A növekedés kerékkötője a lassú és szakszerűtlen szerződés-előkészítés

2021. 07. 13., 14:30

Egy késve vagy hiányosan elkészített szerződés akár egy fontos üzletet is veszélybe sodorhat.

Visszavetik a cégek növekedési kilátásait az elhúzódó szerződéskötési folyamatok – állapítja meg az EY és a Harvard Law School Center 1000 jogi szakértő bevonásával készült közös kutatása. Egy késve vagy hiányosan elkészített szerződés akár egy fontos üzletet is veszélybe sodorhat.   

A szerződések lassú és szakszerűtlen előkészítése nagyban akadályozza a sikeres üzletkötést a vezetők többsége (57 százalék) szerint. Ennek egyik fő oka a kutatás szerint, hogy a cégek kétharmada (68 százalék) nem használ semmilyen sablont vagy útmutatót a megállapodások megírásakor. A jogi osztályok leterheltségét mutatja az is, hogy a válaszadók közel felének (49 százalék) nincs bevett módszere a szerződések tárolására, sőt háromnegyedük (78 százalék) a vállalt kötelezettségeik teljesítését sem tudja megfelelően nyomon követni.

Mivel ezek az adminisztratív problémák komoly pénzügyi veszteséget is okozhatnak, ezért a vállalkozások döntő többsége (92 százalék) igyekszik változtatni szerződéskezelési gyakorlatán. A megfelelő rendszerek bevezetése nélkül azonban ezek a próbálkozások szinte mindenhol (98 százalék) jelentős akadályokba ütköznek, harmaduk (38 százalék) pedig kudarcot is vall.

„A szerződések jelentik minden üzlet alapját, meghatározzák a növekedés és a kockázatkezelés módját. Ebből eredően bár a szervezetek számára elengedhetetlenül fontos, hogy a szerződéskötési folyamat minden részletére vonatkozóan hatékony eljárásokkal rendelkezzenek (a tárgyalástól kezdve a végrehajtásig, a szerződéses kapcsolat megújításától az újabb együttműködések létrehozásáig), a jogi támogató területnek minden esetben mérlegelnie kell az üzlet által megkívánt gyorsaságot és rugalmasságot is” – emelte ki dr. Losonci András, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS