„Az egyes italtermékek csomagolása visszaváltási díjának kezelése az áfában”

„Az egyes italtermékek csomagolása visszaváltási díjának kezelése az áfában”
2023. 12. 13., 11:10

2024. január 1-jén életbe lép Magyarországon az italcsomagolások új visszaváltási rendszere, az ún. kötelező visszaváltási díjas rendszer, amellyel összefüggésben 2024. január 1-jei hatályba lépéssel az áfaszabályozás is módosult. A legfontosabb tudnivalókat a NAV és a Pénzügyminisztérium szakértői foglalták össze.

A visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet („ Korm. rendelet”) a kötelezően visszaváltási díjas termékek körébe a következőket sorolja: a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1-3 literig terjedő űrtartalommal bír, ide nem értve a csekély mennyiségű kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolását.

A Korm. rendelet a kötelezően visszaváltási díjas termékeken belül megkülönbözteti az újrahasználható és a nem újrahasználható termékeket, azokra vonatkozóan részben eltérő ágazati szabályokat megállapítva, valamint szabályozza az önkéntesen visszaváltási díjas termékek forgalmazását is.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék (csomagolás) darabonkénti visszaváltási díja egységesen 50 forint, a kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termék (csomagolás) darabonkénti visszaváltási díját, ahogyan az önkéntesen visszaváltási díjas termék visszaváltási díját is, a gyártó határozza meg.

A kötelezően visszaváltási díjas csomagolású italtermék a Korm. rendeletben meghatározott visszaváltási díjjal megnövelt vételáron hozható forgalomba, illetve forgalmazható, kivéve, ha fogyasztónak történő értékesítés esetén az italtermékkel együtt annak csomagolása nem kerül átadásra a fogyasztó részére.

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek tekintetében a visszaváltási díjas rendszert a koncessziós társaság üzemelteti. Ennek keretébena kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket (palackot, dobozt) visszaváltó fogyasztónak az 50 forintos visszaváltási díjat a koncessziós társaság téríti vissza (adott esetben a vele szerződött forgalmazókon keresztül), és e termékek mint hulladékok kezeléséről a koncessziós társaság gondoskodik, azok nem kerülnek vissza a gyártókhoz. A koncessziós társaság részére a visszaváltási díjakat a gyártók havi rendszerességgel megfizetik; minden gyártó az általa a tárgyhónapban forgalomba hozott, kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek után fizeti meg a koncessziós társaság részére a visszaváltási díjat. Mivel a koncessziós társaság a visszaváltási díjat azzal a céllal veszi át a gyártótól, hogy azt a göngyöleg visszaváltásakor a fogyasztó részére visszafizesse, annak összege mint elszámolási kötelezettséggel nyilvántartott pénzeszköz nem tartozik bele azegyébként a koncessziós társaság által a gyártók részére nyújtott szolgáltatásokadóalapjába.

Az Áfa tv. kizárólag a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díjára vonatkozóan határoz meg 2024. január 1-jétől különös szabályokat, azzal, hogy az Áfa tv. alkalmazásában kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméknek az a Korm. rendelet szerinti kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék minősül, amit így is hoztak forgalomba. Ebből következően, ha az adóalany – élve a Korm. rendelet szerinti átmeneti szabállyal – olyan terméket, amely a Korm. rendelet alapján kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülne, a Korm. rendelet hatálybalépése előtt hatályos rendelkezések alapján hoz forgalomba, akkor arra nem az Áfa tv. különös szabályai alkalmazandóak.

Azon kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltási díja, mely terméket így is hoztak forgalomba (azaz az Áfa tv. értelmében vett visszaváltási díj) a 2024. január 1-jén hatályba lépő különös szabályok értelmében nem tartozik bele az adó alapjába.

Ennek megfelelően, ha az adóalany olyan italterméket értékesít, melynek csomagolása (a palack vagy doboz) az Áfa tv. értelmében kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék, akkor az 50 forint összegű visszaváltási díj nem része az értékesítés adóalapjának, vagyis az után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

A Korm. rendelet kimondja, hogy a visszaváltási díjat a termékértékesítésről kibocsátott számlán vagy nyugtán az italtermék ellenértékétől elkülönítve kell feltüntetni. Ez a rendelkezés az Áfa tv. értelmében kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék visszaváltási díja tekintetében azt jelenti, hogy azt a termékértékesítés számláján áfa hatályán kívüli tételként kell szerepeltetni.

Ezzel összhangban az ilyen termék (palack, doboz) visszaváltásakor és a visszaváltási díj visszafizetésekor nem csökkenthető az adóalap a visszaváltási díjjal.

Ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék (melyet 2023. december 31-ét követően ilyenként is hoztak forgalomba) nem kerül visszaváltásra, azt az esetet az Áfa tv. termékértékesítésnek minősíti. Ebből következően a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek adott naptári évben forgalomba hozott összmennyiségének és az adott naptári évben visszaváltott összmennyiségének különbözete után adófizetési kötelezettség keletkezik. Az adót a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany, vagyis a koncessziós társaság köteles megfizetni minden naptári év utolsó napján.Az adó alapja a vissza nem váltott termékekre eső visszaváltási díj, melyet úgy kell tekinteni, hogy már az adót is tartalmazza, ezért a fizetendő adót 21,26 százalékos adómértékkel kell megállapítani. Ha az adott évben több terméket váltottak vissza, mint amennyit forgalomba hoztak, az adóalap nulla, vagyis ez esetben nem keletkezik adókötelezettség. A koncessziós társaságot, mivel terméket beszerző személy nem azonosítható, számlakibocsátási kötelezettség ezen termékértékesítése után nem terheli.

A kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható termékek visszaváltási díjára és az önkéntesen visszaváltási díjas termékek visszaváltási díjára, valamint minden más olyan esetre, amikor a termék értékesítésekor a göngyölegre díjat számítanak fel, amely díjat a göngyöleg visszaváltásakor visszatérítenek(részben ide tartoznak azok az esetek is, amikor az adóalany – élve a Korm. rendelet szerinti átmeneti szabállyal – olyan terméket, amely a Korm. rendelet alapján kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülne, a Korm. rendelet hatálybalépése előtt hatályos rendelkezések alapján hoz forgalomba), az Áfa tv. általános szabályai, illetve az Áfa tv. betétdíjjal összefüggő szabályai alkalmazandók. (A betétdíj kifejezés az Áfa tv. alkalmazásában a szó köznapi jelentésének megfelelően értelmezendő.) Így ha az értékesített termék göngyölege (csomagolása) után külön díjat (betétdíjat) számítanak fel, az a termékértékesítés adóalapjába beépül, és ha a göngyöleg (a betétdíjas termék) visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, a visszatérített ellenértékkel az adóalap utólag csökken.

További részletek (és a részletes jogszabály-hivatkozások) itt olvashatók.
NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztály,
Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS