Áfa-visszatérítés: ellentétes az uniós joggal egy magyar szabály

2024. 05. 16., 14:10

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.

Akadálypálya: külföldiek áfa-visszatérítése Magyarországon

A külföldi vállalkozások gyakran találkoznak azzal, hogy magyar áfát tartalmazó számlát kapnak a Magyarországon vásárolt szolgáltatásokról vagy termékekről. Ezeknek az áfáknak az összegét – ellentétben a hazai vállalkozások többségével – nem tudják a saját áfabevallásukban elszámolni vagy visszaigényelni, mert nincs sem magyarországi letelepedettségük, sem pedig magyar adószámuk.

Nekik az áfát ezért minden évben egy különleges eljárásban kell visszakérniük. A kérelemhez nem kell minden számlát és alátámasztó dokumentumot mellékelni, elég csak az érintett számlák sorszámát feltüntetni. A magyar adóhatóság a kérelem benyújtását követően ezért gyakran azt kéri a külföldi vállalkozásoktól, hogy további iratokat nyújtsanak be, egy hónapos határidővel.

Fellebbezésben már nem lehet további iratokat csatolni

Ha a külföldi vállalkozás az egy hónapos határidőt elmulasztja (sokszor ártatlan adminisztratív okokból), akkor az adóhatóság információhiányra hivatkozással megszünteti az eljárást, és nem téríti vissza az áfát.

Sokan próbálják helyrehozni a problémát úgy, hogy a jogorvoslati (fellebbezési) eljárás keretében küldik meg a kért iratanyagot. A másodfokú hatóság azonban rendszeresen elutasítja ezeket, mivel a magyar eljárásjogi szabályok szerint a fellebbezési eljárásban már nem lehet olyan iratokat átadni, amelyeket az adózó korábban az adóhatóság kérése ellenére sem adott át. Ezzel pedig végérvényesen a magyar költségvetésben marad az áfa.

Az EUB most elkaszálta a magyar gyakorlatot

„Az Unió Bírósága (EUB) mai döntésében nagyon egyértelművé tette, hogy a fenti magyar gyakorlat nem felel meg az uniós elvárásoknak – mondta Barta Péter, a Jalsovszky szenior ügyvédje, aki eljárt az ügyben. – Ez azt jelenti, hogy az adóhatóságnak az egy hónapos határidő elmulasztása esetén is érdemben el kell bírálnia az ügyet, az esetleges elutasítás ellen pedig olyan fellebbezési jogot kell biztosítania, amelynek során az adózó pótolhatja a korábban be nem nyújtott iratokat. Magyarán az egy hónapos iratbenyújtási határidőt nem lehet jogvesztőnek tekinteni.”

Nagyobb a lángja, mint a füstje

„Az EUB mai döntése látszólag csak a külföldiek áfa-visszatérítéséről szól. Megítélésünk szerint ugyanakkor a döntés ennél jóval szélesebb körben is felhasználható, annak indokolására tekintettel – mondta el Fehér Tamás, a Jalsovszky partnere. – A Bíróság ugyanis – érvelésünkkel egyetértve – nem pusztán a külföldiek áfa-visszatérítésére vonatkozó irányelv szabályaira hivatkozott, hanem olyan, jóval általánosabb alapelvekre is mint a héa-semlegesség elve, a tényleges érvényesülés elve, vagy éppen a megfelelő ügyintézéshez való jog.”

Márpedig ezek olyan alapelvek, amelyek minden, áfát érintő vitában relevánsak lehetnek. A Bíróság döntése tehát kinyitja a kaput az előtt, hogy a magyar adózók, tisztán belföldi, főként áfát érintő vitájukban is hivatkozhassanak ezekre az elvekre. Ez főként olyan esetben lehet érdekes, amikor az adóhatóság – vagy később a bíróság – azért nem vesz figyelembe egy, az adózó által előadott tényt, bizonyítékot, mert azt az adózó csak az észrevételezésre nyitva álló határidőt követően mutatta be.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS