Adó-visszatérítés: „az évtized legegyszerűbb nyomtatványát” kell csak kitölteni

2021. 12. 19., 12:49

Péntek reggelig már 560 ezer adó-visszatérítési nyilatkozat érkezett az adóhivatalhoz, még két hét és lejár az adó-visszatérítés februári kiutalásához szükséges nyilatkozat benyújtásának a határideje – tájékoztatott Tállai András.

A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a nyilatkozathoz az online kitöltést érdemes választani, amit az is igazol, hogy a VISSZADO-nyilatkozatok több mint 75 százaléka így érkezik az adóhivatalhoz. „Az évtized legegyszerűbb nyomtatványaként is emlegetett VISSZADO-nyilatkozatot azoknak kell kitölteni, akiknek a kiutalási adatairól a NAV-nak nincs információja” – húzta alá Tállai András.

Az év végéig attól várja a nyilatkozatot az adóhivatal, aki családi pótlékra jogosult, de a családi pótlékot nem ő kapja, illetve a várandós nőtől és a vele közös háztartásban élő házastársától, valamint attól is, aki máshová kéri az adó visszatérítés kiutalását, mint ahová a családi pótlékot kapja. Nyilatkoznia kell a katás kisadózónak is, ha nem ő kapja a családi pótlékot, és a rokkantsági járadékban részesülő vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója közül annak, aki év közben a családi kedvezményt igénybe vette.

Az ebbe a körbe tartozó szülőnek a nyilatkozatot azért fontos december 31-ig benyújtani, mert csak így tudja a családi adó-visszatérítés összegét kiutalni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2022. február 15-ig.

Az adó-visszatérítéshez való jog a gyermeket nevelő szülőket mindenképp megilleti, így nem veszik el akkor sem, ha valaki elmulasztja az év végi határidőt. Ilyenkor a szülő a NAV által elkészített bevallási tervezetében, vagy az szja-bevallásában veheti igénybe az adóvisszatérítést. Ebben az esetben a szülők csak február 15-e után juthatnak az őket megillető összeghez, a NAV ugyanis a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jén utalja ki a pénzt.

A februári kiutalás teljesítéséhez mintegy 190 ezer nyilatkozatot vár még az adóhivatal. Érdemes kihasználni a legnépszerűbb, online kitöltési módot, hiszen ezen szerepelnek az adóhivatal rendelkezésére álló adatok, így csak a hiányzó adatokat kell kitölteni. A nyilatkozat papíralapon is benyújtható a postán keresztül vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatain is leadható. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS