Korlátozható-e a munkatársak versenytárshoz vándorlása?

2019. 09. 11., 17:30

A munkáltatók és a munkavállalók gazdasági érdekei összeütközésének kényes területe a versenytárshoz történő „átigazolás”. Nem véletlen ez, hiszen egy-egy munkatárs fejében ott lehet a céges stratégia, a kemény munkával évek alatt megszerzett üzleti ismeretek és kapcsolatok. Ez mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak értékes. A munkáltató a konkurenciát csökkentené, míg a munkatárs a munkaerő-piaci helyzetét szeretné javítani az értékes tudással. Jogos hát a kérdés: korlátozható-e a munkatársak versenytárshoz vándorlása? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Versenytilalom: erre megállapodás is köthető?

A munkavégzés során a munkavállaló által megszerzett információknak gazdasági értékük van, kiváltképp a versenytársak számára. Hasonlóan nagy értéke van egy tapasztalt munkavállaló tudásának. Nem csoda hát, ha ezek munkaviszony utáni sorsát a felek szerződésben szeretnék szabályozni – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A versenytilalmi megállapodás azt szolgálja, hogy a felek gazdasági érdeke ne sérüljön olyan esetekben, ha a munkavállaló tudását, tapasztalatát később egy konkurens cégnél kívánja kamatoztatni.

A versenytilalmi megállapodásban a felek abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló a munkaviszonyt követően sem tesz olyat, ami a munkáltató jogos gazdasági érdekét sérti vagy veszélyezteti.

A megállapodás lényege, hogy a munkavállaló egy adott ideig nem helyezkedhet el a versenytársaknál, vagy nem indíthat ilyen tevékenységű vállalkozást. Ez eddig a munkáltató érdekeit védi. Ugyanakkor a munkavállaló sem kerülhet egyoldalúan hátrányba azzal, hogy indokolatlanul megnehezítik a későbbi elhelyezkedését. Ezért törvény szabályozza a versenytilalmi megállapodások korlátait.

Az elhelyezkedés vagy vállalkozás tilalmát a felek csak erről szóló megállapodásban köthetik ki. Ez lehet a munkaszerződés része vagy egy külön megállapodás is, amiben a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló más cégnél történő munkavégzését, hasonló tevékenységű vállalkozásban való részvételét korlátozzák.

A versenytilalmi megállapodás korlátai

  • Időkorlát

A korlátozás nem lehet 2 évnél hosszabb. A kikötött határidő mindig a munkaviszony megszűnésétől kezdődik.

  • Területi korlát

A megállapodásban szereplő tilalmat pontosan körül kell határolni. Ez lehet egy földrajzi terület, bizonyos szakterületet, tevékenységet érintő korlátozás, vagy akár konkrétan meghatározott versenytársnál való elhelyezkedés tilalma is.

A megállapodásban célszerű meghatározni a szakterületet, pontos tevékenységi kört a tilalom földrajzi helyét.

Ezeket a határokat viszonylag szűken kell meghúzni. Nem lehet a munkavállalót évekre kiszorítani az egész ágazatból. Olyan kört lehet csak meghatározni, ahol a munkavállaló munkavégzése valóban hátrányos helyzetbe hozhatja korábbi munkáltatóját. Például egy szakácstól nem várható el, hogy 2 évig ne dolgozhasson a szakmájában. De egy programozót sem lehet arra kötelezni, hogy képezze át magát cipésznek, mert megtiltják számára, hogy programozóként végezzen munkát.

  • Megfelelő ellenérték

A versenytilalmi megállapodásban szereplő korlátozásért cserébe a munkavállalónak megfelelő ellenértéket kell kapnia. Ezt rögzíteni kell a versenytilalmi megállapodásban.

Az ellenérték szabadon állapítható meg. Ez lehet egyszeri vagy rendszeres, akár havonta történő kifizetés is. A versenytilalmi megállapodás ellenértéke nem tehető az alapbér részévé. Vagyis nem mondhatja a munkáltató, hogy a havi alapbér bizonyos része a versenytilalmi kikötés ellenértéke. Az alapbérnek és a versenytilalomért járó ellenértéknek el kell különülnie egymástól.

Mennyi jár a korlátozásért?

Végül is mennyi az annyi? Mi jár azért, ha a munkavállaló kötelezettséget vállal, hogy meghatározott ideig nem erősíti a versenytársat?

A Munka Törvénykönyve garanciális jelleggel meghatározza az ellenszolgáltatás minimumát. A törvény kimondja, hogy „az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada”.

Mi történik, ha a megállapodást megszegik?

A versenytilalmi megállapodás megszegésének kérdése leginkább akkor merül fel, amikor a volt munkatárs a szerződésben foglalt tilalom ellenére a versenytársnál helyezkedik el, netán saját maga kezd konkurens vállalkozásba.

A megállapodás megszegése esetén a volt munkavállaló kártérítés fizetésére kötelezhető. Ennek mértékét minden esetben a bíróság határozza meg. A kártérítés meghatározásakor vizsgálják a felek megállapodását, valamint a ténylegesen okozott kár mértékét is.

A versenytilalmi megállapodásban kötbér is kiköthető arra az esetre, ha valamelyik fél megszegné a szerződésben foglaltakat.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS