A legfontosabb tudnivalókat dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség Közérdekvédelmi Osztály osztályvezető ügyésze foglalta össze.
Ha az adós tartozását jogi úton próbálják behajtani, végrehajtási eljárás indul. A tartozás alapulhat hatósági határozaton, bírósági ítéleten vagy valamilyen okiraton (például kölcsönszerződésen).
A végrehajtási eljárás a végrehajtás elrendelésével kezdődik, erre bíróság vagy közjegyző jogosult. Az elrendelés után a végrehajtást önálló bírósági végrehajtó végzi.
Az eljárás során, ha valamilyen sérelmes helyzet történik, lehetőség van a kifogásolt határozat vagy intézkedés felülbírálatának kérésére és a sérelem orvoslására. Ezt nevezzük jogorvoslatnak. Jogorvoslattal számos esetben élhetnek az arra jogosultak. A jogi szabályok erdejében viszont nem könnyű eligazodni azzal kapcsolatosan, hogy ki nyújthat be jogorvoslatot, hová és milyen esetekben. A következőkben e kérdésekben nyújtunk rövid iránymutatást.
Az, hogy hová kell benyújtani a jogorvoslati kérelmet, alapvetően attól függ, hogy az eljárás melyik szakaszáról van szó, és a kérelem mire vonatkozik.
A végrehajtás a végrehajtási lap vagy a végrehajtási záradék kiállításával indul. Ezek a hétköznapi életben ismeretlen jogi fogalmak. A valóságban mind a kettő egy több oldalas formanyomtatvány adatokkal, jogi figyelmeztetésekkel. Ezt az adós is megkapja. Ha a végrehajtás elrendelésének jogszerűsége a sérelmes, a dokumentumot kiállítóhoz kell fordulni.
Ha tehát a végrehajtási lapot vagy a végrehajtási záradékot bíróság állította ki, akkor annak visszavonását vagy törlését is a bíróságtól, ha közjegyző állította ki, akkor pedig a közjegyzőtől lehet kérni.
Ilyen kérelmet csak az adós vagy a végrehajtást kérő terjeszthet elő - határidő nélkül - arra hivatkozva, hogy a végrehajtás valamely feltétele hiányzott. Egyéb érdekelt e jogorvoslattal nem élhet.
A tartozás megszűnése vagy csökkenése esetén nem jogorvoslattal kell élni, hanem ezt a végrehajtónál be kell jelenteni.
Vagyis, ha akár csak részben a követelés alaptalan, azt már megfizették, megszűnt vagy elévült, akkor a végrehajtóhoz kell fordulni, és be kell nyújtani az ezt alátámasztó bizonyítékokat is. Ekkor a továbbiakról a végrehajtó intézkedik. Ha viszont a végrehajtást kérő ezt nem ismeri el, akkor az adós a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása érdekében pert indíthat.
Ha a végrehajtási eljárás már megindult, megtámadható annak foganatosítása is. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtó intézkedése, illetőleg annak elmulasztása miatt is jogorvoslattal lehet élni, ha az érdemi hatással volt az eljárásra. Például a végrehajtó valamilyen jogszabályi határidőn belül nem intézkedett, olyan vagyontárgyat foglalt le, amelyet a törvény nem engedett volna meg, nem a jogszabálynak megfelelően számolt el összegeket. Ezt a jogorvoslatot végrehajtási kifogásnak hívjuk.
A végrehajtási kifogás benyújtása illetékköteles, melynek mértéke 15 000 forint. A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál. Ha ennek akadálya volt, a 15 nap csak ezután kezdődik, de 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni.
Ha a bíróság elutasítja a végrehajtási kifogást, akkor ez ellen még fellebbezésnek van helye.
A végrehajtási eljárás során végrehajtási kifogást az ügyészség is előterjeszthet bárkinek az ügyében, ha törvénysértés jut a tudomására. Az ügyész a végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónapon belül bármikor előterjeszthet.
A végrehajtási kifogástól meg kell különböztetni a panaszt. Ezzel akkor lehet élni, ha a végrehajtó vagy helyettese tevékenységével kapcsolatban merül fel sérelem. Ilyen lehet például, hogy nem az előírások szerint adnak tájékoztatást, nem megfelelő a végrehajtó magatartása, ügyfélfogadási időben nem érhető el személyesen, telefonon vagy felvilágosítás adására jogosult alkalmazottja útján. Tehát nem panaszt kell előterjeszteni, ha a tartozás fennállását vitatják, sérelmezik a számláról történő letiltást, ingóság lefoglalását vagy ingatlanárverés kitűzését. A panaszt nem a bíróság, hanem a végrehajtói kar bírálja el.
Előfordulhat olyan eset is, hogy jogutód nélkül megszűnt az a cég, amelynek követelését a végrehajtó érvényesíti. A végrehajtási eljárás tehát annak ellenére folyik tovább, hogy a követelésről nem rendelkezhetnének a megszűnt cég képviselőjeként fellépő személyek. Ugyancsak nincs lehetősége a követelés feletti rendelkezésre a végrehajtást kérőnek akkor sem, ha a követelés büntetőeljárás során zár alá vételre kerül. Ezen esetekben szintén végrehajtási kifogás benyújtásának lehet helye.
A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.
A Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója a TelePaks Kistérségi Televízió stúdiójában értékelte az elmúlt időszakot.