Kinek és mennyire fontos, hogy mekkora az adóteher?

2020. 10. 29., 15:15

Az OECD nemrég közzétette hatástanulmányát, amelyben a nyereségadó mértékének a multinacionális cégek beruházási hajlandóságára gyakorolt hatását vizsgálta. A tanulmány nemcsak érdekes makrogazdasági összefüggéseket mutat be, de az abban foglalt következtetések fontos pillérei lehetnek majd az OECD adóalap-erózió és jövedelem-átcsoportosítás elleni küzdelmének is.

Az OECD friss tanulmánya szerint a nyereségadó emelkedésével (azaz a magasabb adóteherrel) a multinacionális cégek beruházásainak hajlandósága lecsökken. Ezt az elméleti összefüggést most saját empirikus kutatási eredményeivel is alátámasztja. Egy-egy jelentősebb mértékű nyereségadó-teher növekedés akár a cégcsoport területi elhelyezkedésére is kihatással lehet és a tevékenység egy részének másik országba való áthelyezését vagy az egész jelenlét lokális megszüntetését eredményezheti.

Ezért sem véletlen, hogy a világ számos országa a gazdaságélénkítés elősegítése érdekében a nyereségadó mértékének csökkentéséhez folyamodott gazdaságpolitikája kialakítása során.

„Ezen gazdaságpolitikai gyakorlat remekül megfigyelhető Magyarország esetében is, amely az Európai Unió legalacsonyabb társasági adókulccsal rendelkező tagállama” – tette hozzá Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A fentiek alapján nem meglepő, hogy komoly aggodalmat váltott ki bizonyos szereplők részéről az OECD nemzetközi adóelkerülés elleni legutóbbi (a digitális üzleti modellek adóztatása és a globális minimumadó kapcsán kidolgozott) javaslatának esetleges gazdasági hatása. A most közzétett hatástanulmány következtetései azonban némileg árnyalják a nyereségadó-kulcs és a beruházási hajlandóság összefüggéséről kialakult képet.

Ezek szerint ugyanis az egyes multinacionális cégcsoportok különböző mértékben reagálnak a nyereségadó-teher változására. A hatástanulmány szerint többek között a cégcsoportok mérete, profilja és jövedelmezősége is befolyásolja érzékenységüket.

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a profitábilis, de mérsékelt jövedelmezőséggel rendelkező vállalatok a legérzékenyebbek az adóterhelés változására, az ő beruházási döntéseiket befolyásolják leginkább az adózási megfontolások. Ezzel szemben kevésbé érzékenyek az adóteher változására a veszteséges vállalatok, illetve a legmagasabb jövedelmezőségű cégcsoportok.

Az OECD szerint a legmagasabb jövedelmezőségű cégcsoportok döntéseit egyrészt bővebb erőforrásaik, másrészt földrajzilag kiterjedt lehetőségeik miatt sem érinti drasztikusan a nyereségadó mértékének változása. Mindemellett, a legnagyobb jövedelmezőségű cégcsoportok sokszor domináns pozícióban kívánnak lenni saját piacaikon, ahol az esetlegesen elhalasztott, vagy csökkentett mértékű beruházások sokszor veszélyeztetnék ezt a státuszt.

„A legmagasabb profitabilitású cégcsoportok, ahova jellemzően a digitális üzleti modelleket alkalmazó multinacionális vállalatok is tartoznak mérsékeltebb érzékenysége azért kiemelt jelentőségű, mert az OECD adóalap-erózió és jövedelem-átcsoportosítás elleni, jelenleg is tárgyalás alatt álló megoldásai a nemzetközi vállalatok ezen csoportját érintenék a leginkább”– mondta Bella Márió Péter, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Mindezek alapján várható, hogy az OECD a tárgyalások során támaszkodni fog a hatástanulmányban foglaltakra a jelenleg is fennálló érdekellentétek tisztázása és a végleges megközelítések kidolgozása érdekében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS