Mire kell figyelni a cégnév kiválasztásakor?

2024. 06. 06., 12:40

A név, ahogy az embereknél, úgy a gazdasági társaságoknál, a cégeknél is a beazonosítást és a másoktól való megkülönböztetést szolgálja. A cégnév ezért jelentős értékkel is bírhat. A cégnévre számos jogszabályi előírás vonatkozik. A legfontosabbakat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Miből áll a cégnév?

A cégnév minimum két elemből áll: legalább a vezérszót és a cégforma megnevezését tartalmaznia kell.

A cég elnevezésében a vezérszó az első helyen áll. Ez a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését segíti elő. Például az „Ürge-Fürge Betéti Társaság” cégnév esetén a vezérszó az „Ürge-Fürge”, míg a „Betéti Társaság” a cégforma megnevezése.

A vezérszó tekintetében széles lehetőségek állnak rendelkezésre. Nem csak egy szóból, hanem több elemből is állhat, valamint lehet idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is. A vezérszót latin betűkkel kell feltüntetni.

A vezérszón és a cégformán kívül a cégnév más elemeket is tartalmazhat. Így például a cégnév gyakran tartalmazza a cég tevékenységére történő utalást. Például Ürge-Fürge Szállítmányozási Betéti Társaság. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. Rövidítést pedig csak a vezérszó és a cégforma meghatározásánál lehet használni.

Ha a cég nonprofit jellegű, akkor ezt a cégnévben a cégforma megjelölése előtt fel kell tüntetni. Ha pedig a cég közhasznú minősítéssel rendelkezik, ezt a cégnévben feltüntetheti.

A cég rövidített névvel is rendelkezhet, amely a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. Az előbbi példánál maradva rövidített cégnév az Ürge-Fürge Bt.

Névkizárólagosság, névvalódiság

Ahhoz, hogy a cégnév a megkülönböztető funkcióját betölthesse, egyértelműen különböznie kell az ország területén bejegyzett más cégek elnevezésétől. A különbözőséghez nem elegendő, ha a név csupán a cégforma tekintetében különbözik egy korábban már bejegyzett cég nevétől. A bírósági gyakorlat általában legalább három karakteres eltérést követel meg, de a különbözőségnek ebben az esetben is egyértelműnek kell lennie. Például valószínűleg nem lenne elfogadható a bejegyzett cég nevétől csak írásmódjában különböző, de kiejtésében azonos másik cégnév.

Szintén fontos, hogy a cégnév nem kelthet megtévesztő látszatot, különösen a cég tevékenységi körét és a cégformát illetően. Ezért nem lehet olyan tevékenységre utaló cégnevet választani, amely tevékenységet a cég nem folytat.

A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől. A Parlament Kft. például nem lenne jogszerű cégnév. Bár a közhatalmi szerv hivatalos magyar elnevezése országgyűlés, azonban a köznyelvben a parlament elnevezést is az országgyűlés szinonimájaként használják. Ugyanakkor megfelelő megkülönböztetéssel már használható lehet az elnevezés, mint például Parlament Kávézó Kft.

A cégnévben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyással rendelkezik. E kifejezések akkor is szerepelhetnek a cégnévben, ha a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik, továbbá, ha a cég által ellátott kiemelten fontos közfeladat ellátására tekintettel a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt adott.

Személynevek, történelmi nevek, jogvédett elnevezések

A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve. Azonban ebben az esetben is ügyelni kell a már bejegyzett nevektől való egyértelmű megkülönböztethetőségre.

Ha a cég nevében kiemelkedő történelmi személyiség nevét kívánják használni, akkor ehhez a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélye szükséges.

A cég elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. Nem használható a cégnévben olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve sem, amely XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható. Amennyiben e kérdésben kétség merül fel, a cégbíróság köteles beszerezni a Bölcsészettudományi Kutatóközpont állásfoglalását.

Előfordulhat, hogy olyan elnevezést kívánnak szerepeltetni a cégnévben amelyhez másnak jogi érdeke fűződik. Ilyenre lehet példa a szerzői jog által védett kifejezés, elnevezés vagy az olyan elnevezés, amely védjegyoltalom alá esik. Az ilyen elnevezéseket csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben használni.

Névfoglalás cégnév esetén

A névfoglalás egy olyan eljárás, amely arra szolgál, hogy a választott cégnevet anélkül foglaljuk le, hogy a céget azonnal megalapítanánk. A névfoglalásra vonatkozó eljárás is a cégbíróságok feladata, csakúgy, mint például a cégekkel szembeni törvényességi felügyelet is. A névfoglalás nem örökre szól. A jogszabályoknak megfelelő cégnevet a cégbíróságnál 60 napos időtartamra lehet lefoglalni. A lefoglalt cégnevet a cégbíróság a cégnevek elektronikus nyilvántartásában feltünteti, és a névfoglalás ideje alatt másik cég ugyanezen cégnévvel a cégnyilvántartásba nem jegyezhető be, valamint a cégnév nem foglalható le. Ha a 60 napos időtartam alatt a névfoglalás jogosultja a cégbejegyzési kérelmet nem nyújtja be, akkor a névfoglalás megszűnik. Annak viszont nincs akadálya, hogy a jogosult a nevet ismételten lefoglalja.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS