Mit tehet meg önállóan egy kiskorú gyerek?

2020. 02. 26., 14:30

„Majd, ha elmúltál 18, azt csinálhatsz, amit akarsz.” – hangzik el időnként a tinik szüleinek szájából, amint igyekeznek megakadályozni egy-egy tini szemmel „tökéletes”, ám szülőként kevésbé támogatott elgondolást. Ez valóban így van jogilag is? Mit tehet meg önállóan egy kiskorú gyerek? Egyáltalán ki számít kiskorúnak? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Ki számít kiskorúnak?

A polgári jog legnagyobb törvénye, a Polgári Törvénykönyv (gyakran láthatod, hogy Ptk. rövidítést használnak) határozza meg, hogy kit tekintünk kiskorúnak – kezdi dr. Kocsis Ildikó az Érthető Jog friss blogbejegyzését.

„Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik.”

Az első mondat elég egyértelmű, az a fő szabály. Vagyis 18 év alatt mindenkit kiskorúnak tekintünk.

Ez alól azonban van egy kivétel.

Ha a házasságot kötő személy még nem töltötte be a 18. évét, akkor az életkorától függetlenül is nagykorúvá válik. A kiskorúak házasságkötésének szigorú szabályai vannak. Anélkül, hogy most további részletekbe is belemennék, annyit mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy házasságot csak 16. életévüket már betöltött kiskorúak köthetnek, ha minden egyéb feltétel is adott. Ebből láthatjuk, hogy 16 évnél fiatalabb gyerek semmilyen módon sem tekinthető nagykorúnak.

Minden kiskorú ugyanolyan jogokkal rendelkezik?

A polgári jogban a kiskorúak két nagyobb csoportba sorolhatók:

  1. 14 év feletti kiskorúak
  2. 14 év alatti kiskorúak

A két csoport jogilag abban különbözik egymástól, hogy a gyerek önállóan is érvényesen tud-e például szerződést kötni.

A 14 év feletti kiskorú korosztály

Jogilag ők korlátozottan cselekvőképesek. Véletlenül se gondold, hogy ez azt jelenti, hogy mindent csak korlátozottan tudnak csinálni. A cselekvőképesség itt egy speciális jogi jelentéssel bír.

Jogi értelemben a cselekvőképesség az embernek az a képessége, hogy saját akaratából, saját maga jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Tehát aki cselekvőképes, az maga köthet szerződést, vagy tehet valamilyen jogi tartalmú nyilatkozatot.

A 14 év felettieknél a fő szabály az, hogy maguk tehetnek jognyilatkozatot. Ahhoz azonban, hogy az érvényes legyen, kell a törvényes képviselő (legtöbb esetben ez a szülő) előzetes beleegyezése vagy az utólagos jóváhagyása.

Vannak azonban olyan szerződések, ügyek, melyeknél nem kell sem engedély, sem utólagos jóváhagyás. Ezek például:

-       A mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződések. Például ilyen a bolti bevásárlás, vagy amikor a tini lányok bizsut, ruhát vásárolnak maguknak.

-       Fő szabály szerint rendelkezhetnek a munkával szerzett jövedelmükkel. Vagyis a nyári diákmunkával megkeresett pénzről maguk dönthetnek.

-       Megköthetnek olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szereznek. Például elfogadhatnak szokásos ajándékot.

-       Ők maguk is ajándékozhatnak, persze csak a szokásos mértékben.

A 14 év alatti kiskorú korosztály

A 14 év alattiak jogi értelemben cselekvőképtelennek minősülnek. Itt se tévesszen meg a cselekvőképtelen kifejezés. Nem a hétköznapi értelmében szerepel. A cselekvőképtelen jogi jelentése egy olyan személy, akinek nincs megfelelő cselekvőképessége. Vagyis nem képes arra, hogy saját akaratából, saját maga jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon.

14 év alatt értelemszerűen sokkal jobban korlátozva van, hogy mit tehet meg a gyerek önállóan. Fő szabály szerint ezt a korhatárt be nem töltött kiskorú nem köthet szerződést és nem tehet jognyilatkozatot, az jogilag semmis lesz. Helyette és nevében törvényes képviselője, azaz legtöbb esetben a szülő jár el. Fontos kiemelni, hogy a gyereket érintő jognyilatkozatok megtétele során figyelembe kell venni a gyerek véleményét is, ha már megfelelő az ítélőképessége. Vagyis akkor, ha képes arra, hogy az ügy lényegét, következményeit átlássa, véleményt tud alkotni és ki is tudja azt fejezni.

Mégis van, amit a 14 év alatti gyerekek is érvényesen megtehetnek. Az általuk kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződések, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel, nem lesznek semmisek. Ide tartozik például a kisebb bevásárlás, közlekedés. Vagyis nincs akadálya annak, hogy a gyerek maga vegye meg a tízórait az iskolai büfében, vagy leszaladjon a kisboltba, ha a vasárnapi ebédhez kellene még tojás.

Bízzunk a gyerekekben, és időben tanítsuk meg nekik, hogy hogyan hozhatnak jó döntéseket.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS