Minden kamerás megfigyelés esetén be kell tartani a GDPR szabályait?

2023. 02. 28., 10:08

A személyes adatok kezelésére rendszerint az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR szabályait kell alkalmazni. Az adatkezelés során ezeknek a rendelkezéseknek kell megfelelni. Azonban vannak a személyes adatok kezelésének olyan esetei, amelyek nem tartoznak a GDPR szabályozása alá. Van, amikor a kamerás megfigyelés esetén nem kell betartani a GDPR szabályait? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Kivételek a GDPR alól

A személyes adatok kezelése során rendszerint a GDPR szabályainak kell megfelelni. Az adatvédelmi rendelet azonban meghatároz olyan adatkezeléseket, amelyek nem tartoznak a rendelet alá.

  • Nem kell alkalmazni a GDPR előírásait a személyes adatok kezelésére, amennyiben az adatkezelést az uniós jog szabályozásán kívül eső tevékenységek során végzik. Ilyen tevékenység például a nemzetbiztonsági vagy a honvédelmi tevékenység. Amennyiben e tevékenységek során személyes adatok kezelésére kerül sor, arra az adatkezelésre nem alkalmazandó a GDPR.
  • Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájával kapcsolatos személyes adatkezelésre sem alkalmazandó a GDPR szabályrendszere.
  • Szintén nem a GDPR irányadó az illetékes hatóságoknak a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából történő adatkezelésére.  E tevékenységek során végzett adatkezelésre az Európai Unió bűnügyi irányelve és az annak megfelelő hazai szabályok vonatkoznak. Amennyiben azonban a bűnüldöző hatóságok birtokában lévő személyes adatokat eltérő célból, például közigazgatási eljárás során is felhasználják, akkor erre az adatkezelésre már irányadó a GDPR.
  • Nem tartozik a GDPR alá a hatóságoknak a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és a közbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése érdekében kifejtett tevékenységével kapcsolatos adatkezelése.

Magáncélú adatkezelés – mint kivétel

Az EU adatvédelmi rendelete alóli fontos kivétel a személyes adatok magáncélú kezelése. Nem tartozik a GDPR szabályai alá a személyes adatok kezelése, ha azt természetes személyek (tehát emberek) kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik.

Ennek megfelelően nem kell a GDPR szabályait alkalmazni például a magánlevelezésekre, beleértve az elektronikus levelezéssel kapcsolatos adatkezelést és egyéb online kapcsolattartást. Ebbe a körbe tartozik a magáncélú telefonban található személyes adatok kezelése (telefonszámok, híváslisták stb.) és az interneten végzett egyéb magáncélú tevékenység során történő adatkezelés.

Amennyiben a személyes adatok kezelése túllép a személyes vagy otthoni tevékenység körén, akkor erre is a GDPR szabályait kell alkalmazni. Például, ha valaki a magánlevelezésében foglalt személyes adatokat hatósági eljárásban felhasználja. Ilyen az is, ha valaki az egyébként magáncélból kezelt adatokat széles körben megismerhetővé teszi. Például a családi képekből nyilvános kiállítást szervez vagy a magánlevelezését közzéteszi.

Mikor lehet magáncélú a kamerás megfigyelés?

Minősülhet-e személyes vagy otthoni tevékenység körében végzett adatkezelésnek, ha a magánszemély a saját ingatlanát (pl. lakását, udvarát) bekamerázza?

A saját ingatlanban történő kamerás megfigyelés bizonyos feltételekkel minősülhet magáncélú adatkezelésnek. Fontos, hogy a kamera nem irányulhat sem közterületre, sem másik ingatlanra, például a szomszéd kertjére. Ebben az esetben már a GDPR szabályai vonatkoznak rá.

Figyelembe kell venni azt is, hogy azon a területen, ahol a kamera elhelyezésre kerül, rendszerint milyen személyekről készülhet felvétel. Például, ha egy olyan udvarrészt figyelnek meg kamerával, ahol rendszerint csak a családtagok tartózkodnak, akkor ez magáncélú adatkezelésnek minősülhet. Egy társasház udvarában azonban már más a helyzet.

A magáncélú kamerás megfigyelés felvételei nem lehetnek szélesebb kör számára is elérhetőek. Például nem tehetőek ki a közösségi oldalakra (facebook, instagram stb.). Ha a felvétel a személyes, otthoni felhasználáson túlmutató célra kerül felhasználásra, arra már a GDPR szabályait kell alkalmazni.

Bár a magáncélú felvételek készítése nem tartozik az adatvédelmi rendelet szabályai alá, ez nem jelenti, hogy magáncélból bárkiről és bármikor lehet felvételt készíteni. A Polgári Törvénykönyv ugyanis előírja, hogy képmás, mint például egy fényképfelvétel vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ezért például, ha valaki saját ingatlanában kamerát működtet, ez nem jelenti, hogy a vendégségbe érkezőkről figyelmeztetés, tudtuk vagy beleegyezésük nélkül felvételt készíthet. A felvétel elkészítéséhez az érintett ráutaló magatartással is hozzájárulhat, de ehhez természetesen tudnia kell, hogy felvétel készül róla.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS