Vagyonvédelmi funkcióinál és kedvező adózási környezeténél fogva a bizalmi vagyonkezelés („bvk”) mára a családok vagyontervezésének egyik legközkedveltebb eszköze lett. Nem mindegy azonban, hogy a vagyonrendelő mely eszközöket helyez el a bvk-ban – egy rossz megoldás ugyanis könnyen alááshatja a vagyonkezelés kedvező adójogi megítélését.
A bizalmi vagyonkezelés számos funkciót tud egyszerre betölteni. Egyrészt képes arra, hogy a család vagy magánszemélyek vagyonát elkülönítse az azt (akár ügyvezetőként, akár tulajdonosként, akár magánszemélyként) terhelő kockázatoktól. Másrészt hasznos a bvk öröklési és hagyatékátadási helyzetekben is: a bvk-val elkerülhetők egyes, a Ptk. által szabott öröklési jogi korlátozások (így például a kötelesrész juttatása), valamint megoldható az a patthelyzet is, amelyet egy hagyatékátadó eljárás elhúzódása teremt egy társaság működésében.
A bizalmi vagyonkezelés mindemellett számos adózási célt is ki tud szolgálni. Egyrészt a vagyonkezelésbe átadott vagyon az átadáskor adómentesen felértékelhető, ezért ha azt később a bvk eladja, úgy a tulajdonosnak vagy a kedvezményezettnek nem merül fel adófizetési kötelezettsége. Másrészt, bár a bizalmi vagyonkezelés alapvetően úgy adózik, mint egy „sima kft”, a bvk teljesen adómentessé tehető. Amennyiben ugyanis a bvk egyfajta pénzügyi holdingként funkcionál és csupán pénzügyi bevételeket realizál (így például leányvállalattól osztalékot, értékpapírokból kamatot vagy árfolyamnyereséget kap, vagy kriptovalutákból jövedelmet szerez), úgy működésének nyeresége teljesen adómentes. Ez pedig egy kifejezett előnye a bvk-nak a gazdasági társaság formájában működő társaságokkal szemben, hiszen ez utóbbiak csupán az osztalékjövedelmek és – adminisztratív feltételek teljesítése esetén – árfolyamnyereség realizálásakor élvezik az adómentességet.
„Természetes cél, hogy a vagyonrendelő teljes vagyonát, vagy annak jelentős részét áttegye a bvk-ba” – mondja Baráti Ákos adószakértő, a Jalsovszky szenior ügyvéde. „Ennek a vagyonnak nem egy esetben képezi részét ingatlan vagy akár egy komoly ingatlanportfólió. Az ingatlan bvk-ba rendelése azonban komoly adózási hátránnyal járhat.”
Az ingatlanból származó jövedelem (például bérleti díj vagy akár az ingatlan eladásából származó árfolyamnyereség) ugyanis nem minősül pénzügyi nyereségnek. Ezért ezt a jövedelmet nem illeti meg a fent említett adómentesség. Ráadásul ilyen esetben nemcsak az ingatlanból származó bevétel válik adókötelessé, hanem ez magával húzza a bvk-ba bevitt összes többi vagyontárgyból eredő nyereség adókötelezettségét is. Ha tehát a bvk-nak 950 egység pénzügyi nyeresége van (ami önmagában adómentes lenne), viszont 50 egység bérbeadásból származó jövedelme is keletkezik, úgy ez utóbbi jövedelem miatt az egész 1000 egység nyereség adókötelessé válik.
A fenti adóprobléma kezelésének legegyszerűbb módszere, ha a vagyonrendelő nem az ingatlant magát, hanem egy ingatlannal rendelkező társaságot ad át a bvk-nak (azaz az ingatlant „becsomagolja” egy társaságba). Ebben az esetben a bvk közvetlenül nem kap bérletidíj-jövedelmet, hanem csak a társaságból jut hozzá osztalékjövedelemhez, amelynek adómentessége továbbra is biztosított. Ennek a megoldásnak a hátránya viszont, hogy az ingatlanból így keletkező jövedelem a társaság szintjén 9 százalékos társasági adóval (és esetlegesen helyi iparűzési adóval is) adózik, és ha a bvk ezt a vagyonelemet a kedvezményezetteknek kiosztja, úgy ők még további 15 százalékos szja-t fognak fizetni. Ráadásul, ha az ingatlant nem eleve egy társaság tulajdonolja, úgy a „társaságba csomagolásnak” is lehet adókötelezettsége.
Felmerül az a lehetőség is, hogy a magánszemély vagyonrendelő az ingatlanokat nem adja át a bvk-nak, hanem azokat magánszemélyként megtartja. Az ingatlanból származó jövedelem magánszemély esetén ugyanis kedvezően adózik – a bérbeadásból eredő jövedelmet 15 százalék szja terheli, továbbá az ingatlan 5 éven túli értékesítése esetén a felértékelődésből származó nyereség adókötelezettsége teljesen elkerülhető. „Megfontolandó azonban az, hogy egy ilyen megoldás mennyire tudja biztosítani a magánszemély vagyonrendelő hagyatékátadási és vagyonvédelmi elgondolásait” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.