Marketingakciók, promóciók, nyereményjátékok adózása

Marketingakciók, promóciók, nyereményjátékok és az adózás

Számos, fogyasztási cikkek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó vállalat, különösen az FMCG szektorban, indít marketingakciókat, promóciókat a vásárlások ösztönzésére. A cégek a kuponok átadásával, pontgyűjtő akciókkal, ingyenes szolgáltatásokkal, vagy kedvezményekkel, mellyel a fogyasztóikat igyekeznek motiválni, elkötelezettségüket erősíteni, sokszor komoly adókockázatoknak is kiteszik magukat, ha az akció nem felel meg adójogi szempontból a feltételeknek, például nem alkalmazhatók rájuk az adóalapcsökkentés szabályai – hívják fel a figyelmet az RSM Hungary adótanácsadói

Marketingakciók és tipikus adózási problémák

Vegyünk néhány hétköznapi példát, amikor egy egyszerű marketingakció mögött is adókockázat húzódhat!

1. Törzsvásárlói akciók

Tipikus eset, amikor egy termék gyártója vagy forgalmazója pl. egy pékség, egy olyan törzsvásárlói pontgyűjtő akciót működtet, ahol a pontok nem csak a pékségben, hanem a vele egy épületben működő zöldségesnél is beválthatóak. Vajon ezek a cégek egymás közt elszámolják a beváltott törzsvásárlói pontokat? Vagy ennek hiányában komoly adókockázatokat generálnak, anélkül, hogy tudnának róla?

2. Egyet fizet kettőt kap akciók

De nem kell ilyen messzire menni ahhoz, hogy adózási problémába fussunk: az egyet fizet kettőt kap akció nagy kérdése például, hogy kezelhető-e mennyiségi engedményként, hiszen annak szigorú szabályai szerint egy előzetes beszerzéshez kell kapcsolódnia. Ráadásul a mennyiségi engedmény a törvény szövege szerint mindig az árra vonatkozik, és nincs egyértelmű álláspont arra, hogy az egyet fizet kettőt kap akciókban a két termék van féláron vagy a második termék ingyen. Bár pénzügyi szempontból ennek a kérdésnek nem igazán van jelentősége, adózási szempontból ezen múlhat az adókötelezettség.

3. Nyereményjáték

Sokszor találkozhatunk olyan akciókkal is, amikor egy vásárlást követően a blokkon található azonosító feltöltésével nyerni lehet különböző ajándéktárgyakat. Bár ránézésre nem tűnik másnak, mégis különbözik adójogilag egy ilyen promóció attól az akciótól, amikor az áruház előterében lehet részt venni egy nyereményjátékban, melyen szintén ajándéktárgyakat lehet nyerni.

A marketingakciók apró változtatásával sokszor adózási szempontból sokkal jobb megoldásokat lehet elérni – hangsúlyozzák az RSM Hungary szakemberei.

4. Kóstoltatás

Az áruminta kapcsán régóta visszatérő kérdés, hogy mi minősülhet árumintának. Valóban csak a kereskedelmi forgalomba hozottnál kisebb kiszerelésben legyártott terméket lehet árumintaként szétosztani? Illetve hogyan értelmezhető a törvényi definíció azon megfogalmazása, hogy az áruminta csak a termék bemutatásra lehet alkalmas? Hiszen egy új termék kóstoltatásakor a potenciális vevőknek átadott kis pohárnyi termék fogyasztásra is alkalmas, nem csak az áru bemutatására. További jogbizonytalanságot kelt, hogy áruminta csak a végső fogyasztónak adható, tehát az olyan gyártócégek, melyek nem forgalmazzák termékeiket a végső fogyasztóknak, elvileg nem adhatnak át árumintaként terméket a kereskedőknek vagy a reklámügynökségeknek?

5. Gyártói kedvezmények

Az RSM Hungary kiemeli: külön kategóriát képeznek, és ezért nagy körültekintéssel kell eljárni azokban az esetekben, amikor nem közvetlenül a kereskedő ad engedményt vagy ajándékot a vásárlóinak, hanem azt például a gyártó nyújtja. Ilyenkor mindig javasoljuk, hogy tanácsadó bevonásával elemezzék végig a tervezett ügyletet, mert utólag sokkal nagyobb költségei lehetnek a promóciónak, amennyiben nem megfelelően kezelik az ügylet adókötelezettségeit.

Marketingakciók, promóciók, nyereményakciók tipikus áfa-, ipa-, szja- és egyéb adózási kockázatai

És hogy pontosan milyen adókockázatok merülnek fel?
Ajándéktermékekkel vagy nyereményekkel kapcsolatosan gyakran felmerül kérdésként, hogy kell-e áfát fizetni az átadónak az ingyenes termékátadás után, de ugyanígy megvizsgálandó, hogy elszámolhatja-e az átadó a grátiszterméket az iparűzési adóalapot csökkentő tételként.
Meg kell vizsgálni azt is, hogy a juttatás miatt nem keletkezik-e bevétele magánszemélynek, melyet közvetve vagy közvetlenül a gyártó- ill. forgalmazó cég juttat, és válik ilyen módon kifizetővé egy promóció miatt. Ebben az esetben nem csak a személyi jövedelemadó, illetve a szociális hozzájárulási adó kötelezettség merülhet fel, de komoly adminisztrációs kötelezettségekkel is járhat a tervezett akció (pl. M30-as igazolások kiállítása).

Amennyiben egy cég nem megfelelően jár el a promóció során, előfordulhat, hogy az Adóhatóság az ingyenesen átadott termék / ajándéktárgy után áfa fizetési kötelezettséget állapít meg, és a hiányzó áfa összegének feléig még adóbírságot is kiszabhat. Még súlyosabb lehet a helyzet, ha a végső fogyasztóknál az adott termék / ajándéktárgy adóköteles bevételnek minősül, mivel ilyenkor az áfán felül még kifizetői személyi jövedelemadó- és szociális hozzájárulási adóhiány is felmerülhet.

Hogyan kerülhetőek el az adókockázatok a marketingakciók, promóciók során?

Pontos, részletes, adótanácsadóval egyeztett promóciós kiírás

„Érdemes adótanácsadó véleményét is kikérni, aki alaposan meg tudja vizsgálni a promóció minden feltételét, a részvételi kiírást. Ezek alapján az adótanácsadó meg tudja állapítani, hogy milyen változtatással lehet optimalizálni az akció költségeit” – hangsúlyozzák az RSM adószakértői.

Promóció helyett engedmény

Amennyiben egy promóciót sikerül mennyiségi vagy üzletpolitikai engedménnyé alakítani, azzal máris jelentősen csökkentettük az esetleges adóterheket.

Szerződéses kapcsolatok újratárgyalása

Komoly problémája a szektornak a különböző forgalmazó cégek, áruházláncok által a korábbi „polcpénz” helyett felszámított marketingdíjak besorolása. A vállalkozást komoly versenyhátrány éri, ha nem tud megjelenni a termékeivel egy nagyobb áruházlánc polcain, melyet az áruházláncok ki is használnak. Bár a polcpénz felszámítása ma már törvénybe ütközik, de vannak olyan díjak, hozzájárulások, melyekért az áruházlánc semmilyen konkrét szolgáltatást nem nyújt, nem vállal kötelezettséget, ilyen módon nem vállalkozási célú költségnek minősül a gyártó / forgalmazó cégnél. Nem elég tehát, hogy többletköltséget jelent számára az adott áruház polcain történő megjelenés, előfordulhat az is, hogy ezeket a költségeket a társasági adóalapjában nem számolhatja el és a velük kapcsolatosan felszámított előzetesen felszámított áfát sem helyezheti levonásba.

Az ilyen szerződéses kapcsolatok felülvizsgálatával, a feltételek újratárgyalásával el lehet érni, hogy legalább adókockázatot ne jelentsen a cég számára az áruházlánc számláinak befogadása. És így, a nap végén eljuthat fogyasztóihoz, megnövelheti a forgalmát anélkül is, hogy felesleges adókockázatokat vállalna fel.