő, az adós, vagy más érdekelt jogos érdekét sérti, az illetékes bírósághoz végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni. A végrehajtási kifogás elbírálására a végrehajtást foganatosító bíróság jogosult. A bíróság a végrehajtó jogszabálysértő intézkedését részben, vagy egészben megsemmisíthet, illetve megváltoztathatja, vagy kötelezheti a végrehajtót bizonyos intézkedés elvégzésére. Tipikus esetei a végrehajtási kifogással támadható végrehajtói intézkedésnek, amikor ingatlan árverésnél a végrehajtó nem tájékoztatja az adóst a becsértékről, illetve nem küld meg jogorvoslattal támadható iratokat az adós részére.
Végrehajtási eljárás felfüggesztése, részletfizetési kérelem előterjesztése
A végrehajtási eljárásban az adósnak és a végrehajtást kérőnek egyaránt lehetőség van a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérni a végrehajtótól, illetve a bíróságtól. A végrehajtást kérő kérelmére a bíróságnak a végrehajtási eljárást fel kell függesztenie, míg az adós kérelmére a bíróság akkor függesztheti fel a végrehajtási eljárást, ha az adós a felfüggesztésre adó méltányolható körülményt igazolta – és az eljárásban nem sújtották rendbírsággal. A végrehajtási eljárás felfüggesztésére irányuló kérelem akár más jogorvoslati kérelmekkel együttesen is előterjeszthető. Amennyiben végrehajtási lap visszavonása-, végrehajtási eljárás korlátozása, illetve megszüntetése iránt terjesztünk elő kérelmet (keresetlevelet), minden esetben kérjük a végrehajtási eljárás felfüggesztését, mivel ebben az esetben a végrehajtó végrehajtási cselekményeket nem eszközölhet a kérelem jogerős elbírálásáig.
Igényper a végrehajtási eljárás során
Amennyiben a végrehajtási eljárásban lefoglalásra került vagyontárgyra harmadik személynek valamilyen jogcímen igénye van – pl. tulajdonjog – kérheti a bíróságtól, hogy a végrehajtási eljárásból a vagyontárgyat vonja ki. Közös bankszámlán kezelt összegből történ levonás esetén is lehet bizonyítani annak különvagyoni jellegét, így a végrehajtási eljárással nem érintett harmadik fél kérheti a pénzösszeg visszafizetését. De igénypert indíthat az a tulajdonos is, akitől olyan ingóságot foglaltak le, melynek korábbi tulajdonosa volt az adós. Keserű perceket okozhat a végrehajtási eljárás egy ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos részére is, holott igényperrel a tulajdonát képező ingatlan, vagy ingatlanban fennálló tulajdoni illetőség kikerülhet a végrehajtási eljárásból.
Végrehajtás korlátozása, megszüntetése
A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti pereket az adós indítja a végrehajtást kérő – illetve annak jogutódja – ellen azzal a céllal, hogy a bíróság az adós ellen folyamatban lévő végrehajtást korlátozza, vagy szüntesse meg. Alapvető feltétel, hogy az adós által állított tény a végrehajtandó határozat meghozatalát követőn következett be.
A végrehajtási lappal indult eljárások esetén az adósnak a bizonyítás és a vita terjedelmét tekintve is szűkebb mozgástere van, mint a végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult végrehajtási eljárásoknál, mivel a végrehajtási lappal induló végrehajtás esetén a végrehajtás elrendelésére okot adó követelésről már korábbiakban született döntés bíróság vagy közjegyző előtt. Jogerős fizetési meghagyásos eljárás alapján indult végrehajtási eljárás esetén már nem lehet arra hivatkozni, hogy a végrehajtandó követelés nem állt fenn, mivel ennek vitatására kerülhetett volna sor az ellentmondás benyújtásával. Ezen esetben a megszüntetési, korlátozási okok: a teljesítés, a teljesítés lehetetlenné válása, a beszámítás, az elévülés és a felek eltérő tartalmú megállapodása.
A végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtások esetén viszont – amennyiben – a követelés jogszerűségét bíróság vagy más hatóság még nem bírálta el, így lehetőség van a követelés érvényes létre nem jöttére alapított per megindítására.
Végrehajtás megszüntetése elévülésre hivatkozással
Gyakran előfordul, hogy az adós már rég elfelejtette, hogy valaha végrehajtási eljárás volt vele szemben folyamatban, amikor váratlanul a végrehajtó „felüti a fejét” és 10, de akár 15 év elteltével végrehajtási cselekményeket kezd eszközölni. Általában ez akkor szokott bekövetkezni, amikor az adós már nem érzi a végrehajtás fenyegetettségét és boldog tulajdonosává válik ingónak/ingatlannak.
„Azt hittem már rég megszűnt a végrehajtási eljárás” – hangzik el az adósoktól. Csak úgy „magától” a végrehajtási eljárás nem fog megszűnni. A végrehajtási jog: elévül.
A végrehajtási jog elévülése azt jelenti, hogy a kötelezettség teljesítése állami kényszer útján nem kényszeríthető ki. A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, az általános elévülési idő: 5 év, de vannak speciális elévülési szabályok is: az áramszolgáltatási díjak és a gázszolgáltatásból eredő igények 3 év, a televízió és telefonszolgáltatás díj tartozások 1 év alatt évülnek el. A végrehajtási jog elévülése a teljesítési határidőt követő napon kezdődik. A bíróság a folyamatban lévő végrehajtási eljárást megszünteti, ha a végrehajtás elévülését állapítja meg.
Arra viszont figyelni kell, hogy egyes eljárási cselekmények kihathatnak az elévülésre: megszakíthatják vagy nyugvását idézhetik elő. Amennyiben a végrehajtási eljárásban úgy telik el 5 év, hogy a végrehajtó által végrehajtási cselekmény nem történik, a végrehajtási jog elévülésének megállapítását lehet kérni az illetékes bíróságtól. Az elévülést nem a végrehajtó, hanem a végrehajtást foganatosító bíróság fogja megállapítani: kérelemre.
Amennyiben a végrehajtást már elrendelték, akkor az elrendelés időpontjától kezdődően az elvülés mindaddig nyugszik – nem számít bele az elévülési időbe – amíg a végrehajtási cselekmények (végrehajtói fizetési felszólítás, munkáltatói letiltás, azonnali beszedési megbízás, foglalás, árverés, megkeresések, helyszíni eljárás) foganatosítása folyamatban van.
A végrehajtási jog elévülését megszakítja – ezáltal elölről kezdődik – a végrehajtó, illetve a bíróság végrehajtás érdekében tett bármely intézkedése, de akár a végrehajtást kérőnek a végrehajtási eljárás folytatására irányuló kérelme is. Mindaddig amíg a végrehajtást foganatosító bíróság az elévülést nem állapítja meg, a végrehajtó jogosult végrehajtási cselekményeket eszközölni, így az elévült végrehajtásba behajtásra kerülő pénzösszeg nem követelhető vissza, mivel nem minősül jogalap nélküli gazdagodásnak.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.