Meghatározó lehet az adópolitika szerepe a COVID-19 utáni fellendülésben

2020. 08. 04., 16:15

A világ számos országában gyors és határozott intézkedésekkel reagáltak a COVID-19 okozta helyzetre. Ezeket az intézkedéseket szükséges volt meghozni a vírus terjedésének akadályozása érdekében, azonban mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egészségügyi válságból globális gazdasági recesszió alakuljon ki. A válságból való felépülés becsült időtartama és a görbe várható alakja napról-napra változik a pillanatnyi fejlemények tükrében, az viszont egyértelmű, hogy a gazdasági károk mérsékléséhez és a kilábalás finanszírozásához állami forrásokra van szükség. Ennek biztosításában az adópolitika kulcsszerepet fog játszani.

A krízishelyzet kezelése érdekében hozott kormányzati intézkedések országonként eltérnek, mégis párhuzam vonható közöttük: a kormányok elsőként a vírus terjedésének megfékezése érdekében bezárásokat rendeltek el, amelynek következményeként visszaesett az üzleti aktivitás. Ezen felül a kormányoknak azonnali pénzügyi segítséget kellett nyújtaniuk a magánszemélyeknél, az egészségügyi szolgáltatóknál, a vállalkozásoknál és alkalmazottjaiknál, a non-profit intézményeknél és más szervezeteknél jelentkező gazdasági károk mérséklése érdekében.

A válság későbbi fázisaiban a gazdasági trendek alakulásával kapcsolatban továbbra is bizonytalanságot láthatunk majd rövid-középtávon. A világ vezető közgazdászainak jelenlegi álláspontja szerint a globális gazdaság U vagy W alakú felépülése valószínűbb, mint egy gyors lefolyású V alakú görbe, mindez azonban a vakcina vagy elérhető kezelés rendelkezésre állásáig csak várakozás (és remény) marad, illetve ez régiónként eltérő is lehet. A politikai döntéshozóknak minden forgatókönyvre tervezniük kell, miközben megteremtik az alapokat a gazdaság helyreállításához.

„A gazdaságélénkítési szakaszban az adópolitika kulcsszerepet fog játszani. Az egyes ágazatokat célzó adóösztönző rendszerek ott vannak minden kormány eszköztárában, lehetőséget teremtve a beruházások és a kiadások ösztönzésére és a munkahelyteremtésre. A helyreállítási időszak alatt bevezetett intézkedések valószínűleg célzottabbak lesznek, mint a kezdeti vészhelyzet-reagálási szakaszban alkalmazottak” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Bár bizonytalan, hogy hosszú távon a válság az érvényben lévő paradigmák megváltoztatását fogja-e eredményezni, bizonyos, hogy a politikai döntéshozók több lehetőséget is mérlegelnek majd a gazdasági stabilitás rövid és középtávú fenntartása érdekében. A négy fő kérdés közül, amelyeket alább részletezünk, egyik sem újkeletű. Ugyanakkor arra számítunk, hogy ezek a tényezők fogják meghatározni a globális és regionális adópolitikai fejleményeket az elkövetkezendő években.

1. Egyoldalú vs. összehangolt megoldások

A globalizáció elősegítette az országok közötti kereskedelem növekedését, ami hozzájárult a hatékonyság, a termelékenység és az innováció, valamint az általános életszínvonal növekedéséhez. Ebben jelentős szerepet játszottak a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmények, illetve a nemzetközi kereskedelmet támogató megállapodások.

Ugyanakkor a COVID-19 krízis kiemelte a földrajzi helyek közötti függőségeket. A globális vészhelyzet első heteiben világosan látszódott, hogy üzleti szempontból egyetlen kulcsfontosságú alapanyag kínálatának megzavarása közvetlen hatással van a teljes globális ellátási láncra. A válság korai szakaszában egyes országok a kritikus áruk, például az orvosi berendezések (pl. lélegeztetőgépek, egészségügyi dolgozók védőfelszerelései) importjára támaszkodtak. Vannak, akik amiatt aggódnak, hogy országuk túl nagy mértékben támaszkodik az olyan kulcsfontosságú áruk behozatalára, mint például az élelmiszer és az orvosi eszközök. A COVID-19 válság emléke nem fog gyorsan elhalványulni. A jövőbeli globális gazdasági zavarok elkerülése érdekében kiegyensúlyozott válaszra van szükség.

A nemzetközi adózás a jövedelemadók és vámok tekintetében régóta két vagy többoldalú megállapodásokkal támogatja a nemzetközi kereskedelmet. A multilaterális megállapodások legutóbbi példája, hogy a G20-ak és az OECD BEPS kezdeményezéséhez már 137 ország csatlakozott és a jelenleg tárgyalás alatt álló Pillar 1 és Pillar 2 javaslatok is globális megoldásokat javasolnak. Jól látszik, hogy az utóbbi években az országok az ehhez hasonló többoldalú megállapodásokat preferálták a kereskedelmet megnehezítő, vitás helyzeteket és kettős adóztatást eredményező egyedi megoldásokkal szemben.

A többoldalú megállapodások véglegesítése azonban hosszú folyamat, ezért kérdéses, hogy a gazdasági nehézségek hatására az országoknál külön-külön jelentkező akut költségvetési problémák ellenére fenntartható-e ez a gyakorlat. További kérdés, hogy a felek miként tudnak olyan megoldásokat találni, amelyek a növekvő társadalmi elvárásoknak eleget téve a nemzetközi adózás globális problémákra (például külső és belső gazdasági egyenlőtlenségek, klímaváltozás) adott elfogadható válaszaként is értékelhetők.

2. Kormányzati befolyás

Számos különböző nézet van azzal kapcsolatban, hogy milyen kiterjedt vagy korlátozott szerepet kell játszania a kormánynak az egyének és a vállalkozások ügyeinek szabályozásában, melyről a különböző országokban eltérő megoldások születtek.

A válság miatt azonban szerte a világon számos kormánynak nagyobb szerepet kellett vállalni függetlenül attól, hogy korábban milyen ideológia mentén kormányzott. Sok kormánynak olyan intézkedéseket kellett tennie, amelyek néhány hónappal ezelőtt az adott rendszerben elképzelhetetlenek lettek volna. A végrehajtott intézkedések, amelyek a COVID-19 terjedésének érdekében alapjaiban korlátozzák, hogy mit tehetnek meg az egyének és a vállalkozások, a gazdaságokat ideiglenes „kómába” helyezték. Jelen válság során a kormányzatoknak azonnali pénzügyi támogatást kellett nyújtaniuk azoknak az egyéneknek, akik elvesztették a jövedelmüket, valamint azoknak a vállalkozásoknak, amelyek működése megállt, vagy komoly nehézségekbe ütközött. A politikai döntéshozók abban reménykednek, hogy intézkedéseik lehetővé teszik a legtöbb vállalkozás számára a túlélést a válságban, az egyének szintjén pedig a visszatérést a munkába. A rendkívüli intézkedések költsége, illetve a tapasztalt bevételkiadás azonban jelentős hiányt okozott a költségvetésekben, melynek szintje történelmi jelentőségű.

A kormányzatok a fentiek tekintetében három fontos kérdéssel néznek szemben:

-     Elégséges-e a jelenlegi szociális háló?

  • Ebben a kérdésben felmerült az univerzális alapjövedelem bevezetése, illetve a lakhatási és egészségügyi támogatások növelése.

-     Milyen szerepet kell játszania a kormánynak a jövőben?

  • A válság előtti helyzet helyreállítását követően a kormányzatnak továbbra is jelentős szerepet kell vállalnia a gazdaságélénkítésben, vagy inkább csökkentenie kell a beavatkozás mértékét?

-     Amennyiben az adóbevételek növelése a cél, ahhoz mikor és milyen intézkedéseket kell bevezetni?

  • Az adósságcsökkentéshez szükséges adóbevételek növelését a gazdaság és a foglalkoztatás növelésén keresztül kell elérni, de ezt minden tekintetben egyensúlyba hozni összetett probléma.
  • 3.   Digitális átállás

Ez lehet az a terület, amely a válság utáni legmeghatározóbb változásokat hozza el, vagy indítja útra. A válság során hamar világossá vált, hogy azon kormányok, kormányzati szervek (ideértve az adóhatóságokat), vállalkozások, non-profit szervezetek, amelyek digitálisan működhetnek és rugalmasabbak, jobban boldogulnak az új helyzetben.

Az utóbbi hónapokban a lezárások közepette a szélessávú digitális hozzáférés iránti kényszer világszerte meghatározó volt. Azon szereplők, melyek már digitalizálták működésüket, jelentős előnyre tehettek szert. A folyamatban lévő digitális átállásokat pedig a válság halaszthatatlanná tette. A sikeres átállásból a vírus elleni vakcina vagy hatékony kezelés megtalálása után sem valószínű, hogy a szereplők egyszerűen visszatérnének a megszokott megoldásaikhoz. Mindenesetre mindaddig, amíg a járványügyi távolságtartás indokolt, valószínűbb, hogy mindenki, aki teheti a digitális és nem digitális technikák folyamatos kombinációjával, de nagyobb hangsúlyt fektetve a digitális megoldásokra alakítja majd mindennapjait.

Adóztatás tekintetében a digitális fejlődés már korábban is több problémát felvetett, amelyeket a BEPS 1. Akcióterve, illetve a jelenleg tárgyalás alatt levő Pillar 1-ben és Pillar 2-ben szereplő megoldások hivatottak globálisan kezelni. Ahogy a gazdaság egyre inkább digitalizáltabb lesz, ezek a kérdések egyre hangsúlyosabbak lesznek.

4.   Adójogi viták és adóigazgatás

Az adójogi viták világszerte növekedő trendet mutatnak, különösen a transzferárazás területein, ahol a vita jellemzően két adóhatóság között van az adóztatás jogáról. Ezt támasztja alá a Deloitte éves felmérése is BEPS és Global Tax Reset témákban, amely alapján a válaszadók csak kis százaléka számít arra, hogy az egyes adóhatóságok következetesen értelmezik az OECD transzferárképzési iránymutatásait.

Fennáll a kockázata annak, hogy válságkezelésből fakadó költségvetési hiány és eladósodottság kezelése miatt a kormányzatok és az adóhatóságok között több vita alakul majd ki. A helyzet feloldásához, hatékony vitarendezési mechanizmusokra lesz szükség. Az olyan vitamegelőzési mechanizmusok, mint az International Compliance Assurance Program (ICAP), ideális út lehet, de egyre nagyobb szükség lesz a Pillar 1 és 2 projekt típusú együttműködéseknek is.

„Az adópolitika nem az egyetlen a kormányzatok eszköztárában, amellyel a COVID-19 válság következtében előtérbe került kérdéseket kezelik. A politikai döntéshozók valószínűleg figyelembe veszik majd a fentebb taglalt témaköröket. Valószínűsíthetőleg az egyes országok más és más álláspontokat képviselnek majd, így érdemes figyelemmel követni a fejleményeket szerte a világon” – hangsúlyozta Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-02 09:18:58
A januári csend után több nagybank is lépett, és elkezdte csökkenteni a kölcsönök kamatait. Volt olyan közülük, amelyik ezt a lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél is megtette.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS