Így adózhatunk 2024 ben: összefoglaló az adótörvényeket módosító javaslatcsomagról

2023. 06. 10., 19:13

2023. június 6-án a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette (T/4243. számon) a legújabb adócsomagot tartalmazó törvényjavaslatot („Javaslat”), amelynek főbb pontjait a PwC Magyarország szakértői ismertetik.

Helyi iparűzési adó

Légi személyszállítást végző vállalkozókat érintő változások

A Javaslat alapján a légi személyszállítást végző vállalkozóknak (azaz azon vállalkozóknak, akik nettó árbevételének legalább 75 százaléka légi személyszállítási szolgáltatásból és az azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik az adóévben) helyi iparűzési adó telephelyet jelent az a repülőtér, ahonnan a járatai indulnak. Esetükben a nettó árbevételük részét képezi a vállalkozó Magyarországról induló repülőjáratain nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértéke. 

Munkaerő-kölcsönzőket érintő változások

Azon önkormányzat illetékességi területén, ahol a munkaerő-kölcsönző által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 1440 óra időtartamban munkát végeznek, a munkaerő-kölcsönzőnek telephelye keletkezik. 

Változások egyedi IFRS-eket alkalmazó adózók számára

A Javaslat értelmében 2024. január 1-jétől változik és kiegészül a helyi iparűzési adóalap nettó árbevétel meghatározása azon adózói kör számára, amelyeknek a hitelintézetekre, pénzügyi vállalkozásokra és befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályok szerint szükséges kiszámítania az adóalapját:

  • Új adóalap növelő elemként jelenik meg az emissziós jogok értékesítéséből származó bevétel összege. A Javaslat indokolása szerint a jogalkotó az IFRS-ek és magyar számvitelt alkalmazó adózók közötti semlegességet kívánja megteremteni azokban az esetekben is, amikor a befektetési vállalkozás főtevékenységként végzi CO2-kvóták értékesítését.
  • Kikerül az IFRS-alapú nettó árbevétel meghatározásából a 40/D.§ talp szövege, ezzel elősegítve a jogszabályhely könnyebb értelmezését.

Társasági adó

A Javaslat számos, de talán szűkebb adózói kört érintő ponton módosítja a társasági adóról szóló törvény rendelkezéseit, és például  

  • megszűnik a 2015-ben kezdődő adóévek előtt keletkezett elhatárolt veszteségek felhasználására vonatkozó (korábban a 2030. december 31-ét magába foglaló adóévben meghatározott) időkorlát;
  • szigorodik a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonló társaságokra vonatkozó szabályozás. Ennek értelmében - hasonlóan a korábban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben már látott logika alapján - az arányszám meghatározásakor az előző üzleti év mérlegfordulónapját követően szerzett ingatlanokat is figyelembe kell venni;
  • tartalmi változás nélkül pontosításra kerülnek a kedvezményezett eszközátruházásra vonatkozó adóalap módosító tételek tartalma; 
  • megszűnik az egyes reklámköltségek levonhatóságának tételes tilalma.

Energiaellátók jövedelemadója

Az eddig kormányrendeleti szinten szabályozott egyes veszélyhelyzeti rendelkezéseket törvényi szintre ülteti át a szabályozás, így a jövőben a kőolajtermékkel nagykereskedelmi tevékenységet végző kereskedők, valamint a külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesítő kereskedők tartósan az energiaellátók jövedelemadója alanyává válnak. Ezen kívül a tervezet rendelkezik arról, hogy a külföldről és a belföldről beszerzett kőolajtermék magyarországi értékesítéséből származó bevételi arányszámról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyre az adóalap arányos megállapíthatósága érdekében van szükség.

Személyi jövedelemadó

Számos háborús veszélyhelyzettel kapcsolatos, kormányrendeletben szabályozott előírás átkerül a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe, így különösen a családi kedvezményre, a 30 év alatti anyák kedvezményére, a munkába járásra és a SZÉP-kártyára vonatkozó szabályok.

A tervezet módosítja a bizalmi vagyonkezelésekre és a magánalapítványokra vonatkozó szabályokat. A korábbi szabályok szerint – számos feltétel betartása mellett – lehetőség volt arra, hogy a kis összegért szerzett, magas piaci értékű vagyonelemek eladásakor felmerülő személyi jövedelemadót ne kelljen megfizetni akkor, ha a magánszemély a vagyont először bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítvány kezelésébe adta. A tervezet szerint az eddigi adómegtakarítás helyett csak az adó halasztására lesz lehetőség. Ennek érdekében a tervezet részletesen szabályozza a bizalmi vagyonkezelés, valamint a magánalapítvány felállításakor felmerülő adókötelezettséget oly módon, hogy az halasztható legyen. Ezen túl a tervezet a bizalmi vagyonkezelésből, a magánalapítványból a kedvezményezetteknek nem pénzben kiadott vagyontárgyak szerzési értékét is meghatározza annak érdekében, hogy ezen eszközöknek a magánszemély által való későbbi eladása során ne keletkezzen adóelőny. Végezetül a tervezet egy, a bizalmi vagyonkezelés, a magánalapítvány oldalán felmerülő személyi jövedelemadó-terhet ír elő az ezen szervezetek által a kedvezményezetteknek biztosított szolgáltatásokra, például ingatlan használatára vonatkozóan.

Az új szabályok a törvény hatálybalépését követően történő vagyonrendelésekre lesznek alkalmazandóak.

Szociális hozzájárulási adó

Az új szabályok megteremtik az összhangot a rehabilitációs hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó szabályai között. Az új rendelkezések szerint nem csak a komplex minősítéssel rendelkező megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása esetén lehet majd igénybe venni a szociális hozzájárulási adó kedvezményét, hanem akkor is, ha a munkavállaló fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesül.

A tervezet továbbá kiterjeszti a nem EU-s államokból Magyarországra érkező vendégmunkások részére adott nem pénzbeli juttatásokra a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget. Illetve ezen személyek után a jövőben a munkaerőpiacra lépők kedvezménye sem vehető igénybe.

Extraprofit adókat érintő változások

  • Az új rendelkezések szerint a kiegyenlítő szabályozási kapacitás nyújtását terhelő különadót meghosszabbítják 2024-ig, változatlan 10 százalékos adókulcs mellett.
  • A kőolajtermék-előállítók különadóját, valamint az energiatermelők különadóját is meghosszabbítja a tervezet 2024-ig, változatlan szabályok mellett.
  • A gyógyszergyártók különadója szintén marad 2024-ben is, csökkentett adókulcsokkal. 2024. január 1-jétől kezdődően az adó mértéke a következők szerint alakul:
    • az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,5százalék (a korábbi 1 százalék helyett),
    • az 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék (a korábbi 3 százalék helyett),
    • a 150 milliárd forintot meghaladó része után 4 százalék (a korábbi 8 százalék helyett).
  • A gyógyszeradó Gyftv.-től eltérő szabályozását 2024-ig meghosszabbítja a tervezet, azzal, hogy a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén a különadó mértéke a korábbi 28 százalékról 40 százalékra emelkedik.
  • A feldolgozóipari gyártók az energiaellátók jövedelemadójának 2024. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévre fizetendő adó alapján állapítják meg és a 2024. adóév 6. hónapjának 20. napjáig vallják be. Az adóelőleget a 2024. adóév 7. hónapjától kezdődően hat egyenlő részletben kell megfizetni minden hónap 20. napjáig.
  • A távközlési pótadót szintén meghosszabbítja a szabályozást 2024-ig, azzal, hogy a 2024-ben kezdődő adóév 5. hónapjának utolsó napjáig a 2024-ben kezdődő adóévre a 2023. évre megállapított pótadóval egyező összeget kell bevallani és megfizetni pótadóelőleg formájában.
  • A biztosítási pótadót szintén meghosszabbítja a tervezet 2024-ig a 2023-ban is alkalmazandó adómértékekkel. A pótadó előleg összege a 2024. január 31-ig bevallandó pótadó összegével egyezik meg, melyet 2024. május 31-ig kell bevallani és megfizetni. A 2024. adóévi pótadó összegét 2025. január 31-ig kell majd bevallani és megfizetni.
  • Az új rendelkezések a kiskereskedelmi adót is meghosszabbítják 2024-ig, részben módosított adókulcsokkal. Az adó mértéke a 2024-ben kezdődő adóévben a következők szerint alakul:
    • az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
    • az 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
    • a 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, 
    • a 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék (a korábbi 4,1 százalék helyett).
  • A bányajáradék mértéke az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében a 2024. évben továbbra is 42 százalék marad. A termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a bányajáradék mértéke 48 százalékról 24 százalékra csökken. A próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján, 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében pedig 36 százalékról 18 százalékra csökken. A bányavállalkozók szénhidrogén kitermelési kötelezettsége 2024-ben is a 2021-ben kitermelt mennyiséggel azonos marad.
  • Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendeletet rendelkezéseitől eltérően a 2024. adóévben a kőolaj fajlagos értéke nem lehet kevesebb, mint 230.000 forint/tonna, illetve a földgáz fajlagos értéke nem lehet kevesebb, mint 35.000 forint/MWh.

Pénzügyi tranzakciós illeték

2023. augusztus 1-jétől változik a pénzforgalmi szolgáltatók tranzakciós illeték szabálya. A Javaslat értelmében várhatóan a szabályozás hatálya alá fog tartozni minden pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltásközvetítési tevékenységeket végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személy, ha a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van. Ezzel a módosítással bővül azon külföldi személyek köre, akik potenciálisan a szabályozás hatálya alá fognak tartozni.

Továbbá a Javaslat pontosítja, hogy 10.000 forint az illetékkötelezettség felső korlátja az olyan típusú tranzakciók esetén, amelyeket 0,3 százalékos pénzügyi tranzakciós illeték terhel.

Értékpapír tranzakciós illeték

A pénzügyi tranzakciós illeték módosítással párhuzamosan, 2023. augusztus 1-jétől a tervezet átemeli az extraprofit adó szabályaiból a pénzügyi tranzakciós illeték szabályai közé az értékpapír tranzakciós illeték szabályrendszerét. A Javaslat az átemeléssel a pénzügyi tranzakciós illeték szabályaihoz igazítja az adónem hatályát, amely szerint a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző külföldi személyek akkor kerülnek a szabályozás hatálya alá, ha a szolgáltatást közvetlenül igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van. Ezzel párhuzamosan létrejön egy új mentességi jogcím, amely alapján nem terheli adókötelezettség azon értékpapír vételeket, amely esetében az értékpapírszámla tulajdonosa nem magyar adóügyi illetőségű személy.

Általános forgalmi adó

Az eNyugta koncepció bevezetésének újabb lépései

A 2022 őszén megjelent adócsomag elfogadásával elkezdődött jogszabályi szinten is a digitalizáció következő mérföldkövét jelentő eNyugta intézményének bevezetése. A jelen adócsomag tovább folytatja a jogszabályi háttér előkészítését a kapcsolódó definíciók (eyugta, e-pénztárgép, nyugtatár, nyugtatár szolgáltató, vevői alkalmazás) rögzítésével. Ezen definíciók alapján (a NAV által idén tavasszal nyilvánosan is bemutatott eNyugta koncepcióval összhangban) egyelőre az látható, hogy a valós idejű adatszolgáltatás adatait egy külön nyugtatárban is gyűjteni fogják, mely nyugtatárat a NAV üzemelteti majd és ennek célja pontosan az, hogy a vevők egy alkalmazás útján el tudják érni az ide feltöltött és itt tárolt adatokat. A részletek, valamint a kapcsolódó részletszabályozás, mely miniszteri rendeletben ölt majd formát, egyelőre még várat magára.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékekkel kapcsolatos módosítások

A környezetvédelmi törekvésekkel és a hazai hulladékkezelési rendszer átalakításával összhangban a Javaslat módosítani kívánja az Áfa tv-t is. A jogalkotó külön fejezetet kíván szentelni az Áfa tv-ben a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek adókezelésének. A speciális szabályozással érintett termékkört egy külön kormányrendeletre hivatkozással definiálja. A hivatkozott kormányrendelet egyelőre még szintén csak tervezetként érhető el, de ezen tervezet szerint kizárólag bizonyos italtermékek csomagolása lehet érintett az Áfa tv-be építendő új fejezet szabályaival.

Termékértékesítés – kizárólag a hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős cég a kötelezettje

A Javaslat értelmében a naptári év végével adót kell fizetni a fentiek szerint meghatározott, vissza nem váltott termékek kapcsán (értve itt az adott naptári évben forgalomba hozott és a vissza nem váltott termékek mennyiségi különbözetét, valamint a visszaváltási díjat alapul véve). Azonban ez az adófizetési kötelezettség nem minden adózót, hanem kizárólag a hulladékgazdálkodási koncessziót nyert piaci szereplőt, a kötelező visszaváltási rendszert üzemeltető (MOHU-t, a Mol Nyrt. által alapított) gazdasági társaságot terheli majd. 

Göngyöleg vagy sem az áfa rendszerében?

Már nagyobb adózói kört érinthet az a módosítási javaslat, hogy ezen termékek – figyelemmel a fenti speciális adókezelésre – nem tartoznak az alapul szolgáló termékértékesítések adóalapjába, azok után adót fizetni nem kell, tehát nem kezelhetőek klasszikus göngyölegként áfa szempontból. (Természetesen ez azt is jelenti, hogy visszaváltáskor, a betétdíj visszafizetésekor sem csökkenthető utólagosan a termékértékesítések adóalapja az egyéb betétdíjas termékek adókezelésétől eltérően.)

Az új rendelkezések - a hulladékok 2024. január 1-jével induló országos kötelező visszaváltási rendszeréhez igazodóan – jövő év elejével lépnek hatályba.

További módosítások

A Javaslat a fentieken túl számos egyéb kiegészítést, pontosítást tartalmaz, közülük néhány: 

  • jogharmonizációs célú módosítási javaslatként jelenik meg, hogy a jövőben a Közösség más tagállamában (belföldön nem) letelepedett adóalanyok általi belföldi ingatlanbeszerzéseket terhelő áfa visszaigénylésére már sor kerülhet a külföldiekre vonatkozó különös áfa-visszatéríttetési eljárás keretében is. Az átmeneti rendelkezés értelmében azon input áfa igényelhető ezen eljárás keretében vissza, amelyet 2021. december 31-ét követően kellett megállapítani és az erre vonatkozó igényt még érvényesítették;
  • az állami feladatátszervezések finanszírozását könnyíti az a módosítási javaslat, mely szerint a jogszabályban meghatározott feladatellátások vagyonnal történő átadása is áfakörön kívüli ügyletként kezelendő az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén az apporthoz, jogutódláshoz, üzletág-átadáshoz hasonlóan (ezzel együtt az átadó és átvevő egyetemleges felelősséggel tartozik az átadásig keletkezett áfa-kötelezettségekért);
  • a tervezet egyértelműsíti, hogy a csoportos adóalanyiság körében a tag(ok) kiválását jogutódlásként kell kezelni az áfa rendszerében.

Légitársaságok hozzájárulása

A Javaslat alapján az extraprofit adó rendeletben előírt szabályok változatlan tartalommal emelkednek törvényi szintre.

Népegészségügyi termékadó

A Javaslat az extraprofit adó rendeletben előírt szabályokat változatlan tartalommal emeli be a népegészségügyi termékadó (neta) törvénybe.

Jövedéki adó

A Javaslat elsősorban az extraprofit adó rendeletben előírt szabályokat emeli be a jövedéki törvénybe, beleértve a jövedéki adómértékeknek az extraprofitadó rendeletben előírt módosítását.

A korábbi változások törvényi szintre emelésén felül a Javaslat alapján 2024. január 1-jével emelkedni fog az üzemanyagok (benzin, gázolaj, petróleum) jövedéki adómértéke, illetve csökkenni fog a kereskedelmi gázolaj jogcímen (pl. közúti árufuvarozáshoz felhasznált gázolaj) visszaigényelhető jövedéki adó mértéke.

Vám

A törvényjavaslat pontosította a vámhiánynak nem minősülő eseteket, miszerint ezeknél „vámtartozás” helyett egyértelműen a „vám és egyéb terhek” összegét kellene figyelembe venni.

Továbbá, a tervezett az ügyfél jogkövető magatartásaként értékeli és mentesíti a vámigazgatási bírság alól a kiviteli árunyilatkozat áruátengedést megelőző érvénytelenítését. Ez azért indokolt, mert a kiviteli árunyilatkozatok módosítására az áruk kiléptetését megelőzően jelenleg nincs technikai lehetőség, így az árunyilatkozat esetleges hibái csak annak áruátengedést megelőző érvénytelenítésével orvosolhatóak.

VOSZ

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS