Az első konkrétumok az online számla 2.0 verziójáról

2019. 08. 07., 14:45

Az üzemszünet után új verzióval jelentkezett a NAV Online számla felülete július utolsó napján – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

A várt nagy dobás – az online számla jövőre induló új 2.0 XSD verziójának leírása – ugyan még várat magára, de a fejlesztés a NAV oldalán töretlenül halad, most az adatlekérést biztosító API frissítésével lépett előre az online számla jelentési rendszer – írja friss bejegyzésében Kóczé Péter, az RSM Hungary Digitális adózási megoldások üzletágának vezetője.

Aki folyamatosan követi a szakmai és tudományos híreket, annak talán két olyan esemény is megmaradt az idei nyárból, amelyre érdeklődéssel tekintett, és amelyek az utóbbi hónapokban rendszeresen szerepeltek a szakmai médiában. Az egyik a Holdra szállás 50. évfordulója, ahol egyszerre tisztelgünk a korlátokat nem ismerő mérnöki teljesítmény és az ugyancsak határtalan, emberi bátorság, kíváncsiság és kreativitás előtt. A másik, immár belföldi vonatkozású esemény, a NAV Online számla 2.0 verziójának debütálása, amellyel kapcsolatban jelentős változásokat vetítettek előre, elsősorban a valós idejű számla adatszolgáltatás technológiájával kapcsolatban. Végül Budapesti idő szerint, július 31. 20:10 perckor startolt el az adóhatósági rendszer új verziója, amelyet több órás üzemszünet előzött meg. 

Figyelem! Az üzemszünet miatt javasoljuk, hogy nézzen utána, hogy a július utolsó napján, késő délután kiállított számlák végül jelentésre kerültek-e, mert tapasztalataink alapján a hosszabb adóhatóság oldali kiesést nem minden belső és külső adatszolgáltató  modul tudja megfelelően kezelni. Ez pedig az online számla adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák jelentésének elmaradását is okozhatja, amely akár egy későbbi online számla auditig rejtve maradhat.

Ez még nem a teljes új online számla verzió, de…

A NAV egy lépésben rögtön két verziót is ugrott azzal, hogy egyszerre kerültek élesítésre az 1.9 és a 2.0 verziók. Ráadásul ezeket nem csak a teszt környezetében tette elérhetővé, hanem rögtön megjelentek az Online Számla éles felületén is,.

A kapcsolódó technikai információkat elolvasva kiderül, hogy, az eddig elérhetővé vált funkciók elsősorban a fejlesztők részéről válthatnak ki komolyabb érdeklődést. A mostani bejelentés nem szólt még arról, hogy milyen szükséges változásokat kell majd a kötelezően elvégezni a számlázó és adatszolgáltató modulokban, és az új 2.0 XSD verzió végleges részletei sem váltak egyelőre ismerté.

Bővülnek az online számla lekérdezési lehetőségei

Apró javítások és kiegészítések mellett a legfontosabb, hogy frissítésre került az Online Számla gépi interfész, amely az egy évvel ezelőtt elindult adóhatósági fejlesztés második generációjának tekinthető. A felület olyan hasznos lekérdezésekkel és funkciókkal bővült, amelyek egyszerre erősítik az adóhatóság digitális szolgáltatói szerepét és egyszerre adnak támogatást az adózás és a pénzügyi adminisztráció digitalizációjának előmozdításához.

Az új verzióval:

  • le lehet kérni azoknak a számláknak is a részletes adatait, amelyeken cégünk nem szállítóként, hanem vevőként szerepel, abban az esetben, ha az eladó feltüntette adószámunkat,
  • időszakra szűrhetően lehet keresni ezen lejelentett számlák között, akár a számla kelte, akár a számla adatfeldolgozásának időpontja alapján is,
  • az eredeti számla sorszáma alapján a kapcsolódó módosítási számlalánc is lekérhető,
  • a kötelező keresési paramétereken felül további új opcionális keresőparaméterek is megadhatók, amikor a számlák között keresünk.

A Pénzügyminisztérium legfrissebb tájékoztatása alapján az elmúlt 13 hónapban már több mint 50 millió számla adata került jelentésre az Online Számla Rendszerben. Ez jelenti tehát jelenleg azt a hatalmas adatbázist, amelyben immár a kibővített lekérdezésekkel a vállalati adózók is egyre több, rájuk vonatkozó információkhoz juthatnak.

Egyelőre csak lehetőség a számlaadatok lekérése az online számla felületen

Az új, 2.0 verziójú gépi interfész egyelőre párhuzamosan használható azzal az 1.x verzióval, amelyen keresztül jelenleg az adatszolgáltatások is történnek.  Az új verzióra való kötelező átállás menetéről egyelőre nem adott tájékoztatást az adóhatóság.

Az új API megnyitása kis lépésnek számít egy embernek, és ha nem is hatalmas, de a digitális adózás jövőjét tekintve jelentős ugrás lehet a cégeknek. Elsősorban a pénzügyi folyamatok digitalizálását, az ellenőrzési pontok további automatizációját mozdíthatja elő, illetve egy lépéssel közelebb vihet az eÁFA jelenleg még csak célkit

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS