Benyújtotta már a 2019. évi beszámolót és az éves adóbevallásokat?

2020. 09. 29., 10:45

A koronavírus járványra tekintettel áprilisban került kihirdetésre, hogy a számviteli és adózási szakemberek számára legjelentősebb éves határidők szeptember 30-ra módosultak. Szeptember 30-ig kell benyújtani a cégek éves beszámolóit, az éves adóbevallásokat és a transzferár-dokumentációt – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

A rendelet hatálya a következő bevallásokra terjedt ki:

  • éves beszámolók közzététele;
  • 2020. április 22-e és szeptember 30-a között esedékes éves adóbevallások benyújtása: társasági adó (TAO); kisvállalati adó (KIVA); energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó); helyi iparűzési adó (HIPA); innovációs járulék (Innov); transzferár-dokumentáció elkészítése.

A számviteli beszámolókra épülő egyes további kötelezettségek határideje is a megváltozott határidőhöz igazodik – írja friss bejegyzésében Varga Diána, az RSM Hungary adóüzletágának menedzsere.

Mire kell odafigyelni?

A közelgő határidőre tekintettel összegyűjtöttük mit érdemes még átgondolni a beszámoló közzététele és a bevallások benyújtása előtt.

1. TAO alap pontos levezetése

Egy gyors ellenőrzéssel megbizonyosodhatunk róla, hogy minden adóalap módosító tétel figyelembe lett-e véve és a társasági adóbevallásban szerepeltetett adóalap csökkentő tételeket alátámasztja-e a végleges beszámoló.

2. HIPA visszaigénylés

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a koronavírus válság időszakában nem csak a vállalkozások küzdenek bevételi problémákkal és a költségek drasztikus növekedésével, hanem a helyi önkormányzatok is. Nagy összegű adó-visszaigénylést tartalmazó HIPA bevallások esetében az adózók jó eséllyel számíthatnak adóellenőrzésre, melybe az önkormányzati adóhatóságok külső szakembert is bevonhatnak.

3. Transzferár dokumentáció

A transzferár dokumentáció elkészítésének határideje megegyezik a társasági adóbevallás benyújtási határidejével. Abban az esetben, ha a társaság élt a TAO-bevallás benyújtásának halasztására irányuló lehetőséggel, a transzferár dokumentáció elkészítési határideje is szeptember 30-ra módosult.

Tapasztalataink alapján az adóhatósági ellenőrzések során fókuszban van a transzferár dokumentációk meglétének vizsgálata. A moratórium által nyújtott megnövekedett időkeret lehetőséget biztosít az ebből fakadó kockázatok csökkentésére is.

4. Osztalékfizetés

A COVID miatti válsághelyzet kapcsán sok esetben tapasztaljuk, hogy amennyiben a Társaság a 2019-es üzleti évben nyereséges volt és a vállalkozás tőkehelyzete lehetővé teszi, a tulajdonosi kör szándéka a tárgyévi nyereség kifizetésére irányul. Osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg lehet határozatot hozni, a határidő elmulasztása esetén csak évközi osztalékelőleg kifizetésére van lehetőség, vagy meg várni kell a következő beszámoló elfogadásáig. Emiatt az osztalék kifizetés kérdését érdemes alaposan mérlegelni. 

5. Egyéb kötelezettségek

Az országos járványhelyzetre tekintettel az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallási és megfizetési határideje a vendéglátás, a közétkeztetés és a turisztika ágazatokban érintett cégek esetében szintén 2020. szeptember 30-ra módosult.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS