Bizalmi vagyonkezelés: öt fontos kérdés

Simon Stella, az AegisLegal bizalmi vagyonkezelésre szakosodott ügyvédje (képünkön) összegyűjtötte és meg is válaszolta azt az öt kérdést, amit mindenképp fel kell tennünk, ha komolyan elgondolkodunk a bizalmi vagyonkezelésen.

1. Elég nagy-e a vagyonom?

Az egyik leggyakoribb tévhit a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban, hogy ez csak a szupergazdagok játékszere. A valóság ezzel szemben, hogy néhány száz millió forint likvid vagy illikvid vagyontömeg esetén is érdemes a bizalmi vagyonkezelésben gondolkodniuk az ügyfeleknek. Illikvid vagyon alatt például gazdasági társaság üzletrészét, részvényét értjük. Ez a küszöbérték attól függően alakul, hogy pontosan mi a bizalmi vagyonkezelés létrehozásának célja. Fontos kiemelni, hogy költség-haszon elemzést végezni célszerű (például az adóoptimalizálási céllal létrehozandó bizalmi vagyonkezelés esetében), azonban nem minden esetben számszerűsíthetőek az előnyök, amelyek a struktúra felállításával járnak.

2. Milyen célból szeretnék vagyonkezelést létrehozni?

Tízből nyolc esetben az első, ami a bizalmi vagyonkezelésről eszébe jut az embereknek, az az adótervezés. Tény, hogy rendkívüli összegű adó megspórolható így. Az adóelőnyök jellemzően cégeladás (teljes vagy részleges exit), vagy például alacsony értéken szerzett tőzsdei részvények értékesítése esetén aknázhatóak ki.

Végrendelkezés alternatívájaként is sokan használják a struktúrát. A vagyonrendelő még életében meg tudja határozni, hogy ki, milyen ütemezésben és mekkora vagyont kapjon. Ennek három előnye is van: az akár évekig elhúzódó hagyatéki eljárás lezárultát megelőzően is pénzhez tudnak jutni az örökösök, a tapasztalatok szerint az örökhagyó végakarata is sokkal nagyobb mértékben és jóval rugalmasabban tud érvényesülni, illetve a végrendelet megtámadásától sem kell tartani.

Vagyonvédelmi oldalról is óriási előnyei lehetnek a bizalmi vagyonkezelésnek. Egy vállalkozás indítását megelőzően – óvatosságból – a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelési szerződést köthet, és ez esetben az új cég hitelezői nem tarthatnak igényt a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyakra. A végrehajtás elkerülése csak akkor járható út, ha még a követelések megkeletkezése előtt megtörténik a vagyonkezelésbe adás.

3. Képes vagyok átengedni a kontrollt a vagyontárgyaim felett harmadik személynek?

A bizalmi vagyonkezelési szerződés megkülönböztető ismérve egy megbízási szerződéshez képest, hogy a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyak tulajdonjoga is átruházásra kerül. Ez teljeskörű rendelkezési jogot biztosít a vagyonkezelőnek, vagyis eladhatja, megterhelheti, elajándékozhatja a vagyontárgyakat. Bár korlátjai vannak ennek a tulajdonjognak – a vagyonkezelőnek a bizalmi vagyonkezelési szerződés előírásai szerint kell kezelnie a vagyont, a kedvezményezettek javára, eziránt felelősséggel is tartozik –, azonban a vagyonrendelő jogait a bizalmi vagyonkezelés felállítását követően a vagyonkezelő fogja gyakorolni. Vagyis immáron, egy gazdasági társaság vagyonkezelésbe adását követően, a vagyonkezelő fog a taggyűlésen szavazni.

„Fontos kiemelni, hogy vannak olyan praktikák, amellyel a vagyonrendelői kontroll erősíthető és a vagyonkezelő feletti ellenőrzés is szigorúbbá tehető, így akik elsőre el sem tudják képzelni azt, hogy az évtizedek alatt felépített cég üzletrészét átadják egy harmadik személynek, azoknak sem kell elkeseredniük. Egy jól átgondolt és precízen szabályozott struktúra kiváló kompromisszumokat tud nyújtani ezeknek a személyeknek is” – hangsúlyozza az AegisLegal ügyvédje.

4. Van-e bizalmi ember a környezetemben, aki a vagyonkezelői feladatokat el tudja látni?

A fentieket olvasva szinte mindenkiben megérlelődik az a gondolat, hogy csak olyan személynek adná át a vagyonát, akiben feltétel nélkül megbízik. Mindenképpen olyasvalakit javasolt kinevezni vagyonkezelőnek, aki a vagyonrendelő bizalmasa, jó barátja, üzlettársa, családtagja. Amennyiben nincs ilyen személy, akkor sincs minden veszve, két út is járható: megbízható egy üzletszerű bizalmi vagyonkezelő – olyan társaság, aki több vagyont kezel egyszerre, és a Magyar Nemzeti Bank engedélyével végzi ezen tevékenységét –, illetve a Polgári Törvénykönyv explicit nem tiltja azt az esetet sem, hogy a vagyonkezelő és a vagyonrendelő személye megegyezzen, amennyiben a vagyonrendelőn kívül van más kedvezményezett is. Simon Stella az utóbbi választását elsőre nem javasolja, de körültekintő tervezés mellett lát lehetőséget ennek alkalmazására.

5. Mik a terveim a vagyonommal a következő 5, 10 és 30 évre, és a vagyont hogyan kívánom átadni a kijelölt utódaimnak?

A bizalmi vagyonkezelés egyik jellegzetessége, hogy legfeljebb 50 évre hozható létre. Bár a szerződés szabadon módosítható az évek során, érdemes már a bizalmi vagyonkezelés elindításakor egy olyan rendszert létrehozni, amivel a vagyonrendelő akkor is elégedett, ha a következő években már nem lesz módja azt módosítani. A vagyonkezelési szerződésben a vagyonrendelőnek alkalma van meghatározni azt, hogy a vagyon kezelésével kapcsolatos rövid-, közép- és hosszútávú terveket hogyan kell a vagyonkezelőnek megvalósítania, illetve lehetősége nyílik arra is, hogy a cégutódlás kérdéséről is gondoskodjon a vagyonkezelőn keresztül.

„A bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése előtt érdemes tisztázni az elképzeléseinket a vagyonuk örökítésével, kezelésével kapcsolatosan. Hasznos az, ha a szerződés ad egyfajta iránymutatást a vagyonkezelőknek ezen helyzetek megoldására, azonban mégsem köti őket gúzsba” – zárta gondolatait Simon Stella.