Van érdemi vállalkozói hitelkereslet, ha a cégek számára vonzó kamatozású hitelt tudnak kínálni a hitelintézetek – kommentálta az állami kamattámogatás mellett elérhető Széchenyi Kártya Hitelprogram legfrissebb adatait Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
A program 3 vizsgált időszaka alapján világosan látható, hogy a csökkenő kamatszintek érdemben ösztönözték a hiteligényléseket mind a beruházási, mind a likviditási célú hiteltermékek esetében – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Amikor 2024 novemberében a kormány döntése értelmében a beruházási típusú Széchenyi Kártya termékek kamatszintje a korábbi 5 százalékról 3,5 százalékra csökkent, megugrott a kereslet az érintett hiteltermékek iránt: 2025 február közepéig az ügyfelek összesített havi hitelkérelmeinek átlagos darabszáma 46 százalékkal, az igényelt átlagos havi összeg 40 százalékkal emelkedett a megelőző 3 hónaphoz képest. Az érintett időszakban így összesen 4.549 hitelkérelmet regisztráltak, ami 70 százalékkal haladta meg a 2024 augusztus-októberében befogadott hiteligények számát, míg az ügyfelek által igényelt 132,6 milliárd forintos összeg 62 százalékkal volt magasabb az előző 3 hónap 81,7 milliárdos értékénél.
Február 17-től a bankok és a Kavosz Zrt. önkéntes felajánlásának köszönhetően további 50 bázisponttal, 3 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya beruházási hiteleinek kamatszintje, ami a hitelkereslet további élénkülését hozta magával. Az ügyfelek által beadott hiteligénylési kérelmek havi átlagos darabszáma a november-február közepe közötti időszakhoz képest több, mint harmadával nőtt, de még plasztikusabb az összevetés a 2024 nyarához képest, amikor átlagosan 892 jelentkező volt, hiszen idén tavasszal havonta átlagosan 1749 ügyfél igényelt Széchenyi Kártya beruházási hitelt. Az ügyfelek február és április közepe között havi átlagban 53,5 milliárd forintot igényeltek beruházási célra a bankoktól, szemben a november-februári időszak 37,9 milliárdjával, miközben 2024 augusztusa és októbere között az átlagos havi kölcsönösszeg alig 27,2 milliárd forint volt.
Arra, hogy a kamatcsökkentés nagymértékben hat a keresletre, a likviditási típusú Széchenyi Kártya termékek adatai szolgáltatnak kiváló példát az államtitkár szerint. A folyószámla- és likviditási Széchenyi Kártya hitelek kimaradtak a novemberi kamatcsökkentésből.
Ennek köszönhetően tavaly november és idén február között a megelőző 3 hónap adataival összehasonlítva a havi átlagos hiteligény darabszáma 12, az igényelt összeg pedig 46 százalékkal csökkent. Az ügyfelek olyannyira elfordultak a likviditási hitelektől, hogy az ilyen termékek részaránya az összes Széchenyi Kártya folyósításból történelmi mélypontra süllyedt: nem volt még példa arra, hogy egy adott időszakban az igényléseknek alig 50 százalékát adják a Széchenyi folyószámlahitelek, mint ahogy arra sem, hogy az igényelt összeg tekintetében az ügyfelek által kért forrásnak kevesebb, mint 40 százaléka legyen az, amelyet a vállalkozások napi működésük biztosítására igényeltek.
A február 17-i kamatcsökkentés keretében a likvid típusú hitelek kamata 5-ről 4,5 százalékra csökkent, ami berobbantotta a folyószámla-jellegű Széchenyi Kártya termékek piacát. A kamatcsökkentést követő 2 hónapban havonta átlagosan 2.800 finanszírozási igény érkezett, ami 112 százalékkal magasabb az év eleji időszak átlagánál és 87 százalékkal haladja meg 2024 őszének adatait. A havi átlagban igényelt 133,1 milliárdos összeg közel négyszerese a tavaly november és idén február közti időszak átlagának, de kétszer nagyobb annál a 66,4 milliárdos átlagos havi összegnél is, amennyi kölcsönre tavaly nyáron jelentkeztek az ügyfelek.
Szabados Richárd szerint a Széchenyi Kártya Program célzott kamatcsökkentései hatékony eszköznek bizonyultak a vállalkozói hitelkereslet élénkítésére. A kedvezőbb feltételek fokozott beruházási és működési hajlandóságot váltottak ki a hazai kkv-k körében, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez és a pénzügyi stabilitáshoz.
Az államtitkár hangsúlyozta: a következő hónapokban a Széchenyi Kártya továbbra is a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások első számú finanszírozási terméke maradhat, a kedvező kondícióknak köszönhetően a nagyvállalatok mellett immár a kkv-szektorba is visszatérhet a hiteldinamika.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.