A januári bevallás már az eÁFA-rendszeren keresztül is benyújtható

2024. 02. 19., 17:10

Február 20-án lesz az áfabevallás beadási határideje, amely már az új eÁFA-rendszerben, akár annak webes felületén, akár gép-gép kapcsolaton keresztül is benyújtható – tájékoztatott Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Az adóhivatalhoz több módon is benyújtható a vállalkozások áfabevallása. Egyfelől megmarad az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) kínálta bevallásbenyújtási lehetőség, másfelől ez egészül ki az új eÁFA révén igénybe vehető webes felületen, illetve gép-gép kapcsolaton keresztüli lehetőséggel.

A webes felületen a gazdálkodó kiegészítheti, módosíthatja a NAV által az adó megállapításához rendelkezésére bocsátott adatokat, nyilatkozhat az adólevonási jogáról és annak gyakorlásáról, és az így létrehozott adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet ugyanezen a felületen bevallásként jóvá is hagyhatja. A gép-gép kapcsolat lényege pedig az, hogy az adóalany interfészen keresztül továbbítja a megfelelően strukturált bizonylatszintű adatokat a NAV-nak, és az összeállított bevallástervezetet gépi úton hagyja jóvá.

A havi bevallók február 20-ig, a negyedévesek április 22-ig, az éves bevallók pedig majd jövőre nyújthatják be először bevallásukat az eÁFA-rendszeren keresztül. A NAV továbbra is számít a felhasználók visszajelzéseire, esetleges észrevételeire, hogy a gyakorlatban jelentkező igények alapján – a vállalkozások munkáját megkönnyítendően – tovább finomítsa az eÁFA szolgáltatásait.

Az eÁFA legfontosabb funkciói közé tartozik a forrásadatok letöltése, szerkesztése, a bevallás tervezetének elkészítése a webes felületen, a bevallás előellenőrzése és beadása, valamint a gép-gép kapcsolatot használóknak az adateltérésekre figyelmeztető üzenet. Lényeges könnyebbség, hogy azoknak az áfaalanyoknak, akik a bevallásukat az eÁFA-ban intézik, nem kell M-lapon is adatot szolgáltatniuk.

Az eÁFA webes felületét azok használhatják, akik egy adott bevallási időszakban százezernél kevesebb számlát kezelnek, ennél több bizonylat esetén a rendszer használata gép-gép kapcsolaton keresztül biztosított. Az utóbbi ugyanakkor akkor is választható, ha a kezelt számlák száma nem éri el a százezret, de az adott vállalkozásnak ez a forma az előnyösebb. Ha valaki esetleg ugyanarra az időszakra több módon is beadja bevallását, az adóhivatal az elsőként benyújtottat veszi figyelembe. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS