No-deal Brexit esetén azok a brit vállalkozások, amelyek Magyarországon csupán adószámmal rendelkeznek, azaz nincs Magyarországon bejelentett székhelyük, telephelyük, de itt terméket, vagy szolgáltatást értékesítenek, 2019. október 31. után csak pénzügyi képviselet útján folytathatják gazdasági tevékenységüket belföldön – figyelmeztet az RSM Hungary.
A pénzügyi képviselet ellátására speciális szabályok vonatkoznak, ezért az érintett brit vállalkozásoknak már most érdemes megkeresniük a pénzügyi képviseletre jogosult társaságokat – hívja fel a figyelmet friss bejegyzésében Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője. Még nem látható tisztán ugyanis, hogy mi lesz azokkal a brit vállalkozásokkal, amelyeknek jelenleg van adószámuk belföldön, de nem rendelkeznek pénzügyi képviselővel a Brexit napján. Ma még bizonytalan, hogy ezek az adószámok hivatalból törlésre kerülnek, vagy az adóhatóság biztosít majd valamilyen türelmi időt ezen vállalkozások számára, hogy pénzügyi képviselőt válasszanak maguknak.
A szabályozás egyértelmű a tekintetben, hogy harmadik országbeli (nem EU-s) vállalkozások esetén kötelező magyarországi pénzügyi képviselő kijelölése a magyar adószám megszerzéséhez.
A pénzügyi képviselő feladata, hogy biztosítsa, hogy az EU-n kívüli társaság minden magyarországi adókötelezettségnek eleget tegyen. Ide értendő a számlázási előírásoknak való megfelelés, a nyilvántartások vezetése, az EKÁER kötelezettségek kezelése, az adóbevallások benyújtása, az adók befizetése, az adóhivatali kapcsolattartás és képviselet.
A pénzügyi képviselőkkel szemben a szabályozás a fenti kötelezettségek miatt speciális feltételeket támaszt. Mivel a pénzügyi képviselőt a képviselt cég magyarországi adókötelezettségeit illetően egyetemleges felelősség terheli, csak megfelelő biztosítékokkal rendelkező társaság jogosult a pénzügyi képviselet ellátására.
Milyen hatással lesz Brexit a kereskedelemre?
Ha „no-deal” Brexit forgatókönyv érvényesül, akkor az Egyesült Királyságból érkező áru termékimportnak minősül, az oda irányuló termékértékesítések pedig termékexportnak minősülnek. Ahhoz, hogy az értékesítés adómentes maradhasson, nem lesz elengedő nemzetközi fuvarleveleket (CMR-eket) gyűjteni. Az adómentességhez ezen túl szükséges lesz az is, hogy a terméket a vámhatóság végleges rendeltetéssel, igazoltan kiléptesse. Ennek megfelelően a vállalkozásoknak át kell állítaniuk a számlázóprogramjaikat, vállalatirányítási és egyéb számítástechnikai rendszereiket is.
A brit adószámok esetén nem lesz alkalmazható a háromszögügylet egyszerűsítés sem, mert ez a lehetőség csupán közösségi adóalanyokra vonatkozik. Hasonlóképpen a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítések sem lesznek alkalmazhatóak a brit cégekkel való kereskedelem során.
A webshopokat az Egyesült Királyságból üzemeltető vállalkozásokat is érintheti a Brexit. A jelenlegi szabályok szerint az az adóalany, amelynek a távolsági értékesítése egy adott tagállamra vetítve éves szinten nem éri el a 35 000 eurós összeghatárt, nem köteles a célországban adószámot kérni (az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Németországban ez az összeghatár jelenleg magasabb). Ez a szabály viszont csak az európai közösségben működő vállalkozásokra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a brit vállalkozások, amelyek jelenleg brit raktárból értékesítik a termékeket a célország szerinti áfát kötelesek majd megfizetni a 35 000 eurós értékhatár alatt is, termékimport címén. Amennyiben azonban a brit vállalkozás valamely EU-s tagállamba viszi a készletét, pl. Magyarországra vagy Hollandiába, úgy csak ebben az országban lesz köteles az áfa bejelentkezésre a 35 000 eurós értékhatár alatti értékesítések esetén.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.