Csoportos társasági adóalanyiság: közeleg a jogvesztő határidő

2019. 10. 28., 09:31

A csoportos társasági adóalanyiság választása számos vállalatcsoport számára előnyös lehet, ezért érdemes fontolóra venni a következő hetekben az erre irányuló döntést. A csoportos társasági adóalanyiságot a NAV engedélyezheti, a november 1. és 20. között benyújtott kérelmek alapján – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

A csoportos tao-alanyiság választásának feltételei behatárolják a potenciális igénybe vevők körét – írja friss bejegyzésében dr. Kiss Helga, az RSM Hungary adóigazgatója –, mivel egyidejűleg több feltételnek is meg kell felelni a leendő csoporttagoknak:

  • belföldi illetőségű adózónak minősülő gazdasági társaságok,
  • amelyek között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, továbbá
  • mérlegfordulónapjuk és a könyvvezetésük szabályai azonosak.

A csoportos adóalanyiság létrejötte

A csoportos társasági adóalanyiság a NAV engedélyével jön létre a leendő csoporttagok közös, írásos kérelmére, amelyet ebben az évben jogvesztő határidőként 2019. november 1-je és 2019. november 20-a között lehet benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a csoportképviselőt, aki majd a csoportazonosító szám alatt teljesíti a tao-csoport adókötelezettségét és gyakorolja adózói jogait. A 19T118. számú adatlapon lehet jelezni az adóhatóság felé ezen kérelmet. Az újonnan alakuló csoporttagok is tagjai lehetnek a csoportos társasági adóalanynak, rögtön megalakulásuktól fogva.

Az adókötelezettség teljesítése

A csoportos tao-alanyiság a gyakorlatban azt jelenti, hogy a csoporttag az egyedi adóalapjáról adóévenként levezetést készít, és erről az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz a csoportképviselő felé, majd ezekről az adatokról a csoportképviselő a csoport adóbevallásában adatot szolgáltat a NAV-nak.

Nézzük meg a legfontosabb előnyöket, hogy kinek érdemes ezt választani és milyen szempontokat kell mérlegelni a következő időszakban?

1. A csoporttagok veszteségei a tao-csoporton belül érvényesíthetők

A csoport adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, amelyet a csoportos adóalanyiság elhatárolt veszteségére vonatkozó speciális szabályok szerint csökkenteni lehet, így a tagok egymás között érvényesíthetik a tao-csoport tagjaként keletkezett veszteségeiket. A csoport, illetve a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.

Megjegyzendő, hogy a csoportos adóalanyiságot megelőzően keletkezett elhatárolt veszteség nem vész el, viszont azt csak az a csoporttag veheti figyelembe az egyedi adóalap meghatározása során, akinél ez a veszteség keletkezett. Az 50 százalékos korlát itt is érvényesül mind az egyedi, mind pedig a csoportszintű adóalap megállapítása során.

2. Az elhatárolt veszteség felhasználására 5 évig van lehetőség tao-csoporton belül

A csoportos adóalanyiság alatt keletkezett elhatárolt veszteség a keletkezése adóévében és az azt követő öt adóévben számolható el a csoport adóalapjának csökkentéseként, a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

3. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek transzferár mentesek

A csoportos társasági adózás legnagyobb hozadéka, hogy a tao-csoport tagjai között megvalósuló ügyletek vonatkozásában a csoporttagok mentesülnek a transzferár szabályok alkalmazása alól. Tehát a csoporttagok a társasági adó vonatkozásában nem lesznek kötelesek a szokásos piaci árat megállapítani és ettől való eltérés esetén az adóalapot módosítani, valamint ezen ügyleteket dokumentálni. A TAO tv. szerinti transzferár dokumentációs kötelezettséget csak a csoport szintjén (vagyis a csoporton kívüli kapcsolt vállalkozások viszonylatában) kell teljesíteni.

Fontos, hogy ezt a könnyítést mégsem lehet alkalmazni, ha a csoporttaggá válást megelőzően valamelyik fél által alkalmazott TAO alap módosítást a másik fél „nem követte le”, azaz a másik fél nem alkalmazott ilyen korrekciót. 

4. Kamatlevonhatóság limitekkel

Az új kamatlevonás-korlátozási szabály értelmében a csoportos alanyiság választása akár kedvezőtlen is lehet a csoport számára, mivel a 939.810.000 forintos értékhatár együttesen vonatkozik a csoportos társasági adóalany azon tagjaira, amelyek nettó finanszírozási költséggel rendelkeznek. A növelő tétel meghatározása során először a csoportszintű finanszírozási költséget kell hasonlítani a csoportszintű összesített EBITDA 30 százaléka, illetve a 939.810.000 forint közül a magasabb összeghez. Ha a finanszírozási költségek ezt meghaladják, akkor ez a rész, mint növelő tétel kerül megosztásra az érintett csoporttagokra, az egyes tagok EBITDA arányában. Mindenképpen érdemes tehát előzetesen megvizsgálni, hogy a leendő csoport, illetve a csoporttagok mennyire érintettek a korlátozásban.

5. Az adókedvezmények felhasználása

A tao-csoport az adókedvezmények érvényesítése szempontjából egyetlen adózónak minősül.  A csoport adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és e csoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti. A tao-csoport a jogosult csoporttagra vonatkozóan egyedileg alkalmazza a 80 és 70 százalékos érvényesítési korlátokat, az adókedvezmény feltételéül szolgáló bejelentést a csoportképviselő teheti meg. A csoporttag csoporttagsága előtti adókedvezményét a tao-csoport tagjaként továbbra is érvényesítheti, amennyiben a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel.

Összességében, a csoportos társasági adóalanyiság inkább potenciális előnyöket jelent, mint hátrányt a feltételeknek megfelelő vállalatok számára (feltéve, hogy a kamatlevonhatóság korlátozásában a társaságok nem érintettek), ezért mindenképpen javasolt megfontolni a csatlakozást ehhez a modern törekvéshez, a célzott előnyök mielőbbi kiaknázása érdekében!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS