Már Szerbiából és Törökországból is igényelhetünk vissza áfát

2019. 09. 16., 12:30

Ismét közeledik a külföldi áfa-visszatérítési kérelmek benyújtásának határideje, idén ráadásul két országgal bővült az a kör, ahonnan a magyarországi vállalkozások visszakérhetik az áfát – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

A magyar áfaalanyok (vállalkozások, egyéni vállalkozók és magánszemélyek is) 2019. szeptember 30-ig igényelhetik vissza a magyar adóhatóságon keresztül azokat az áfa összegeket, amelyet más országokban letelepedett adóalanyok rájuk hárítottak. Fontos, hogy itt nem a fordított adózással (reverse charge) kiszámlázott tételekről van szó, hanem olyan számlák áfatartalma igényelhető vissza, amelyeken a külföldi számlakiállítók feltüntették az áfát az általuk teljesített termékértékesítésekről vagy szolgáltatásnyújtásokról – kezdi friss bejegyzését Palicz Petra, az RSM Hungary áfamenedzsere.

Jellemzően ilyenek szoktak lenni a hotel-, éttermi- és taxiszámlák, vagy ha a magyar vállalkozás úgy vásárol terméket az adott külföldi országban, hogy a terméket nem szállítják el másik országba, és így helyi áfa rakódik rá az értékesítésre.

A sikeres áfa-visszatérítés feltételei

A sikeres áfa-visszatérítésnek számos feltétele van, az ezeknek megfelelő adóalanyok 2019. szeptember 30-ig igényelhetik vissza az uniós országokban megfizetett áfát:

  • visszatérítést kérőnek olyan magyar adóalanynak kell lennie, amely Magyarországon is rendelkezik áfalevonási joggal (azaz például nem alanyi adómentes, vagy nem csak „tárgyi mentes” tevékenységet végez);
  • a kérelmezőnek nincs sem székhelye, sem áfa-telephelye abban az országban, ahonnan a visszatérítést kéri, és – bizonyos kivételektől eltekintve – nem teljesít termékértékesítést vagy nem nyújt olyan szolgáltatást sem ebben a külföldi országában, amely kapcsán neki áfafizetési kötelezettsége lenne;
  • a visszatérítés állama a saját szabályai szerint megengedi az adott termék vagy szolgáltatás után az áfa-visszatérítést;

Mely országokból igényelhető vissza a befizetett áfa? 

A magyar adóalanyok 33 országból, köztük az EU 27 tagállamából, valamint azokból az országokból igényelhetik vissza az áfát, amelyekkel Magyarországnak viszonossági megállapodása van. Ilyen viszonossági megállapodásunk Svájccal, Liechtensteinnel, Norvégiával van, illetve ehhez a körhöz csatlakozott 2019-től Szerbia és Törökország is.

Az idén megkötött szerb és török megállapodások alapján az áfa visszaigényléseket az alábbi időszakra és termék, illetve szolgáltatási körre lehet érvényesíteni:

  • A szerb áfát tartalmazó számlák közül azokra lehet visszatérítést alapítani, amelyeknek a teljesítési időpontja 2019. január 1-i, vagy az utáni.
  • Törökország kapcsán a visszaigénylés a termékértékesítéshez vagy személyszállításhoz kapcsolódóan vásárolt üzemanyag, úthasználati díj, gépjármű karbantartás költségeit terhelő áfára vagy a kiállításokon, vásárokon kiállítóként való megjelenéssel kapcsolatos termékek, szolgáltatások áfájára terjed csak ki. A viszonosság hatályba lépésének dátuma 2019. május 22, így csak azon számlákat lehet a visszatérítési kérelemben benyújtani, amelyeknek a teljesítés időpontja legkorábban erre a napra esik.

Az EU tagállamokból történő áfa-visszatérítést a magyar adóhatóságnak benyújtott kérelemben kell kezdeményezni, amelyet a NAV továbbítani fog az adott ország adóhatóságának. Viszonossággal rendelkező, nem EU-s országok esetében a kérelmet közvetlenül kell benyújtani a külföldi ország adóhatóságának.

Az áfa-visszatérítési kérelem benyújtásának határideje

A benyújtási kérelem határideje EU-s országok esetében a számla teljesítési időpontját követő év szeptember 30-a (a hónap végéig tehát a 2018-as számlákat be lehet még nyújtani, de a 2017-eseket már nem).

Harmadik országos, viszonossággal rendelkező országok saját maguk szabják meg a kérelem benyújtásának határidejét (amely általában a számla teljesítését követő év június 30-a).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS