Kerékpározz az adókedvezményért!

2021. 12. 30., 15:17

2022. január 1-jétől a kerékpár adómentesen biztosítható a munkavállalók számára. A Niveus Consulting Group összegyűjtötte és megválaszolta a munkáltatók leggyakoribb kérdéseit.

1. Az elektromos kerékpárra is vonatkozik az adókedvezmény?

Igen, a hagyományos és az elektromos rásegítésű kerékpárokra egyaránt.

2. Az elektromos rollerre is vonatkozik az adómentesség?

Nem, csak kerékpárokra vonatkozik. Az elektromos roller nem rásegít a hajtásra, hanem „magától” megy, így annak magáncélú használata nem esik az adómentesség alá.

3. Januártól adómentesen lehet kerékpárt adni a munkavállalóknak?

Nem, ugyanis a szabály szerint nem a kerékpár megszerzése adómentes, csak annak magáncélú használatba adása. A kerékpárnak tehát a munkáltató tulajdonában kell állnia, ugyanakkor azt nem csak munkavégzésre lehet ezután adómentesen használni. Ez azért fontos, mert egyébként például a munkába járásra adott költségtérítés adóköteles jövedelem (ezért kell a munkáltatónak adóznia a munkavállalónak adott helyi bérlet után).

Ha a munkába járást a munkáltató azzal segíti, hogy erre a célra elektromos kerékpárokat vesz és azt a munkavállalók szabadon használhatják, akkor nem kell adót fizetni. Ugyanígy elviheti a munkavállaló a kerékpárt hétvégére vagy a szabadsága idejére, csak a kerékpár feletti tulajdont nem szerezheti meg.

4. Ez miben tér el attól, amikor céges autót kap a munkavállaló?

A céges autó magánhasználata adóköteles – ahogy eddig a kerékpárok esetében is volt –, hiszen a cég tulajdonában álló autó után cégautóadót kell fizetni, és a jogalkotó emiatt nem ír elő további személyi jövedelemadót a magánhasználat után.

5. Társasági adóban is elszámolható lesz a kerékpár vásárlása?

Igen, a társasági adóról szóló törvény is módosul január 1-jétől, így egyértelmű lesz, hogy a kerékpár beszerzése, üzemeltetése kapcsán felmerülő költségek a vállalkozás érdekében felmerült költségek.

6. Mi a helyzet az áfával?

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az áfa esetében nem ilyen egyértelmű a helyzet. Az áfa logikája eltér a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerétől, ráadásul a magyar jogalkotó mozgástere is kisebb, lévén az áfa rendszerét alapvetően az EU határozza meg.

Főszabály szerint a termék beszerzéséhez kapcsolódó áfát akkor vonhatja le a cég, ha van adólevonási joga és a terméket a vállalkozási tevékenység érdekében használják. Ha egy kerékpárt kizárólag a cég érdekében használnak, például egy futárcég által kiszállításra használt kerékpár, akkor annak az áfája teljes egészében levonható. Ha egy kerékpárt céges- és magáncélra is használnak, akkor olyan arányban vonható le az áfa, amilyen arányban azt a gazdasági tevékenység céljára használják.

Fischer Ádám felhívja a figyelmet, hogy a munkavállaló munkába járása főszabály szerint nem minősül a cég érdekében végzett tevékenységnek. Tehát kizárólag munkába járásra, illetve szabadidős célból használt kerékpár áfája nem vonható le. Megjegyezzük, hogy főszabály szerint ugyanezért nem lehet levonni az áfát akkor, ha a cég például buszt bérel azért, hogy a dolgozókat elvigye a munkahelyre, kivéve, ha a munkahely megközelítése egyébként normál körülmények között nem kivitelezhető.

1. Akkor levonható az áfa vagy sem?

A munkavállaló részére beszerzett kerékpár áfája a fentiek miatt főszabály szerint nem vonható le, mivel azt nagy valószínűséggel magáncélra fogja a munkavállaló használni. Ha igazolható, hogy a kerékpárt a cég érdekében is használják – például napközben a cég telephelyei közötti közlekedésre – akkor a magánhasználat és a céges használat arányában vonható le az áfa, de nem egyértelmű, hogy ezt az arányt hogyan lehet meghatározni, pláne igazolni. A Niveus Consulting Group konzervatív álláspontja az, hogy az áfát a cég nem vonhatja le.

2. Mi történik akkor, ha végül odaadja a cég a munkavállalónak a kerékpárt?

Kizárólag a céges kerékpár magánhasználata adómentes, tehát a kerékpár tulajdonba adása esetén már adóköteles jövedelmet szerez a munkavállaló. Ha tehát a cég végleg odaadja a kerékpárt térítés nélkül a munkavállalónak, akkor azután személyi jövedelemadót kell fizetni, ugyanúgy, ahogy egy céges laptop vagy telefon átadásakor is. Társasági adó szempontjából viszont ilyen esetben is elszámolható lesz a költség. Ha a cég korábban levonta a kerékpár áfáját, akkor az ingyenes átadáskor áfafizetési kötelezettség is felmerül a személyi jövedelemadón túl.

Látható tehát, hogy az új adómentesség célja nem az, hogy a munkavállaló részére vegyen a cég kerékpárt, hanem az, hogy a cég maga szerezze be a kerékpárt, amit viszont a munkavállalók teljesen szabadon és adómentesen használhatnak.

3. Más is használhatja a kerékpárt vagy csak a munkavállaló?

Igen, de nem mindenki. A személyi jövedelemadó az adómentességet általánosan adja meg, bárki használja a kerékpárt. A társasági adó törvény szerint viszont csak akkor számolható el a költség, ha a kerékpárt munkavállaló, vezető tisztségviselő, személyesen közreműködő tag vagy az ő közeli hozzátartozójuk használja.

Nem csak a munkavállaló használhatja tehát adómentesen a kerékpárt, hanem a családja, közeli hozzátartozója is. Érdemes lehet erre egy szabályzatot kialakítani (a cégautó szabályzatokhoz hasonlóan), amiben rögzíti a cég, hogy kinek adhatja oda a munkavállaló a kerékpárt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS