Fennállhat egyidejűleg több párhuzamos munkaviszony?

2022. 02. 21., 12:09

Vállalhat a munkavállaló több teljes munkaidőre szóló munkát, vagy csak egy teljes idős állása lehet? Megtilthatja a munkáltató a további munkaviszony létesítését? Miként járnak a munkaviszonyból származó juttatások a dolgozónak, ha több munkaviszonya van? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Egy munkavállaló, több párhuzamos munkaviszony

Gyakran lehet találkozni azzal a tévhittel, ha egy munkavállalónak már van egy 8 órás munkaviszonya, akkor ezzel párhuzamosan további munkaviszonyt semmiképpen sem létesíthet, legfeljebb esetleg részmunkaidőre.

A valóság azonban másként néz ki. Nincs olyan általános törvényi korlát, ami korlátozza, hogy a munkavállalónak párhuzamosan hány teljes vagy részmunkaidős munkaviszonya lehet. Általánosságban nem létezik tilalom arra sem, hogy a dolgozó a munkaviszonya mellett egyéb munkavégzésre irányuló tevékenységet folytasson, például saját vállalkozása legyen.

Ám ez nem jelenti, hogy bármit és bármennyit lehetne. Több dologra is oda kell figyelni.

Ha a munkavállalónak több párhuzamos munkaviszonya van, akkor mindegyik munkáltatója irányába terheli a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. Ha a munkahelyén az előírt időben egyáltalán nem jelenik meg, vagy munkavégzésre alkalmatlan állapotban van, akkor nem hivatkozhat arra, hogy a másik munkaviszonya miatt nem ért be a munkahelyre vagy amiatt fáradt. Az ilyen helyzet a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethet.

A további párhuzamos munkaviszony megtiltása

A munkaviszonyban vannak olyan alapvető szabályok, amelyek bizonyos esetben korlátozhatják a vezetőnek nem minősülő munkavállaló lehetőségeit a további munkaviszonyra.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez nem csak a munkaidőre vonatkozik, hanem a munkaidőn kívüli magatartásra is. A további munkavégzés szempontjából ez azt jelenti, hogy korlátozható a dolgozó a további munkaviszony létesítésében, ha ez a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ennek példája, hogy a dolgozó a munkaviszonyával párhuzamosan egy olyan másik munkáltatónál kíván dolgozni, aki a munkáltatójával versenyhelyzetben van. Ilyen esetben a munkáltató megtilthatja a konkurenssel való újabb munkaviszony létesítését. Szintén gyakran előforduló példa, hogy a dolgozó a munkaidején kívül kíván a munkáltatóval versenyző tevékenységet folytatni, például vállalkozóként. A munkáltató ilyen esetben is megtilthatja a konkurens tevékenységet.

A munkáltató tájékoztatása

Köteles jelezni a munkavállaló, ha további munkaviszonyt kíván létesíteni vagy versengő tevékenységet akar folytatni? A dolgozó köteles arra, hogy a munkáltatóval együttműködjön, és minden olyan tényről, körülményről tájékoztassa a munkáltatót, amely a munkaviszony szempontjából lényeges. A munkavállaló köteles a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlásra is. Ezekből következik, hogy a munkavállalónak be kell jelentenie a további munkavégzésre irányuló tevékenység folytatásának szándékát. Ha a dolgozó e kötelezettségének nem tesz eleget, nem jelenti be a munkáltató gazdasági érdekét veszélyeztető tevékenységet, akkor az a munkaviszonyának felmondásához is vezethet.

A vezetőkre más szabályok vonatkoznak

A vezető állású munkavállaló esetében a Munka Törvénykönyve megtiltja, hogy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen. A vezető nem szerezhet részesedést a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző gazdálkodó szervezetben. A vezetőnek nem lehet részesedése a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben sem. Kivételt csak a nyilvánosan működő részvénytársaság jelent, amelyben a vezető is szerezhet részesedést, például vásárolhat részvényt.

A vezető állású munkavállaló abban a tekintetben is korlátozott, hogy nem köthet a saját nevében vagy saját javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet. A vezető köteles bejelenteni a munkáltatójának azt is, ha a hozzátartozója lesz tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.

Munkabér, szabadság, táppénz párhuzamos munkaviszony esetén

A párhuzamos munkaviszonyok önálló munkaviszonyok. Ez nem csak azt jelenti, hogy a munkavállalót a kötelezettségek mindegyik jogviszonyában önállóan terhelik. Azt is jelenti, hogy a munkaviszonyból származó jogok is önállóan megilletik a párhuzamos munkaviszonyokban.

A munkabér a munkavállalót mindegyik jogviszonyában külön-külön megilleti. Tehát több munkaviszony esetén a dolgozóra irányadó minimálbért vagy garantált bérminimumot meg kell kapnia. A munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a másik munkaviszonyában is kap munkabért.

A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy a munkavállalónak a szabadság párhuzamos munkaviszony esetén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár. Nem lehet a szabadságokat összeszámítani a munkaviszonyok között. Így előfordulhat, hogy a dolgozó az egyik munkahelyén a szabadságát tölti, és ugyanekkor a másik munkahelyén dolgozik. Szintén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár a betegszabadság és a táppénz is.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS