A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Az egyesület az egyik legterjedtebb formája a civil szervezeteknek. Számos tevékenység, közös cél érdekében van lehetőség egyesület alapítására. Lényeges vonása az egyesületi tagság együttműködése az egyesület közös célja érdekében. Előfordulhat azonban, hogy az egyesület tagja olyan magatartás tanúsít, amely miatt az egyesületben való maradása nem kívánatos. Van lehetőség a tag kizárására?
Az egyesület tagjának kizárása a tagsági jogviszony megszűnésének egyik módja. A Polgári Törvénykönyv az egyesületi tag kizárását akkor teszi lehetővé, ha az alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyesületnek a tag kizárását nem kell kötelezően lehetővé tennie. Amennyiben a kizáráshoz szükséges szabályokat az alapszabály nem tartalmazza, akkor önmagában a tag kizárására nem kerülhet sor kizárólag a törvény alapján.
A tag kizárására akkor van lehetőség, ha jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy a közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Az egyesületnek viszonylag széleskörű lehetősége van annak meghatározására és eldöntésére, hogy mely magatartásokat tekinti az alapszabályát vagy közgyűlési határozatát sértő, a kizárást megalapozó kellően súlyos magatartásnak. Fontos szem előtt tartani, hogy a kizárás alapjául elsősorban a tagként tanúsított magatartás szolgálhat. Így például az egyesületi tisztségviselőként (pl. elnökségi tagként) tanúsított magatartás rendszerint nem szolgálhat alapul a tagságból való kizárására. Az ilyen magatartás inkább a tisztségéből való elmozdítást alapozhatja meg.
A tag kizárását bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv (pl. elnökség) kezdeményezheti.
A kizárási eljárás csak akkor folytatható le, ha az alapszabály a kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározza. A kizárást lefolytató szerv lehet maga a közgyűlés. Ám a legtöbb esetben praktikusabb, ha a kizárási eljárást a kisebb létszámú elnökség vagy egy önálló egyesületi szerv, például fegyelmi tanács folytatja le.
Magának a kizárási eljárásnak a részletszabályait nem kötelező az alapszabályba foglalni, hanem ez önálló egyesületi szabályzatban is szerepelhet. A tisztességes eljárást biztosító garanciáknak viszont szerepelniük kell az alapszabályban.
A tisztességes eljárás garantálása lényegében azt jelenti, hogy az alapszabályban biztosítani kell, hogy az érintett tag a kizárási eljárásban részt vehessen és jogait gyakorolhassa. Ennek keretében lehetőséget kell biztosítani a kizárási eljárás alá vont tagnak, hogy a vele szemben felhozott kizárási okokat és indokokat – az érintett iratokkal és adatokkal együtt – kellő időben megismerhesse. Biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy a felhozott indokokkal szemben érdemben védekezhessen és saját nyilatkozatát előterjeszthesse.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. A határozat indokolásának tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
Az egyesület nem köteles arra, hogy az alapszabályban fellebbezési lehetőséget biztosítson a kizárást kimondó határozattal szemben. Erre azért nem köteles, mert az egyfokú eljárásban hozott tagkizáró határozat felülvizsgálata iránt akkor is bírósághoz fordulhat a tag, ha a más egyesületi szervhez való fellebbezés lehetősége nem biztosított.
Ha az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosít, akkor az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről. Például a fegyelmi tanács határozata ellen az alapszabály fellebbezési lehetőséget biztosíthat az elnökséghez vagy a közgyűléshez. Az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési határidőről és a fellebbezési eljárás alapvető garanciális szabályairól is.
A tag az egyesület határozatának felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól. A tag a pert attól az időponttól számított 30 napon belül indíthatja meg az egyesülettel szemben, amikor a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított 1 éves határidő elteltével azonban a per nem indítható meg.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.