Az Operatív Törzs korlátlan adatgyűjtési jogot kapott a kormánytól?

2020. 04. 14., 13:45

Az április 7-én a Magyar Közlönyben közzétett 93/2020. (IV. 6.) számú kormányrendelet feljogosítja az Operatív Törzset (OT), hogy bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől adatszolgáltatást kérjen.

Ezzel az OT lényegében a hatályos adatvédelmi jogszabályokra tekintet nélkül korlátozás nélkül ismerhet meg – adott esetben különleges – személyes adatokat, ami a járvány elleni küzdelem érdekében szüksége lehet ugyan, de adatvédelmi aggályokat is felvet. A legfontosabb jogi szempontokat a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértői foglalták össze.

Kötelező az adatszolgáltatás

A kormányrendelet értelmében az OT által felkeresett bármely szerv, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles eleget tenni az adatszolgáltatásnak. Az adatszolgáltatás a koronavírusos megbetegedéssel vagy annak gyanújával érintett személyek, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került, és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személyek személyazonosító, lakcím- és egyéb elérhetőségi, egészségügyi, valamint a nyilvántartásokban szereplő adataira terjed ki.

A rendelkezés célja a koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése és továbbterjedésének megakadályozása, valamint az állami szervek összehangolt feladatellátása, ami jelen rendkívüli helyzetben úgy tűnik, minden körülmények között felülírja a magánszemélyek anonimitáshoz fűződő érdekét.

Adatvédelmi aggályok

Mind a GDPR, mind az információs önrendelkezési jogról szóló törvény (Infotv.) az adatok különleges kategóriái közé sorolja az egészségügyi adatokat, amelyek csak kivételes esetben lehetnek adatkezelés tárgyai. Egészségügyi adat egy természetes személy testi vagy szellemi egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve az olyan adatot is, amelyből következtetni lehet természetes személy egészségi állapotára (pl kórházi kezelés). Az Infotv. értelmében különleges adat akkor kezelhető, ha az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez (pl. testi épség, egészség megóvása) szükséges és azzal arányos is.

Felmerül a kérdés, hogy a kormányrendelet alapján mennyire szükséges és arányos az OT ilyen tág körű adatgyűjtési jogosultsága. A CERHA HEMPEL ügyvédei szerint az arányosságot minden egyes esetben egyedileg lenne szükséges mérlegelni, hiszen akár csak a megbetegedés gyanúja esetén is élhet a fent említett jogával az OT.

Ez a rendelet már az ún. „contact tracking” előkapuját is jelentheti – fűzi hozzá dr. Albert Lili, az ügyvédi iroda adatvédelmi szakértője. Ez a megoldás Szingapúrban már jól működik, Európában jelenleg Ausztria és Németország gondolkodik a bevezetésén. A contact tracking egy olyan megoldás, ahol az emberek letöltenek egy telefonos applikációt, aminek a segítségével automatizálni lehet a kontaktkutatásokat, így sokkal eredményesebben lehet fellelni a potenciális fertőzötteket és elkülöníteni őket, mielőtt újabb egészéges polgárokat fertőznek meg.

Kötelező együttműködés

A büntetőjogi módosítások nem szólnak egyértelműen arról, hogy az adatszolgáltatás esetleges megtagadása milyen következményekkel jár, ettől függetlenül a szakértők álláspontja szerint, amennyiben Önt keresi fel az OT és megjelöli kérésének jogalapját, nincs más választása, mint eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségnek.

A CERHA HEMPEL szakértői felhívják a figyelmet arra is, hogy a NAIH és az Európai Adatvédelmi Testület legfrissebb tájékoztatásai alapján, a jelen járványhelyzetben is teljes mértékig meg kell felelni az adatvédelmi előírásoknak, így a fenti adatszolgáltatásokat minden esetben megfelelően dokumentálni kell.

Konkrét esetben érdemes lehet jogi szakértővel egyeztetni annak érdekében, hogy az adatszolgáltatás teljesítésekor minden adatvédelmi előírás megtartásra kerüljön.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS