GDPR szabályváltozások, 2019

2019. 05. 29., 11:45

A GDPR-ral kapcsolatos magyar jogszabályi környezetet módosító salátatörvény számos rendelkezést igazított ki az európai adatvédelmi szabályozásnak megfelelően – hívja fel a figyelmet dr. Oláh Tamás ügyvéd, az RSM Legal szakértője.

Az adatkezelők által nyilvántartott adattartalom részletesebb szabályozása

Általánosságban megállapítható, hogy számos jogszabályban tételesen meghatározásra került az érintett adatkezelők által vezetett hatósági nyilvántartások adattartalma, a hozzájuk kapcsolódó adatkezelési célok az egyes hatósági eljárások típusának megfelelő bontásban. Előrelépés az is, hogy a hatósági adatkezelők részére számos esetben pontosan meghatározásra került az adatkezelés időtartama, amely a jövőre nézve kizárja az egymástól eltérő jogértelmezésekben rejlő kockázatokat – írja friss bejegyzésében dr. Oláh Tamás ügyvéd, az RSM Legal szakértője.

A hatóságokra vonatkozó előírásokon túlmenően a „hétköznapi” természetes személyek mindennapjaira is jelentős hatással bíró rendelkezések születtek. Teljesen általánosnak mondható, hogy a társasházak – különösen az újonnan épültek – biztonsági kamerarendszert működtetnek. Ha esetleg ezidáig valamely érintett társasházi közösség figyelmen kívül is hagyta a GDPR rendelkezéseit mondván, hogy az túl általános, a társasházakról szóló törvény módosítása explicit módon állít fel számos, a kamerarendszer működésével összefüggő adatkezelésre vonatkozó kötelezettséget. Például amennyiben egy társasház kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről dönt, akkor a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges - a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokkal összhangban megállapított - adatkezelési szabályokat.

Az elektronikus megfigyelőrendszerek, kamerafelvételek kötelező törlése módosult

Vagyonvédelmi elektronikus megfigyelőrendszerek vonatkozásában a módosítás megszüntette a vagyonvédelmi törvényben a felvételek megőrzésére előírt határidőt. Főszabály szerint a rögzített felvételeket felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kellett semmisíteni, illetve törölni kellett. Az ez alóli kivételszabályok is eltörlésre kerültek. Ez egyrészt nagyobb mozgásteret jelent az adatkezelők részére, hiszen innentől maguk határozzák meg, meddig van szükségük a felvételekre. Másrészt nagyobb felelősséget is ró rájuk, mert a megőrzési idő meghatározásának összességében illeszkednie kell a GDPR szabályrendszerébe. Nagy hangsúlyt kell fektetni továbbá az adatkezelés jogalapjának helyes meghatározására, mivel sok esetben a hozzájárulás nem alkalmazható, a jogos érdek, mint jogalap megjelölése pedig komoly megalapozást igényel.

Kereskedelem: nagyobb védelem a vevőknek

A kereskedőkre is plusz kötelezettség hárul az adatvédelmi megfelelőség kapcsán. Nevezetesen a vásárlók könyvébe történt bejegyzést követően a kereskedő köteles haladéktalanul eltávolítani a bejegyzéssel érintett oldalt és azt a továbbiakban elzártan kell megőriznie.

A lakcímkártya egyik oldaláról elég a másolat pénzmosási törvény alá tartozóknak 

A gazdasági élet azon szereplői, akik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá esnek, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség körében kaptak speciális rendelkezést. Eszerint a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala nem másolható le, a személyi azonosító ugyanis nem kezelhető adat. Ez a jövőre vonatkozó megfelelő gyakorlat kialakítása mellett szükségessé teszi az eddigi adatbázisok felülvizsgálatát is.

A munka törvénykönyvével kapcsolatos adatvédelmi jogi jellegű módosításokról itt tájékozódhat.

Korábbi bejegyzéseink zárógondolatához hasonlóan most is csak ismételni tudjuk, hogy az adatvédelmi jogi megfelelőség nem statikus, hanem dinamikus, tevőleges magatartást követel meg az adatkezelőktől, adatfeldolgozóktól és ez a trend a GDPR szabályozás kapcsán Európa-szerte visszaigazolódik. Az itt példálózó jelleggel hivatkozott legutóbbi jogszabálymódosítás-csomag is szükségessé teszi a már meglévő szabályzatok, eljárások, gyakorlat felülvizsgálatát, szükség esetén korrigálását. Arról nem is beszélve, hogy már megszülettek az első GDPR-ral kapcsolatos hazai adatvédelmi bírságok is, amelyek a GDPR rendelkezések éles működésével kapcsolatosan gyakorlati következtetések levonására adnak lehetőséget.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS