A név, ahogy az embereknél, úgy a gazdasági társaságoknál, a cégeknél is a beazonosítást és a másoktól való megkülönböztetést szolgálja. A cégnév ezért jelentős értékkel is bírhat. A cégnévre számos jogszabályi előírás vonatkozik. A legfontosabbakat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A cégnév minimum két elemből áll: legalább a vezérszót és a cégforma megnevezését tartalmaznia kell.
A cég elnevezésében a vezérszó az első helyen áll. Ez a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését segíti elő. Például az „Ürge-Fürge Betéti Társaság” cégnév esetén a vezérszó az „Ürge-Fürge”, míg a „Betéti Társaság” a cégforma megnevezése.
A vezérszó tekintetében széles lehetőségek állnak rendelkezésre. Nem csak egy szóból, hanem több elemből is állhat, valamint lehet idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is. A vezérszót latin betűkkel kell feltüntetni.
A vezérszón és a cégformán kívül a cégnév más elemeket is tartalmazhat. Így például a cégnév gyakran tartalmazza a cég tevékenységére történő utalást. Például Ürge-Fürge Szállítmányozási Betéti Társaság. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. Rövidítést pedig csak a vezérszó és a cégforma meghatározásánál lehet használni.
Ha a cég nonprofit jellegű, akkor ezt a cégnévben a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni. Ha pedig a cég közhasznú minősítéssel rendelkezik, ezt a cégnévben feltüntetheti.
A cég rövidített névvel is rendelkezhet, amely a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. Az előbbi példánál maradva rövidített cégnév az Ürge-Fürge Bt.
Ahhoz, hogy a cégnév a megkülönböztető funkcióját betölthesse, egyértelműen különböznie kell az ország területén bejegyzett más cégek elnevezésétől. A különbözőséghez nem elegendő, ha a név csupán a cégforma tekintetében különbözik egy korábban már bejegyzett cég nevétől. A bírósági gyakorlat általában legalább három karakteres eltérést követel meg, de a különbözőségnek ebben az esetben is egyértelműnek kell lennie. Például valószínűleg nem lenne elfogadható a bejegyzett cég nevétől csak írásmódjában különböző, de kiejtésében azonos másik cégnév.
Szintén fontos, hogy a cégnév nem kelthet megtévesztő látszatot, különösen a cég tevékenységi körét és a cégformát illetően. Ezért nem lehet olyan tevékenységre utaló cégnevet választani, amely tevékenységet a cég nem folytat.
A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől. A Parlament Kft. például nem lenne jogszerű cégnév. Bár a közhatalmi szerv hivatalos magyar elnevezése országgyűlés, azonban a köznyelvben a parlament elnevezést is az országgyűlés szinonimájaként használják. Ugyanakkor megfelelő megkülönböztetéssel már használható lehet az elnevezés, mint például Parlament Kávézó Kft.
A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyással rendelkezik. E kifejezések akkor is szerepelhetnek a cégnévben, ha a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik, továbbá, ha a cég által ellátott kiemelten fontos közfeladat ellátására tekintettel a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt adott.
A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve. Azonban ebben az esetben is ügyelni kell a már bejegyzett nevektől való egyértelmű megkülönböztethetőségre.
Ha a cég nevében kiemelkedő történelmi személyiség nevét kívánják használni, akkor ehhez a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélye szükséges.
A cég elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. Nem használható a cégnévben olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve sem, amely XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. Amennyiben e kérdésben kétség merül fel, a cégbíróság köteles beszerezni a Bölcsészettudományi Kutatóközpont állásfoglalását.
Előfordulhat, hogy olyan elnevezést kívánnak szerepeltetni a cégnévben amelyhez másnak jogi érdeke fűződik. Ilyenre lehet példa a szerzői jog által védett kifejezés, elnevezés vagy az olyan elnevezés, amely védjegyoltalom alá esik. Az ilyen elnevezéseket csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben használni.
A névfoglalás egy olyan eljárás, amely arra szolgál, hogy a választott cégnevet anélkül foglaljuk le, hogy a céget azonnal megalapítanánk. A névfoglalásra vonatkozó eljárás is a cégbíróságok feladata, csakúgy, mint például a cégekkel szembeni törvényességi felügyelet is. A névfoglalás nem örökre szól. A jogszabályoknak megfelelő cégnevet a cégbíróságnál 60 napos időtartamra lehet lefoglalni. A lefoglalt cégnevet a cégbíróság a cégnevek elektronikus nyilvántartásában feltünteti, és a névfoglalás ideje alatt másik cég ugyanezen cégnévvel a cégnyilvántartásba nem jegyezhető be, valamint a cégnév nem foglalható le. Ha a 60 napos időtartam alatt a névfoglalás jogosultja a cégbejegyzési kérelmet nem nyújtja be, akkor a névfoglalás megszűnik. Annak viszont nincs akadálya, hogy a jogosult a nevet ismételten lefoglalja.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.