A hazai szja-rendszer a világon szinte példátlan módon minden magyar állampolgárnak kötelezővé teszi a magyarországi adófizetést. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények ez alól mentesíthetnek, csakhogy az USA esetében ez a lehetőség megszűnt – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint magyar adóilletőségű minden magyar állampolgár, azokat kettős állampolgárokat kivéve, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Az alábbiak ennek megfelelően csak azokat érintik, akiknek csak magyar állampolgárságuk van – és például vízummal vagy zöldkártyával tartózkodnak az USA területén –, vagy kettős állampolgárok ugyan, de megtartották magyar lakcímüket.
A magyar adóilletőségű személyeknek a jövedelmük után adót kell fizetniük Magyarországon – kivéve, ha egy nemzetközi egyezmény ettől eltérően rendelkezik. Amíg az USA-val fennállt a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, addig annak, aki tartósan Amerikában élt, nem kellett adót fizetnie Magyarországon. Azután azonban, hogy az egyezmény hatályát vesztette, a helyzet megváltozott – hívja fel a figyelmet Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere.
A magyar adóilletőségű személynek minden jövedelme után adót kell fizetnie Magyarországon az adóegyezmény megszűnése után. A jövedelem típusától függ, hogy a teljes bevétel lesz-e a 15 százalékos magyar szja alapja, vagy vannak elszámolható költségek is. A képet az is árnyalja, hogy bizonyos esetekben az USA-ban fizetett adó beszámítható, ám ez közel sem tekinthető főszabálynak. Az alábbiakban két példát mutatunk be.
USA-ban végzett munkáért kapott munkabér. Az USA-ban kapott munkabér után az USA-ban adót kell fizetni. A magyar szja-t is meg kell(ene) fizetni, de az USA-ban fizetett adó 90 szát be lehet számítani. Leegyszerűsítve, akkor nem kell magyar szja-t fizetni, ha az USA-ban a munkabér után a tényleges adóteher nagyobb, mint 17 százalék. Akinek ennél kevesebb az USA-ban az adóterhe, annak itthon is kell adót fizetnie.
USA-ban kapott osztalék, kamat. Egy egyesült államokbeli bank által fizetett kamat vagy egy ottani részvény után kapott osztalék ún. külön adózó jövedelemnek minősül, amely után Magyarországon szja-t kell fizetni. Tehát ha valaki kint él és kinti bankszámlájára kamatot kap, azután itthon az szja-t be kell vallania és meg kell fizetnie. A kamat és az osztalék esetében ráadásul egy magyar adóilletőségűnek (is) minősülő kint élő állampolgárnak akkor is legalább 5 százalék magyar szja-t kel fizetni, ha az USA-ban is kamatadó megfizetésére volt kötelezett.
Először is ellenőrizniük kell, hogy van-e magyar adóilletőségük. Ha valaki amerikai (vagy más, nem magyar) állampolgársággal is rendelkezik, érdemes lehet elgondolkodnia a magyar lakcím „leadásán”. Aki magyar adóilletőségű („csak” magyar állampolgár vagy van magyar lakcíme, de azt nem kívánja leadni), annak utána kell járnia, hogy kell-e Magyarországon adót fizetnie. Tekintettel arra, hogy a különböző jövedelemtípusokra eltérő szabályok vonatkoznak, célszerű egy magyar adótanácsadóval egyeztetni.
Ha fennáll a magyarországi adófizetési kötelezettség, akkor szja-bevallást kell benyújtani. Ezt jelentősen megnehezíti, hogy a magyar szja-bevallástervezet csak a belföldi cégektől származó jövedelmet tartalmazza automatikusan, így az egyesült államokbeli jövedelem, annak átszámítása forintra, a levonások kiszámítása és így végső soron a fizetendő adó meghatározása is a kint élő személyre fog hárulni.
A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.