Globális minimumadó: fontos adatszolgáltatási kötelezettség december 31-ig

2024. 12. 02., 18:02

A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya alá tartozó – naptári éves – adózóknak 2024. december 31-ig adatszolgáltatást kell teljesíteniük az adóhatóság részére – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary. A globális minimumadó bejelentési kötelezettség akár kétezer céget is érinthet, és mind a magyar, mind a részben külföldi tagokkal rendelkező vállalatcsoportokra vonatkozik, a bejelentést elmulasztókra pedig milliós bírságtétel vár.

Globális minimumadó

Az OECD által kidolgozott és az EU jogrendbe is átültetett globális minimumadó célja, hogy a 750 millió eurós bevétel fölötti vállalatcsoportok tényleges adóterhe egyenletesen legyen elosztva a csoporttagok között és a tényleges adómérték országonként elérje a 15 százalékot. A globális minimumadó bevezetésével az érintett vállalatcsoportoknak rendkívül komplex jogszabályértelmezési és adminisztratív kihívásokkal kell szembenézniük – kezdi friss bejegyzését dr. Clamba Viktória, az RSM Hungary adóüzletágának vezető menedzsere.

Év végi adatszolgáltatási határidő a globális minimumadó alanyok részére

Az őszi adócsomag tartalmazza az adatszolgáltatás tartalmát, az adóhatóság pedig megjelentette a GLOBE jelű bejelentőlapot, amelyen az adatszolgáltatás teljesíthető.

Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell egyrészt a csoporttagok azonosító adatait és minősítésüket, továbbá a vállalatcsoportra vonatkozó adatokat.

A GLOBE bejelentőlap tartalma: mit kell feltüntetni a cégeknek?

A GLOBE bejelentőlap – több adóbevalláshoz hasonlóan – tartalmaz egy főlapot és tartalmazza az egyes belföldi csoporttagok vonatkozásában az úgynevezett „M” lapokat.

A globális minimumadó bejelentés főlapja tartalmazza a bejelentést tevő csoporttag nevét és adószámát, a nyilatkozatát a minősítéséről, vagyis arról, hogy csoporttagként, vagy végső anyavállalatként teszi-e a bejelentést. Jelölni kell továbbá, hogy a csoporttag milyen típusú kiegészítő adót fog fizetni (QDMTT, IIR, UTPR, vagy egyik sem) a 2024. évre vonatkozóan, továbbá meg kell adnia a belföldi csoporttagok számát. Amennyiben a bejelentést tevő adóalany csoporttagnak minősül, akkor a főlapon a végső anyavállalatra vonatkozó információkat (név, adószám, kiegészítő adóalanyiság típusa) is fel kell tüntetni.

Az „M” lapokon a belföldi csoporttagok nevét és adószámát kell feltüntetni, illetve jelölni kell, hogy milyen típusú kiegészítő adót fog fizetni az adott csoporttag.

A bejelentés megfelelő tartalmú megtételéhez a globális minimumadóra vonatkozó számos információ szakértői elemzése szükséges.

Tekintettel arra, hogy a szabályozás új keletű, megfelelő gyakorlati tapasztalat hiányában adótanácsadó bevonása javasolt például
– a konszolidált beszámolóban szereplő bevételi adatok,

– a külföldi leányvállalatokra vonatkozó információk, illetve
– az anyavállalat globális minimumadó szempontú státuszának elemzéséhez,
a bejelentések helyes kitöltése ugyanis csak a megfelelő háttérvizsgálatok elvégzésével biztosítható.

Mulasztási bírság a bejelentést elmulasztóknak

Az évvégi bejelentési határidő közelsége miatt érdemes minél hamarabb megvizsgálni, hogy az adott társaság a globális minimumadó hatálya alá tartozik-e, és ennek érdekében össze kell gyűjteni a cégcsoport többi tagjára vonatkozó információkat is. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság 5 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

A legfontosabb határidők

A bejelentés határidőben – naptári éves adózók esetén 2024. december 31-ig történő – teljesítése csupán az első adózási feladat a globális minimumadó szabályok alá eső adóalanyok részére. A 2025-ös évben a szükséges kalkulációk elkészítésén túl a globális minimumadó előleg bevallási és megfizetési kötelezettséggel is számolni kell, míg 2026-ban a végső, 2024-re vonatkozó bevallást kell beadni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS