Hogyan tervezd a webshopodat?

2021. 06. 21., 12:00

2021. július 1-jétől uniós szinten módosulnak a webshopokra vonatkozó szabályok. A webshopon keresztül értékesítőknek érdemes előre felkészülniük, hogy a legoptimálisabb módon tudjanak értékesíteni és ezt adminisztrálni – hívha fel a figyelmet az RSM Hungary. A helyes üzleti modellel a vállalkozások egyrészt adómegtakarítást érhetnek el, másrészt csökkenthetik az adminisztratív terheket. Ellenkező esetben a webshopok kockázatot futnak, és jelentős adóbírságokra is számíthatnak.

Miért kell tervezniük a webshopoknak?

Az online értékesítésnek köszönhetően könnyebben juthat el egy termék más uniós tagállam fogyasztójához, mintha a terméket egy üzletben próbálnánk eladni – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Arra az esetre, ha a terméket vagy bizonyos szolgáltatásokat webshopon keresztül más tagállami fogyasztónak értékesítik, speciális áfaszabályok vonatkoznak. Ha az ilyen webshopos értékesítések együttes éves volumene meghaladja a 10.000 eurót, akkor 2021. július 1-ét követően főszabályként a fogyasztó tagállama szerinti áfát kell felszámítani. Az értékesítőknek ahhoz, hogy a célország szerinti áfát megfizessék, alapesetben be kellene regisztrálniuk minden olyan tagállamban, ahová értékesítenek. Ehhez képest jelent egyszerűsítést az egyablakos rendszer (OSS – One Stop Shop), ami azonban nem minden esetben alkalmazható.

Milyen szempontokat kell mérlegelnie a webáruháznak?

A webshop helyes adótervezéséhez sok szempontot kell mérlegelni, így különösen:

  • Hová értékesítünk: belföld, EU vagy harmadik ország?
  • Honnan szállítjuk az árut: belföldi raktárból, más tagállamból, harmadik országból?
  • Kinek értékesítünk: magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak?
  • Mekkora az értékesítések volumene más tagállamokba?
  • Mit értékesítünk? vonatkozik-e speciális áfa-mérték a termékekre belföldön vagy külföldön?

Hová értékesít a webshop? Honnan szállítja az árut?

Az adófizetés helye változhat attól függően, hogy honnan hová szállítják a terméket, vagyis hogyan alakul a termék útja.

Ha a webshopon keresztül belföldre értékesítünk úgy, hogy belföldi raktárból belföldre szállítunk, magyar áfát kell felszámítani, az általános szabályok érvényesek. Ebben 2021. július 1. után sincs változás.

Az áfaszabályozás 2021. július 1-ét követő változásai elsősorban azokat a webshopokat érintik, akik ún. közösségen belüli távértékesítést végeznek. Vagyis pl. amikor egy magyar webshopon keresztül úgy adnak el terméket más tagállami magánszemély vevőnek, hogy a kiszállítást Magyarországról a másik tagállamba az eladó megbízásából egy logisztikai szolgáltató végzi. Ilyenkor főszabályként a célország szerinti áfamértéket kell felszámítani, kivéve, ha az értékesítések éves volumene 10 000 euró alatti.

Ha a termékeket EU-n kívüli, harmadik országból szállítják a vevőhöz, erre speciális szabályok vonatkoznak; a webshopos értékesítések egyes eseteiben alkalmazható az ún. import egyablakos rendszer (IOSS), vagy felmerülhet az elektronikus piacterek adófizetési kötelezettsége. Exportértékesítésekre áfamentesség alkalmazható, de ennek is szigorú feltételei vannak.

Kinek értékesít a webshop: magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak?

Nem mindegy, hogy kinek értékesítjük a terméket. Ha magánszemélyeknek értékesítünk webshopon keresztül más tagállamba, akkor főszabályként áfát kell felszámítani. A kérdés csak az, hogy a feladási hely, vagy a célország szerinti áfát kell megfizetni.

Ha vállalkozásoknak értékesítünk más tagállamba, akkor lehet áfamentesen számlázni, de ennek szigorú feltételei vannak. Különösen azt kell tudni igazolni, hogy a termék kikerült más tagállamba.

Mekkora a webáruházi értékesítések volumene más tagállamokba?

2021. júliusától, ha a nem adóalany részére teljesített, más tagállamokba irányuló webshop értékesítések összértéke uniós szinten meghaladja a 10 000 eurót, akkor a célország szerinti áfa-mértékkel kell a közösségen belüli távértékesítésekre jutó áfát megfizetni. Az ezzel járó adminisztratív terhek csökkentése érdekében ugyanakkor alkalmazható az egyablakos rendszer (One Stop Shop – OSS). Ennek köszönhetően nem kell minden egyes tagállamban regisztrálni, elegendő egy tagállamban beregisztrálni az OSS-be és ott bevallani az összes más tagállami áfát. Az OSS-t az értékhatár alatt is lehet választani, ha ez előnyösebb az eladónak.

Ebből következően fontos előre felmérnünk egy webshop alapításakor, hogy várhatóan mekkora összegben fogunk más tagállamokba értékesíteni, milyen kereslettel számolhatunk a külföldi fogyasztók részéről.

Mit értékesít a webshop? Vonatkozik-e speciális áfamérték a termékekre? 

Annak, hogy milyen terméket értékesítünk, az áfamérték meghatározása miatt van jelentősége, különösen akkor, ha más tagállamba magánszemélyeknek értékesítünk. Ha a célországban pl. kedvezményes áfakulcs vonatkozik a termékre, akkor ez befolyásolhatja az árat. A tagállamok bizonyos korlátok között meghatározhatnak kedvezményes áfakulcs alá tartozó termékeket, és a kedvezményes kulcs mértékét is szabályozhatják. Fel kell tehát készülnünk, hogy a célország szerinti helyes áfamértéket alkalmazzuk, és ebből akár jelentős eltérések is lehetnek.

Melyek a lehetséges kockázatok?

A webshopon keresztül történő értékesítések egyre transzparensebbé válnak, az adóhatóság is könnyen információt szerez az értékesítés feltételeiről. Vagyis, az adóhatóság könnyen megállapítást tehet, ha nem kerül a megfelelő országban megfizetésre az áfa, vagy nem megfelelő az alkalmazott áfamérték. Az adóhatóság akkor is bírságolhat, ha az értékesítésről nem kerül kiállításra megfelelő bizonylat.

Éppen emiatt már a webshop beindítása előtt meg kell tervezni az adózási teendőket, végiggondolva milyen termékek és várhatóan mekkora összegben fognak más tagállamokban elkelni, milyen keresletre számolhat a webshop a külföldi fogyasztók részéről.

Illusztráció:  Tim Reckmann/CCNull.de

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-14 05:14:00
A munkaadók többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban, gazdasági stabilizálódásra számítanak, és a vállalat létszámát tekintve is többen kalkulálnak bővüléssel, mint ahányan csökkenéssel. Minden második cég tervez béremelést, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné jövőre – derül ki a Profession.hu szeptemberi felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS