Korlátozható-e a munkatársak versenytárshoz vándorlása?

2019. 09. 11., 17:30

A munkáltatók és a munkavállalók gazdasági érdekei összeütközésének kényes területe a versenytárshoz történő „átigazolás”. Nem véletlen ez, hiszen egy-egy munkatárs fejében ott lehet a céges stratégia, a kemény munkával évek alatt megszerzett üzleti ismeretek és kapcsolatok. Ez mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak értékes. A munkáltató a konkurenciát csökkentené, míg a munkatárs a munkaerő-piaci helyzetét szeretné javítani az értékes tudással. Jogos hát a kérdés: korlátozható-e a munkatársak versenytárshoz vándorlása? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Versenytilalom: erre megállapodás is köthető?

A munkavégzés során a munkavállaló által megszerzett információknak gazdasági értékük van, kiváltképp a versenytársak számára. Hasonlóan nagy értéke van egy tapasztalt munkavállaló tudásának. Nem csoda hát, ha ezek munkaviszony utáni sorsát a felek szerződésben szeretnék szabályozni – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A versenytilalmi megállapodás azt szolgálja, hogy a felek gazdasági érdeke ne sérüljön olyan esetekben, ha a munkavállaló tudását, tapasztalatát később egy konkurens cégnél kívánja kamatoztatni.

A versenytilalmi megállapodásban a felek abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló a munkaviszonyt követően sem tesz olyat, ami a munkáltató jogos gazdasági érdekét sérti vagy veszélyezteti.

A megállapodás lényege, hogy a munkavállaló egy adott ideig nem helyezkedhet el a versenytársaknál, vagy nem indíthat ilyen tevékenységű vállalkozást. Ez eddig a munkáltató érdekeit védi. Ugyanakkor a munkavállaló sem kerülhet egyoldalúan hátrányba azzal, hogy indokolatlanul megnehezítik a későbbi elhelyezkedését. Ezért törvény szabályozza a versenytilalmi megállapodások korlátait.

Az elhelyezkedés vagy vállalkozás tilalmát a felek csak erről szóló megállapodásban köthetik ki. Ez lehet a munkaszerződés része vagy egy külön megállapodás is, amiben a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló más cégnél történő munkavégzését, hasonló tevékenységű vállalkozásban való részvételét korlátozzák.

A versenytilalmi megállapodás korlátai

  • Időkorlát

A korlátozás nem lehet 2 évnél hosszabb. A kikötött határidő mindig a munkaviszony megszűnésétől kezdődik.

  • Területi korlát

A megállapodásban szereplő tilalmat pontosan körül kell határolni. Ez lehet egy földrajzi terület, bizonyos szakterületet, tevékenységet érintő korlátozás, vagy akár konkrétan meghatározott versenytársnál való elhelyezkedés tilalma is.

A megállapodásban célszerű meghatározni a szakterületet, pontos tevékenységi kört a tilalom földrajzi helyét.

Ezeket a határokat viszonylag szűken kell meghúzni. Nem lehet a munkavállalót évekre kiszorítani az egész ágazatból. Olyan kört lehet csak meghatározni, ahol a munkavállaló munkavégzése valóban hátrányos helyzetbe hozhatja korábbi munkáltatóját. Például egy szakácstól nem várható el, hogy 2 évig ne dolgozhasson a szakmájában. De egy programozót sem lehet arra kötelezni, hogy képezze át magát cipésznek, mert megtiltják számára, hogy programozóként végezzen munkát.

  • Megfelelő ellenérték

A versenytilalmi megállapodásban szereplő korlátozásért cserébe a munkavállalónak megfelelő ellenértéket kell kapnia. Ezt rögzíteni kell a versenytilalmi megállapodásban.

Az ellenérték szabadon állapítható meg. Ez lehet egyszeri vagy rendszeres, akár havonta történő kifizetés is. A versenytilalmi megállapodás ellenértéke nem tehető az alapbér részévé. Vagyis nem mondhatja a munkáltató, hogy a havi alapbér bizonyos része a versenytilalmi kikötés ellenértéke. Az alapbérnek és a versenytilalomért járó ellenértéknek el kell különülnie egymástól.

Mennyi jár a korlátozásért?

Végül is mennyi az annyi? Mi jár azért, ha a munkavállaló kötelezettséget vállal, hogy meghatározott ideig nem erősíti a versenytársat?

A Munka Törvénykönyve garanciális jelleggel meghatározza az ellenszolgáltatás minimumát. A törvény kimondja, hogy „az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada”.

Mi történik, ha a megállapodást megszegik?

A versenytilalmi megállapodás megszegésének kérdése leginkább akkor merül fel, amikor a volt munkatárs a szerződésben foglalt tilalom ellenére a versenytársnál helyezkedik el, netán saját maga kezd konkurens vállalkozásba.

A megállapodás megszegése esetén a volt munkavállaló kártérítés fizetésére kötelezhető. Ennek mértékét minden esetben a bíróság határozza meg. A kártérítés meghatározásakor vizsgálják a felek megállapodását, valamint a ténylegesen okozott kár mértékét is.

A versenytilalmi megállapodásban kötbér is kiköthető arra az esetre, ha valamelyik fél megszegné a szerződésben foglaltakat.

 

dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS