2021. július 1-jétől uniós szinten módosulnak a webshopokra vonatkozó szabályok. A webshopon keresztül értékesítőknek érdemes előre felkészülniük, hogy a legoptimálisabb módon tudjanak értékesíteni és ezt adminisztrálni – hívha fel a figyelmet az RSM Hungary. A helyes üzleti modellel a vállalkozások egyrészt adómegtakarítást érhetnek el, másrészt csökkenthetik az adminisztratív terheket. Ellenkező esetben a webshopok kockázatot futnak, és jelentős adóbírságokra is számíthatnak.
Miért kell tervezniük a webshopoknak?
Az online értékesítésnek köszönhetően könnyebben juthat el egy termék más uniós tagállam fogyasztójához, mintha a terméket egy üzletben próbálnánk eladni – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Arra az esetre, ha a terméket vagy bizonyos szolgáltatásokat webshopon keresztül más tagállami fogyasztónak értékesítik, speciális áfaszabályok vonatkoznak. Ha az ilyen webshopos értékesítések együttes éves volumene meghaladja a 10.000 eurót, akkor 2021. július 1-ét követően főszabályként a fogyasztó tagállama szerinti áfát kell felszámítani. Az értékesítőknek ahhoz, hogy a célország szerinti áfát megfizessék, alapesetben be kellene regisztrálniuk minden olyan tagállamban, ahová értékesítenek. Ehhez képest jelent egyszerűsítést az egyablakos rendszer (OSS – One Stop Shop), ami azonban nem minden esetben alkalmazható.
Milyen szempontokat kell mérlegelnie a webáruháznak?
A webshop helyes adótervezéséhez sok szempontot kell mérlegelni, így különösen:
Hová értékesít a webshop? Honnan szállítja az árut?
Az adófizetés helye változhat attól függően, hogy honnan hová szállítják a terméket, vagyis hogyan alakul a termék útja.
Ha a webshopon keresztül belföldre értékesítünk úgy, hogy belföldi raktárból belföldre szállítunk, magyar áfát kell felszámítani, az általános szabályok érvényesek. Ebben 2021. július 1. után sincs változás.
Az áfaszabályozás 2021. július 1-ét követő változásai elsősorban azokat a webshopokat érintik, akik ún. közösségen belüli távértékesítést végeznek. Vagyis pl. amikor egy magyar webshopon keresztül úgy adnak el terméket más tagállami magánszemély vevőnek, hogy a kiszállítást Magyarországról a másik tagállamba az eladó megbízásából egy logisztikai szolgáltató végzi. Ilyenkor főszabályként a célország szerinti áfamértéket kell felszámítani, kivéve, ha az értékesítések éves volumene 10 000 euró alatti.
Ha a termékeket EU-n kívüli, harmadik országból szállítják a vevőhöz, erre speciális szabályok vonatkoznak; a webshopos értékesítések egyes eseteiben alkalmazható az ún. import egyablakos rendszer (IOSS), vagy felmerülhet az elektronikus piacterek adófizetési kötelezettsége. Exportértékesítésekre áfamentesség alkalmazható, de ennek is szigorú feltételei vannak.
Kinek értékesít a webshop: magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak?
Nem mindegy, hogy kinek értékesítjük a terméket. Ha magánszemélyeknek értékesítünk webshopon keresztül más tagállamba, akkor főszabályként áfát kell felszámítani. A kérdés csak az, hogy a feladási hely, vagy a célország szerinti áfát kell megfizetni.
Ha vállalkozásoknak értékesítünk más tagállamba, akkor lehet áfamentesen számlázni, de ennek szigorú feltételei vannak. Különösen azt kell tudni igazolni, hogy a termék kikerült más tagállamba.
Mekkora a webáruházi értékesítések volumene más tagállamokba?
2021. júliusától, ha a nem adóalany részére teljesített, más tagállamokba irányuló webshop értékesítések összértéke uniós szinten meghaladja a 10 000 eurót, akkor a célország szerinti áfa-mértékkel kell a közösségen belüli távértékesítésekre jutó áfát megfizetni. Az ezzel járó adminisztratív terhek csökkentése érdekében ugyanakkor alkalmazható az egyablakos rendszer (One Stop Shop – OSS). Ennek köszönhetően nem kell minden egyes tagállamban regisztrálni, elegendő egy tagállamban beregisztrálni az OSS-be és ott bevallani az összes más tagállami áfát. Az OSS-t az értékhatár alatt is lehet választani, ha ez előnyösebb az eladónak.
Ebből következően fontos előre felmérnünk egy webshop alapításakor, hogy várhatóan mekkora összegben fogunk más tagállamokba értékesíteni, milyen kereslettel számolhatunk a külföldi fogyasztók részéről.
Mit értékesít a webshop? Vonatkozik-e speciális áfamérték a termékekre?
Annak, hogy milyen terméket értékesítünk, az áfamérték meghatározása miatt van jelentősége, különösen akkor, ha más tagállamba magánszemélyeknek értékesítünk. Ha a célországban pl. kedvezményes áfakulcs vonatkozik a termékre, akkor ez befolyásolhatja az árat. A tagállamok bizonyos korlátok között meghatározhatnak kedvezményes áfakulcs alá tartozó termékeket, és a kedvezményes kulcs mértékét is szabályozhatják. Fel kell tehát készülnünk, hogy a célország szerinti helyes áfamértéket alkalmazzuk, és ebből akár jelentős eltérések is lehetnek.
Melyek a lehetséges kockázatok?
A webshopon keresztül történő értékesítések egyre transzparensebbé válnak, az adóhatóság is könnyen információt szerez az értékesítés feltételeiről. Vagyis, az adóhatóság könnyen megállapítást tehet, ha nem kerül a megfelelő országban megfizetésre az áfa, vagy nem megfelelő az alkalmazott áfamérték. Az adóhatóság akkor is bírságolhat, ha az értékesítésről nem kerül kiállításra megfelelő bizonylat.
Éppen emiatt már a webshop beindítása előtt meg kell tervezni az adózási teendőket, végiggondolva milyen termékek és várhatóan mekkora összegben fognak más tagállamokban elkelni, milyen keresletre számolhat a webshop a külföldi fogyasztók részéről.
Illusztráció: Tim Reckmann/CCNull.de
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.