A cégek többsége idén még nem tud devizában adót fizetni

2022. 08. 16., 12:22

Euróban és dollárban is fizethetik a társasági adót a cégek, azonban ezzel a lehetőséggel a többségük idén még nem tud élni.

2022. augusztus 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló 298/2022. (VIII. 9.) Kormányrendelet, amely alapján a cégek a társasági adót nemcsak forintban, hanem euróban és dollárban is megfizethetik.

A cégek többsége idén még semmiképpen nem tud élni ezzel a lehetőséggel. Az iparűzési adót nem rendezte a jogszabály, a korábbi bejelentések ellenére ezt mégsem teljesíthetik a vállalkozások devizában – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

„A jogszabály alapján a cégeknek bejelentési kötelezettsége van a NAV felé, amennyiben a társasági adó fizetési kötelezettségüket amerikai dollárban vagy euróban szeretné teljesíteni” – közölte Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

A bejelentést az adóév első napját megelőző hónap első napjáig, az adóév egészére nézve lehet tenni A rendelet rögzíti, hogy ezt első alkalommal a 2022. szeptember 30-át követően kezdődő adóév tekintetében lehet megtenni.

Így a naptári éves adózók (ide tartozik a vállalkozások zöme) 2022-ben még nem tudják teljesíteni devizában az adófizetési kötelezettségét, viszont, ha jövőre szeretnének élni ezzel a lehetőséggel, akkor legkésőbb 2022. december 1-jéig erről nyilatkozniuk kell az adóhatóság felé. „Ezt követően már nem tudják a bejelentést a 2023-as évre megtenni” – hangsúlyozta a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS