Egyszerűsített foglalkoztatás közterhe kiva-adóalanynál

2024. 08. 13., 13:10

A kiva-alanyok számára is szükséges a közteher megfizetése, amennyiben az Efo tv. szerint tételes közteher mellett foglalkoztatnak munkavállalót – figyelmeztet a Pénzügyminisztérium és az adóhivatal közös közleménye.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) – 2024. január 1-től hatályos – 8. § (2a) bekezdés első mondatának első tagmondata értelmében a fizetendő közteher szociális hozzájárulási adónak minősül. Mindezek alapján tehát az Efo tv. szerinti tételes mértékű közteher költségvetési elszámolási szempontból 2024. január 1-től szociális hozzájárulási adónak minősül az Efo tv. 13. § (2) bekezdésében foglalt, a közteher állami pénzalapok közötti megoszlására vonatkozó szabály változatlansága mellett. Ez a módosítás ugyanakkor a teljesítendő adókötelezettség vonatkozásában változást nem eredményezett – hangsúlyozzák a Pénzügyminisztérium és a NAV szakemberei. Erre vonatkozik egyrészt az Efo tv. 8. § (2a) bekezdés első mondatának második tagmondata, mely kimondja, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók, másrészt ugyanezen bekezdés második mondata, ami alapján az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására e törvény szabályait kell alkalmazni.

Ezen szabályok lényege, hogy a tételes közteher vonatkozásában, illetve az adókötelezettség (pl. megfizetés, bevallás) teljesítésében semmilyen változás nem történt. Erre tekintettel a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kiva alanyokra vonatkozó szociális hozzájárulási adó bevallási és megfizetési mentesség sem értelmezhető ezen közteher vonatkozásában, azaz a kiva alanyok számára is szükséges a közteher megfizetése, amennyiben az Efo tv. szerint tételes közteher mellett foglalkoztatnak munkavállalót.

Pénzügyminisztérium Jövedelemadók Főosztály,
NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztály

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS