A személyes adatok kezelésére rendszerint az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR szabályait kell alkalmazni. Az adatkezelés során ezeknek a rendelkezéseknek kell megfelelni. Azonban vannak a személyes adatok kezelésének olyan esetei, amelyek nem tartoznak a GDPR szabályozása alá. Van, amikor a kamerás megfigyelés esetén nem kell betartani a GDPR szabályait? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
A személyes adatok kezelése során rendszerint a GDPR szabályainak kell megfelelni. Az adatvédelmi rendelet azonban meghatároz olyan adatkezeléseket, amelyek nem tartoznak a rendelet alá.
Az EU adatvédelmi rendelete alóli fontos kivétel a személyes adatok magáncélú kezelése. Nem tartozik a GDPR szabályai alá a személyes adatok kezelése, ha azt természetes személyek (tehát emberek) kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik.
Ennek megfelelően nem kell a GDPR szabályait alkalmazni például a magánlevelezésekre, beleértve az elektronikus levelezéssel kapcsolatos adatkezelést és egyéb online kapcsolattartást. Ebbe a körbe tartozik a magáncélú telefonban található személyes adatok kezelése (telefonszámok, híváslisták stb.) és az interneten végzett egyéb magáncélú tevékenység során történő adatkezelés.
Amennyiben a személyes adatok kezelése túllép a személyes vagy otthoni tevékenység körén, akkor erre is a GDPR szabályait kell alkalmazni. Például, ha valaki a magánlevelezésében foglalt személyes adatokat hatósági eljárásban felhasználja. Ilyen az is, ha valaki az egyébként magáncélból kezelt adatokat széles körben megismerhetővé teszi. Például a családi képekből nyilvános kiállítást szervez vagy a magánlevelezését közzéteszi.
Minősülhet-e személyes vagy otthoni tevékenység körében végzett adatkezelésnek, ha a magánszemély a saját ingatlanát (pl. lakását, udvarát) bekamerázza?
A saját ingatlanban történő kamerás megfigyelés bizonyos feltételekkel minősülhet magáncélú adatkezelésnek. Fontos, hogy a kamera nem irányulhat sem közterületre, sem másik ingatlanra, például a szomszéd kertjére. Ebben az esetben már a GDPR szabályai vonatkoznak rá.
Figyelembe kell venni azt is, hogy azon a területen, ahol a kamera elhelyezésre kerül, rendszerint milyen személyekről készülhet felvétel. Például, ha egy olyan udvarrészt figyelnek meg kamerával, ahol rendszerint csak a családtagok tartózkodnak, akkor ez magáncélú adatkezelésnek minősülhet. Egy társasház udvarában azonban már más a helyzet.
A magáncélú kamerás megfigyelés felvételei nem lehetnek szélesebb kör számára is elérhetőek. Például nem tehetőek ki a közösségi oldalakra (facebook, instagram stb.). Ha a felvétel a személyes, otthoni felhasználáson túlmutató célra kerül felhasználásra, arra már a GDPR szabályait kell alkalmazni.
Bár a magáncélú felvételek készítése nem tartozik az adatvédelmi rendelet szabályai alá, ez nem jelenti, hogy magáncélból bárkiről és bármikor lehet felvételt készíteni. A Polgári Törvénykönyv ugyanis előírja, hogy képmás, mint például egy fényképfelvétel vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ezért például, ha valaki saját ingatlanában kamerát működtet, ez nem jelenti, hogy a vendégségbe érkezőkről figyelmeztetés, tudtuk vagy beleegyezésük nélkül felvételt készíthet. A felvétel elkészítéséhez az érintett ráutaló magatartással is hozzájárulhat, de ehhez természetesen tudnia kell, hogy felvétel készül róla.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.