Kinek és mennyire fontos, hogy mekkora az adóteher?

2020. 10. 29., 15:15

Az OECD nemrég közzétette hatástanulmányát, amelyben a nyereségadó mértékének a multinacionális cégek beruházási hajlandóságára gyakorolt hatását vizsgálta. A tanulmány nemcsak érdekes makrogazdasági összefüggéseket mutat be, de az abban foglalt következtetések fontos pillérei lehetnek majd az OECD adóalap-erózió és jövedelem-átcsoportosítás elleni küzdelmének is.

Az OECD friss tanulmánya szerint a nyereségadó emelkedésével (azaz a magasabb adóteherrel) a multinacionális cégek beruházásainak hajlandósága lecsökken. Ezt az elméleti összefüggést most saját empirikus kutatási eredményeivel is alátámasztja. Egy-egy jelentősebb mértékű nyereségadó-teher növekedés akár a cégcsoport területi elhelyezkedésére is kihatással lehet és a tevékenység egy részének másik országba való áthelyezését vagy az egész jelenlét lokális megszüntetését eredményezheti.

Ezért sem véletlen, hogy a világ számos országa a gazdaságélénkítés elősegítése érdekében a nyereségadó mértékének csökkentéséhez folyamodott gazdaságpolitikája kialakítása során.

„Ezen gazdaságpolitikai gyakorlat remekül megfigyelhető Magyarország esetében is, amely az Európai Unió legalacsonyabb társasági adókulccsal rendelkező tagállama” – tette hozzá Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy komoly aggodalmat váltott ki bizonyos szereplők részéről az OECD nemzetközi adóelkerülés elleni legutóbbi (a digitális üzleti modellek adóztatása és a globális minimumadó kapcsán kidolgozott) javaslatának esetleges gazdasági hatása. A most közzétett hatástanulmány következtetései azonban némileg árnyalják a nyereségadó-kulcs és a beruházási hajlandóság összefüggéséről kialakult képet.

Ezek szerint ugyanis az egyes multinacionális cégcsoportok különböző mértékben reagálnak a nyereségadó-teher változására. A hatástanulmány szerint többek között a cégcsoportok mérete, profilja és jövedelmezősége is befolyásolja érzékenységüket.

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a profitábilis, de mérsékelt jövedelmezőséggel rendelkező vállalatok a legérzékenyebbek az adóterhelés változására, az ő beruházási döntéseiket befolyásolják leginkább az adózási megfontolások. Ezzel szemben kevésbé érzékenyek az adóteher változására a veszteséges vállalatok, illetve a legmagasabb jövedelmezőségű cégcsoportok.

Az OECD szerint a legmagasabb jövedelmezőségű cégcsoportok döntéseit egyrészt bővebb erőforrásaik, másrészt földrajzilag kiterjedt lehetőségeik miatt sem érinti drasztikusan a nyereségadó mértékének változása. Mindemellett, a legnagyobb jövedelmezőségű cégcsoportok sokszor domináns pozícióban kívánnak lenni saját piacaikon, ahol az esetlegesen elhalasztott, vagy csökkentett mértékű beruházások sokszor veszélyeztetnék ezt a státuszt.

„A legmagasabb profitabilitású cégcsoportok, ahova jellemzően a digitális üzleti modelleket alkalmazó multinacionális vállalatok is tartoznak mérsékeltebb érzékenysége azért kiemelt jelentőségű, mert az OECD adóalap-erózió és jövedelem-átcsoportosítás elleni, jelenleg is tárgyalás alatt álló megoldásai a nemzetközi vállalatok ezen csoportját érintenék a leginkább”– mondta Bella Márió Péter, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Mindezek alapján várható, hogy az OECD a tárgyalások során támaszkodni fog a hatástanulmányban foglaltakra a jelenleg is fennálló érdekellentétek tisztázása és a végleges megközelítések kidolgozása érdekében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-02 09:18:58
A januári csend után több nagybank is lépett, és elkezdte csökkenteni a kölcsönök kamatait. Volt olyan közülük, amelyik ezt a lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél is megtette.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS