Az OECD nemrég közzétette hatástanulmányát, amelyben a nyereségadó mértékének a multinacionális cégek beruházási hajlandóságára gyakorolt hatását vizsgálta. A tanulmány nemcsak érdekes makrogazdasági összefüggéseket mutat be, de az abban foglalt következtetések fontos pillérei lehetnek majd az OECD adóalap-erózió és jövedelem-átcsoportosítás elleni küzdelmének is.
Az OECD friss tanulmánya szerint a nyereségadó emelkedésével (azaz a magasabb adóteherrel) a multinacionális cégek beruházásainak hajlandósága lecsökken. Ezt az elméleti összefüggést most saját empirikus kutatási eredményeivel is alátámasztja. Egy-egy jelentősebb mértékű nyereségadó-teher növekedés akár a cégcsoport területi elhelyezkedésére is kihatással lehet és a tevékenység egy részének másik országba való áthelyezését vagy az egész jelenlét lokális megszüntetését eredményezheti.
Ezért sem véletlen, hogy a világ számos országa a gazdaságélénkítés elősegítése érdekében a nyereségadó mértékének csökkentéséhez folyamodott gazdaságpolitikája kialakítása során.
„Ezen gazdaságpolitikai gyakorlat remekül megfigyelhető Magyarország esetében is, amely az Európai Unió legalacsonyabb társasági adókulccsal rendelkező tagállama” – tette hozzá Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A fentiek alapján nem meglepő, hogy komoly aggodalmat váltott ki bizonyos szereplők részéről az OECD nemzetközi adóelkerülés elleni legutóbbi (a digitális üzleti modellek adóztatása és a globális minimumadó kapcsán kidolgozott) javaslatának esetleges gazdasági hatása. A most közzétett hatástanulmány következtetései azonban némileg árnyalják a nyereségadó-kulcs és a beruházási hajlandóság összefüggéséről kialakult képet.
Ezek szerint ugyanis az egyes multinacionális cégcsoportok különböző mértékben reagálnak a nyereségadó-teher változására. A hatástanulmány szerint többek között a cégcsoportok mérete, profilja és jövedelmezősége is befolyásolja érzékenységüket.
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a profitábilis, de mérsékelt jövedelmezőséggel rendelkező vállalatok a legérzékenyebbek az adóterhelés változására, az ő beruházási döntéseiket befolyásolják leginkább az adózási megfontolások. Ezzel szemben kevésbé érzékenyek az adóteher változására a veszteséges vállalatok, illetve a legmagasabb jövedelmezőségű cégcsoportok.
Az OECD szerint a legmagasabb jövedelmezőségű cégcsoportok döntéseit egyrészt bővebb erőforrásaik, másrészt földrajzilag kiterjedt lehetőségeik miatt sem érinti drasztikusan a nyereségadó mértékének változása. Mindemellett, a legnagyobb jövedelmezőségű cégcsoportok sokszor domináns pozícióban kívánnak lenni saját piacaikon, ahol az esetlegesen elhalasztott, vagy csökkentett mértékű beruházások sokszor veszélyeztetnék ezt a státuszt.
„A legmagasabb profitabilitású cégcsoportok, ahova jellemzően a digitális üzleti modelleket alkalmazó multinacionális vállalatok is tartoznak mérsékeltebb érzékenysége azért kiemelt jelentőségű, mert az OECD adóalap-erózió és jövedelem-átcsoportosítás elleni, jelenleg is tárgyalás alatt álló megoldásai a nemzetközi vállalatok ezen csoportját érintenék a leginkább”– mondta Bella Márió Péter, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
Mindezek alapján várható, hogy az OECD a tárgyalások során támaszkodni fog a hatástanulmányban foglaltakra a jelenleg is fennálló érdekellentétek tisztázása és a végleges megközelítések kidolgozása érdekében.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.