Közösségi autómegosztó szolgáltatás – adómentesen

2022. 06. 22., 18:17

A kifizető, továbbá a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet adómentesen biztosíthat magánszemély részére személygépkocsi magáncélú használatot és ahhoz kapcsolódóan úthasználatra jogosító bérletet, jegyet – olvasható a NAV honlapján.

A juttatás történhet a kifizető tulajdonában, üzemeltetésében lévő személygépkocsi biztosításával vagy autómegosztó vállalkozás igénybevételével biztosított személygépkocsi formájában is.

Az adómentesség fennáll mind a cégautóként üzemelő, mind pedig kizárólag magáncélra használt személygépkocsi használatának biztosításakor. Utóbbi esetben a juttatás cafeteria-rendszerben is adható.

A kifizető abban az esetben biztosítja közösségi autómegosztó szolgáltatás útján a személygépkocsi használatát, ha a szolgáltatás díjáról szóló számla a juttató kifizető (munkáltató) nevére szól. Az autóhasználat biztosítása ebben az esetben adómentes.

Nem adómentes a juttatás, ha az autómegosztó szolgáltatást úgy veszi igénybe a magánszemély, hogy a szolgáltató által kiállított számla a magánszemély nevére szól, majd a szolgáltatás díját a munkáltató utóbb megtéríti a magánszemély részére. Ebben az esetben ugyanis a kifizető nem a személygépkocsi használatát biztosítja, hanem támogatást ad a magánszemélynek a szolgáltatás igénybevételéhez.

1. Személygépkocsi-használat

A személygépkocsi használat juttatásába beletartozik minden olyan termék, szolgáltatás biztosítása is, ami a személygépkocsi mindennapi használatát, megfelelő üzemeltetését lehetővé teszi. Ide tartozik például az üzemanyag, a kenőanyag, a javítás és karbantartás költsége, a felelősségbiztosítás díja, a casco, továbbá a cégautóként használt személygépkocsi után fizetett adók (pl. gépjárműadó, cégautóadó) is.

2. Úthasználatra jogosító jegy, bérlet

A személygépkocsi használatával összefüggő úthasználatra jogosító jegy, bérletet, vagyis az autópálya-matricát is adómentesen adhatja a kifizető a magánszemélynek.

3. Parkolás

A személygépkocsi-használathoz kapcsolódó parkolás adómentességéről a jogszabály nem rendelkezik, vagyis a személygépkocsi magáncélú használata során felmerülő parkolás – főszabály szerint – adóköteles. A cégautóként használt személygépkocsival történő hivatalos célú parkolás viszont nem eredményez adófizetési kötelezettséget.

Az autómegosztó szolgáltatás keretében a szolgáltató által meghatározott (és a szolgáltatást igénybe vevő kifizető részére kiszámlázott) szolgáltatási díj jellemzően tartalmazza az autóbérlés, az üzemanyag, a különféle biztosítások (például CASCO), az országos autópálya matrica, közterületi parkolás díját (meghatározott szolgáltatási zónákban).

Ha a magánszemélyek a részükre biztosított személygépkocsit kizárólag magáncélra használják, a parkolás adóköteles.

Ha a szolgáltató által a kifizető részére havonta kiszámlázott szolgáltatási díj nem tartalmazza elkülönülten az egyes költségelemeket (például üzemanyag, autópálya-matrica, közterületi parkolás bontásban), akkor az adómentesnek nem minősülő szolgáltatások díja, például a parkolási költség nem állapítható meg.

A közösségi autómegosztó szolgáltatást nyújtó társaságoknak olyan, az egyes költségelemek elkülönítését biztosító nyilvántartást célszerű kiépíteniük, amely alapján magánszemélyenként megállapítható az adókötelezettség alá eső érték.

Pénzügyminisztérium/NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS