Az Operatív Törzs korlátlan adatgyűjtési jogot kapott a kormánytól?

2020. 04. 14., 13:45

Az április 7-én a Magyar Közlönyben közzétett 93/2020. (IV. 6.) számú kormányrendelet feljogosítja az Operatív Törzset (OT), hogy bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől adatszolgáltatást kérjen.

Ezzel az OT lényegében a hatályos adatvédelmi jogszabályokra tekintet nélkül korlátozás nélkül ismerhet meg – adott esetben különleges – személyes adatokat, ami a járvány elleni küzdelem érdekében szüksége lehet ugyan, de adatvédelmi aggályokat is felvet. A legfontosabb jogi szempontokat a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértői foglalták össze.

Kötelező az adatszolgáltatás

A kormányrendelet értelmében az OT által felkeresett bármely szerv, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles eleget tenni az adatszolgáltatásnak. Az adatszolgáltatás a koronavírusos megbetegedéssel vagy annak gyanújával érintett személyek, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került, és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személyek személyazonosító, lakcím- és egyéb elérhetőségi, egészségügyi, valamint a nyilvántartásokban szereplő adataira terjed ki.

A rendelkezés célja a koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése és továbbterjedésének megakadályozása, valamint az állami szervek összehangolt feladatellátása, ami jelen rendkívüli helyzetben úgy tűnik, minden körülmények között felülírja a magánszemélyek anonimitáshoz fűződő érdekét.

Adatvédelmi aggályok

Mind a GDPR, mind az információs önrendelkezési jogról szóló törvény (Infotv.) az adatok különleges kategóriái közé sorolja az egészségügyi adatokat, amelyek csak kivételes esetben lehetnek adatkezelés tárgyai. Egészségügyi adat egy természetes személy testi vagy szellemi egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve az olyan adatot is, amelyből következtetni lehet természetes személy egészségi állapotára (pl kórházi kezelés). Az Infotv. értelmében különleges adat akkor kezelhető, ha az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez (pl. testi épség, egészség megóvása) szükséges és azzal arányos is.

Felmerül a kérdés, hogy a kormányrendelet alapján mennyire szükséges és arányos az OT ilyen tág körű adatgyűjtési jogosultsága. A CERHA HEMPEL ügyvédei szerint az arányosságot minden egyes esetben egyedileg lenne szükséges mérlegelni, hiszen akár csak a megbetegedés gyanúja esetén is élhet a fent említett jogával az OT.

Ez a rendelet már az ún. „contact tracking” előkapuját is jelentheti – fűzi hozzá dr. Albert Lili, az ügyvédi iroda adatvédelmi szakértője. Ez a megoldás Szingapúrban már jól működik, Európában jelenleg Ausztria és Németország gondolkodik a bevezetésén. A contact tracking egy olyan megoldás, ahol az emberek letöltenek egy telefonos applikációt, aminek a segítségével automatizálni lehet a kontaktkutatásokat, így sokkal eredményesebben lehet fellelni a potenciális fertőzötteket és elkülöníteni őket, mielőtt újabb egészéges polgárokat fertőznek meg.

Kötelező együttműködés

A büntetőjogi módosítások nem szólnak egyértelműen arról, hogy az adatszolgáltatás esetleges megtagadása milyen következményekkel jár, ettől függetlenül a szakértők álláspontja szerint, amennyiben Önt keresi fel az OT és megjelöli kérésének jogalapját, nincs más választása, mint eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségnek.

A CERHA HEMPEL szakértői felhívják a figyelmet arra is, hogy a NAIH és az Európai Adatvédelmi Testület legfrissebb tájékoztatásai alapján, a jelen járványhelyzetben is teljes mértékig meg kell felelni az adatvédelmi előírásoknak, így a fenti adatszolgáltatásokat minden esetben megfelelően dokumentálni kell.

Konkrét esetben érdemes lehet jogi szakértővel egyeztetni annak érdekében, hogy az adatszolgáltatás teljesítésekor minden adatvédelmi előírás megtartásra kerüljön.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS