Számos globális és nagy nemzeti vállalat már most is rendelkezik központosított csoportszintű whistleblowing-rendszerrel, és abban bízik, hogy ez a globális megoldás az egyes országokban működő tagvállalatoknál is megfelelő lesz. Ugyanakkor az Európai Bizottság egyes tagállami munkaadói szervezetek, iparkamarák és mások ezügyben írt közös leveleire válaszként írt nyilatkozataiban már 2021-ben elutasította a központi jelentési rendszer ötletét. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői hasznos tanácsokkal segítik az érintetteket.
Az irányelv szerint minden 50-nél több foglalkoztatottal rendelkező vállalatnak belső bejelentési rendszert kell bevezetnie, függetlenül attól, hogy a társaság egy nemzetközi cégcsoport része-e vagy sem. Az irányelv ugyan nem tiltja a csoportszintű központi bejelentőrendszereket, de ezek csak az egyes vállalatok szintjén működő bejelentőrendszerekkel párhuzamosan létezhetnek.
A Bizottság 2021-ben azzal indokolta véleményét, hogy a rendszer hatékonyabb, ha a problémát a bejelentő vállalat szintjén és a nemzeti szinten elfogadott különböző jogi szabályozásokkal kezelik. Ezért, ha több mint 50 alkalmazottja van a szervezetnek, el kell kezdenie a felkészülést a saját bejelentőrendszerének bevezetésére, még akkor is, ha már van egy globális bejelentőrendszer a csoportján belül.
Amennyiben egy leányvállalatnak legfeljebb 249 foglalkoztatottja van, egyesítheti a bejelentések fogadásához és kivizsgálásához szükséges erőforrásokat az anyavállalattal, de a Bizottság értelmezése szerint eközben a következő feltételeknek kell megfelelniük:
„Nagyvállalatok esetében, azaz, ha a leányvállalatnak több mint 249 foglalkoztatja van, az erőforrás-összevonás egyáltalán nem megengedett. Minden ilyen vállalatnak ki kell alakítania saját belső bejelentési rendszerét, amely független a csoport központi bejelentési rendszerétől. Ezen kívül elegendő kapacitással kell rendelkeznie az ilyen bejelentések kezelésére” – mondja Kóczé Péter, a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője.
Még ha nincs is rendszeres vizsgálatmegosztás a csoporton belül, előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a bejelentett jogsértések anyavállalati szinten történő kezelése az egyetlen hatékony megoldás. Ezek olyan helyzetek, amikor a bejelentés a csoporton belüli strukturális problémára vagy a csoporton belül több vállalatra vonatkozik, és amikor a vállalat, amelynél a jogsértést jelentették, nem rendelkezik a probléma hatékony megoldásához szükséges hatáskörrel.
Az Európai Bizottság magyarázata szerint ilyen esetekben a bejelentőt tájékoztatni kell erről a tényről, és fel kell kérni, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy az ügyet a csoporton belül egy olyan szervezethez utalják, amely illetékes a probléma megoldásában. Ez azonban jelentős kockázatokkal jár. Ha a bejelentő nem járul hozzá a bejelentett ügy átadásához, lehetővé kell tenni számára, hogy visszavonja a bejelentést, és azt külső csatornákon keresztül nyújtsa be.
A csoport ekkor azt kockáztatja, hogy elveszíti az ellenőrzést a bejelentett ügy felett, és az ezzel járó esetleges hírnévkárosodást, anyagi és nem anyagi kárt, magas költségeket, elhúzódó pereskedést és egyéb hátrányos következményeket.
A bejelentési rendszerek központosítása lehetővé tenné a gyakorlatok és tapasztalatok koncentrálását, a bejelentések egységes kezelését, közös technológiai platform használatát a csoporton belül, ezáltal a bejelentések hatékonyabb és alacsonyabb költségek melletti kezelését.
„Ez az elméletben logikusnak tűnhet, de nem feltétlenül állja ki a gyakorlat próbáját. Nem csak a Whistleblowing irányelvek sérülhetnek egy központi bejelentési rendszer feltétel nélküli átvételével, de mivel az iránymutatást az egyes tagországok eltérő módon ültethették át saját jogrendjükbe, annak a kockázata is fennáll, hogy a bevezetett megoldás esetleg nem felel meg maradéktalanul a helyi jogszabályoknak” – hívja fel a figyelmet Kóczé Péter.
Elég csak arra gondolni, hogy az uniós irányelvhez képest a Panasztörvény szélesebb kört jogosít fel bejelentéstételre. Például a jelenlegi, volt vagy felvenni tervezett munkavállalókon kívül
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.