A legfontosabb tudnivalókat dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség Közérdekvédelmi Osztály osztályvezető ügyésze foglalta össze.
Ha az adós tartozását jogi úton próbálják behajtani, végrehajtási eljárás indul. A tartozás alapulhat hatósági határozaton, bírósági ítéleten vagy valamilyen okiraton (például kölcsönszerződésen).
A végrehajtási eljárás a végrehajtás elrendelésével kezdődik, erre bíróság vagy közjegyző jogosult. Az elrendelés után a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó végzi.
Az eljárás során, ha valamilyen sérelmes helyzet történik, lehetőség van a kifogásolt határozat vagy intézkedés felülbírálatának kérésére és a sérelem orvoslására. Ezt nevezzük jogorvoslatnak. Jogorvoslattal számos esetben élhetnek az arra jogosultak. A jogi szabályok erdejében viszont nem könnyű eligazodni azzal kapcsolatosan, hogy ki nyújthat be jogorvoslatot, hová és milyen esetekben. A következőkben e kérdésekben nyújtunk rövid iránymutatást.
Az, hogy hová kell benyújtani a jogorvoslati kérelmet, alapvetően attól függ, hogy az eljárás melyik szakaszáról van szó, és a kérelem mire vonatkozik.
A végrehajtás a végrehajtási lap vagy a végrehajtási záradék kiállításával indul. Ezek a hétköznapi életben ismeretlen jogi fogalmak. A valóságban mind a kettő egy több oldalas formanyomtatvány adatokkal, jogi figyelmeztetésekkel. Ezt az adós is megkapja. Ha a végrehajtás elrendelésének jogszerűsége a sérelmes, a dokumentumot kiállítóhoz kell fordulni.
Ha tehát a végrehajtási lapot vagy a végrehajtási záradékot bíróság állította ki, akkor annak visszavonását vagy törlését is a bíróságtól, ha közjegyző állította ki, akkor pedig a közjegyzőtől lehet kérni.
Ilyen kérelmet csak az adós vagy a végrehajtást kérő terjeszthet elő - határidő nélkül - arra hivatkozva, hogy a végrehajtás valamely feltétele hiányzott. Egyéb érdekelt e jogorvoslattal nem élhet.
A tartozás megszűnése vagy csökkenése esetén nem jogorvoslattal kell élni, hanem ezt a végrehajtónál be kell jelenteni.
Vagyis, ha akár csak részben a követelés alaptalan, azt már megfizették, megszűnt vagy elévült, akkor a végrehajtóhoz kell fordulni, és be kell nyújtani az ezt alátámasztó bizonyítékokat is. Ekkor a továbbiakról a végrehajtó intézkedik. Ha viszont a végrehajtást kérő ezt nem ismeri el, akkor az adós a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása érdekében pert indíthat.
Ha a végrehajtási eljárás már megindult, megtámadható annak foganatosítása is. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtó intézkedése, illetőleg annak elmulasztása miatt is jogorvoslattal lehet élni, ha az érdemi hatással volt az eljárásra. Például a végrehajtó valamilyen jogszabályi határidőn belül nem intézkedett, olyan vagyontárgyat foglalt le, amelyet a törvény nem engedett volna meg, nem a jogszabálynak megfelelően számolt el összegeket. Ezt a jogorvoslatot végrehajtási kifogásnak hívjuk.
A végrehajtási kifogás benyújtása illetékköteles, melynek mértéke 15 000 forint. A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál. Ha ennek akadálya volt, a 15 nap csak ezután kezdődik, de 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni.
Ha a bíróság elutasítja a végrehajtási kifogást, akkor ez ellen még fellebbezésnek van helye.
A végrehajtási eljárás során végrehajtási kifogást az ügyészség is előterjeszthet bárkinek az ügyében, ha törvénysértés jut a tudomására. Az ügyész a végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónapon belül bármikor előterjeszthet.
A végrehajtási kifogástól meg kell különböztetni a panaszt. Ezzel akkor lehet élni, ha a végrehajtó vagy helyettese tevékenységével kapcsolatban merül fel sérelem. Ilyen lehet például, hogy nem az előírások szerint adnak tájékoztatást, nem megfelelő a végrehajtó magatartása, ügyfélfogadási időben nem érhető el személyesen, telefonon vagy felvilágosítás adására jogosult alkalmazottja útján. Tehát nem panaszt kell előterjeszteni, ha a tartozás fennállását vitatják, sérelmezik a számláról történő letiltást, ingóság lefoglalását vagy ingatlanárverés kitűzését. A panaszt nem a bíróság, hanem a végrehajtói kar bírálja el.
Előfordulhat olyan eset is, hogy jogutód nélkül megszűnt az a cég, amelynek követelését a végrehajtó érvényesíti. A végrehajtási eljárás tehát annak ellenére folyik tovább, hogy a követelésről nem rendelkezhetnének a megszűnt cég képviselőjeként fellépő személyek. Ugyancsak nincs lehetősége a követelés feletti rendelkezésre a végrehajtást kérőnek akkor sem, ha a követelés büntetőeljárás során zár alá vételre kerül. Ezen esetekben szintén végrehajtási kifogás benyújtásának lehet helye.
Kovács Antal szerint nem elég, ha valaki jól tud dekantálni.
Az együttműködési megállapodást Kádár Andrea Beatrix, az OAH elnöke, valamint a Magyar Honvédség részéről Veres József ezredes, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred ezredparancsnoka írta alá.