Korlátozható-e a munkatársak versenytárshoz vándorlása?

2019. 09. 11., 17:30

A munkáltatók és a munkavállalók gazdasági érdekei összeütközésének kényes területe a versenytárshoz történő „átigazolás”. Nem véletlen ez, hiszen egy-egy munkatárs fejében ott lehet a céges stratégia, a kemény munkával évek alatt megszerzett üzleti ismeretek és kapcsolatok. Ez mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak értékes. A munkáltató a konkurenciát csökkentené, míg a munkatárs a munkaerő-piaci helyzetét szeretné javítani az értékes tudással. Jogos hát a kérdés: korlátozható-e a munkatársak versenytárshoz vándorlása? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Versenytilalom: erre megállapodás is köthető?

A munkavégzés során a munkavállaló által megszerzett információknak gazdasági értékük van, kiváltképp a versenytársak számára. Hasonlóan nagy értéke van egy tapasztalt munkavállaló tudásának. Nem csoda hát, ha ezek munkaviszony utáni sorsát a felek szerződésben szeretnék szabályozni – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A versenytilalmi megállapodás azt szolgálja, hogy a felek gazdasági érdeke ne sérüljön olyan esetekben, ha a munkavállaló tudását, tapasztalatát később egy konkurens cégnél kívánja kamatoztatni.

A versenytilalmi megállapodásban a felek abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló a munkaviszonyt követően sem tesz olyat, ami a munkáltató jogos gazdasági érdekét sérti vagy veszélyezteti.

A megállapodás lényege, hogy a munkavállaló egy adott ideig nem helyezkedhet el a versenytársaknál, vagy nem indíthat ilyen tevékenységű vállalkozást. Ez eddig a munkáltató érdekeit védi. Ugyanakkor a munkavállaló sem kerülhet egyoldalúan hátrányba azzal, hogy indokolatlanul megnehezítik a későbbi elhelyezkedését. Ezért törvény szabályozza a versenytilalmi megállapodások korlátait.

Az elhelyezkedés vagy vállalkozás tilalmát a felek csak erről szóló megállapodásban köthetik ki. Ez lehet a munkaszerződés része vagy egy külön megállapodás is, amiben a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló más cégnél történő munkavégzését, hasonló tevékenységű vállalkozásban való részvételét korlátozzák.

A versenytilalmi megállapodás korlátai

  • Időkorlát

A korlátozás nem lehet 2 évnél hosszabb. A kikötött határidő mindig a munkaviszony megszűnésétől kezdődik.

  • Területi korlát

A megállapodásban szereplő tilalmat pontosan körül kell határolni. Ez lehet egy földrajzi terület, bizonyos szakterületet, tevékenységet érintő korlátozás, vagy akár konkrétan meghatározott versenytársnál való elhelyezkedés tilalma is.

A megállapodásban célszerű meghatározni a szakterületet, pontos tevékenységi kört a tilalom földrajzi helyét.

Ezeket a határokat viszonylag szűken kell meghúzni. Nem lehet a munkavállalót évekre kiszorítani az egész ágazatból. Olyan kört lehet csak meghatározni, ahol a munkavállaló munkavégzése valóban hátrányos helyzetbe hozhatja korábbi munkáltatóját. Például egy szakácstól nem várható el, hogy 2 évig ne dolgozhasson a szakmájában. De egy programozót sem lehet arra kötelezni, hogy képezze át magát cipésznek, mert megtiltják számára, hogy programozóként végezzen munkát.

  • Megfelelő ellenérték

A versenytilalmi megállapodásban szereplő korlátozásért cserébe a munkavállalónak megfelelő ellenértéket kell kapnia. Ezt rögzíteni kell a versenytilalmi megállapodásban.

Az ellenérték szabadon állapítható meg. Ez lehet egyszeri vagy rendszeres, akár havonta történő kifizetés is. A versenytilalmi megállapodás ellenértéke nem tehető az alapbér részévé. Vagyis nem mondhatja a munkáltató, hogy a havi alapbér bizonyos része a versenytilalmi kikötés ellenértéke. Az alapbérnek és a versenytilalomért járó ellenértéknek el kell különülnie egymástól.

Mennyi jár a korlátozásért?

Végül is mennyi az annyi? Mi jár azért, ha a munkavállaló kötelezettséget vállal, hogy meghatározott ideig nem erősíti a versenytársat?

A Munka Törvénykönyve garanciális jelleggel meghatározza az ellenszolgáltatás minimumát. A törvény kimondja, hogy „az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada”.

Mi történik, ha a megállapodást megszegik?

A versenytilalmi megállapodás megszegésének kérdése leginkább akkor merül fel, amikor a volt munkatárs a szerződésben foglalt tilalom ellenére a versenytársnál helyezkedik el, netán saját maga kezd konkurens vállalkozásba.

A megállapodás megszegése esetén a volt munkavállaló kártérítés fizetésére kötelezhető. Ennek mértékét minden esetben a bíróság határozza meg. A kártérítés meghatározásakor vizsgálják a felek megállapodását, valamint a ténylegesen okozott kár mértékét is.

A versenytilalmi megállapodásban kötbér is kiköthető arra az esetre, ha valamelyik fél megszegné a szerződésben foglaltakat.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.