Szűk körben ugyan, de a Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a bíróság mentesítse a munkavállalót az általa okozott kár megtérítése alól. Ennek legújabb bírói gyakorlatát a Rátkai Ügyvédi Iroda ismerteti.
A Munka törvénykönyve értelmében a bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzésében. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli a bíróság.
A Kúria által nemrég tárgyalt ügyben (Mfv.II.10.548/2018) felmerült e szabály gyakorlati alkalmazása. A tényállás szerint a munkavállaló villamosvezetőként dolgozott; munkabére kb. havi 152 000 forint volt. Egy napon a villamosvezető – a jelzőlámpa „tilos” jelzése ellenére – nem állt meg és emiatt összeütközött a kereszteződésben neki jobb kéz felől, vele azonos irányból a jelzőlámpa szabad jelzésére induló személygépkocsival. Ennek következtében a villamosban és a gépkocsiban is anyagi kár keletkezett, valamint egy személy 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A munkavállaló által okozott kár összege meghaladta a félmillió Forint összeget, amelyet munkáltatója kártérítési igényként kívánt érvényesíteni a villamosvezető munkavállalóval szemben.
Az elsőfokú bíróság a kártérítési összeget jelentősen mérsékelte, mindössze 50 000 forint kár megtérítésére kötelezte a munkavállalót. Bár a bíróság megállapította, hogy a munkavállaló kártérítésre köteles, a felek vagyoni helyzetét mérlegelve arra a döntésre jutott, hogy a munkáltató több milliárd forintot meghaladó vagyona kirívóan nagy a munkavállaló havi nettó keresetéhez képest. Ilyen munkavállalói jövedelem mellett életszerű, hogy a villamosvezetőnek megélhetési problémát okozna a kártérítés teljes összegének megfizetése.
Ezt a döntést a másodfokú bíróság megváltoztatta és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkavállaló magatartása súlyosan gondatlan volt, az elkövetett jogsértés súlya kizárja a bírói kártérítési mérséklés lehetőségét.
Végül a Kúria a másodfokú döntést tartotta fenn hatályában: megítélése szerint a Munka törvénykönyve nem ad lehetőséget arra, hogy a bíróság a károkozó munkavállalót teljes egészében mentesítse a kártérítés megfizetése alól, csupán az okozott kár részbeni elengedésére ad felhatalmazást. A kártérítés alól történő részbeni mentesítés során figyelembe vehető méltánylandó körülmények a törvényben példálózó felsorolásként szerepelnek (a felek vagyoni helyzete, a jogsértés súlya és a kártérítés teljesítésének következményei), amely nem teljes körű és nem jelent sorrendiséget sem. Mindig az adott tényállás dönti el, hogy az értékelhető szempontokat a bíróság milyen súllyal veszi figyelembe.
A jelen esetben a munkavállaló magatartása nem csupán egy munkahelyi szabály, hanem a KRESZ megsértésével megvalósult, súlyosan gondatlan magatartás volt, amely lehetséges következményeit tekintve vagyoni kárral, illetve élet és testi épség veszélyével közvetlenül fenyegető volt, azaz a jogsértés súlya az adott esetben kiemelkedő jelentőségű volt. A Munka törvénykönyve által biztosított bírói mentesítés alkalmazásának célja nem a ténylegesen kárt okozó és kártérítési felelősséggel tartozó munkavállaló mentesítése, hanem az, hogy a kisebb felelősséggel kirívóan nagy összegű kár okozása esetén a munkavállalót ne terhelje a kár teljes összege. Azaz, az adott esetben a villamosvezető a teljes kár megtérítésére köteles.
A közel 94 millió euró értékű zöldmezős beruházással a vállalat 150 új munkahelyet teremt.
2025 októberében kerül sor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Integrált Hatósági Felülvizsgálati Missziójára, amely a biztonsági szabványoknak való megfelelést fogja ellenőrizni.