Vizsgálatot indított az NMHH a Magyar Telekom szerződésmódosítása miatt

2023. 01. 25., 16:14

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) tudomására jutott, hogy a Magyar Telekom úgy tájékoztatta előfizetőit a nullás díjszabású ajánlatok kivezetéséről, hogy az ismertetőkből hiányzott a jogszabály szerinti kötelező tartalmi elemek nagy része, és az előfizetőket megillető jogokról sem szólt, ezért az NMHH vizsgálatot indított az ügyben. Egyúttal felhívja az előfizetők figyelmét arra, hogy az előfizetők felmondhatnak a számukra hátrányos egyoldalú szerződésmódosítás esetén, megéri összehasonlítani a piaci ajánlatokat.

Az utóbbi időben több olyan jellegű hír jelent meg, amely szerint a változtatások hatására „megszűnik a Facebook ingyenessége”. Az NMHH fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ez félrevezető információ. A valóság az, hogy magáért a tartalomért fizetendő díjat a nullás díjszabás kivezetése nem érinti, vagyis, ha eddig fizetni kellett érte (például a zenei streamingszolgáltatóknál ez a jellemző) akkor ezután is kell, ha pedig nem, akkor a kivezetés sem változtat ezen.

Az előfizetők ugyanakkor a nullás díjszabás kivezetését követően tapasztalni fogják, hogy a korábban nullás díjszabás alá eső tartalmak a továbbiakban csökkenteni fogják felhasználható adatkeretüket. Ezáltal megnövekedhet a havi adatigényük, amelyet nagyobb adatcsomag választásával, másik díjcsomagra áttéréssel vagy akár szolgáltatóváltással orvosolhatnak. A nagyobb adatforgalom tehát nem feltétlenül jelent többletköltséget, érdemes a szolgáltatók ajánlatait körültekintően megvizsgálni. A választást segíti, hogy az érintett előfizetők a változás okán jogosultak azonnali hatállyal felmondani előfizetői szerződésüket, természetesen újabb nullás díjszabású szolgáltatásra már nem tudnak majd szerződést kötni, azonban élhetnek akár a szolgáltatóváltás lehetőségével is. A számhordozás lehetőséget ad arra is, hogy a korábbi telefonszámuk mindeközben ne változzon.

Az NMHH a kivezetés során folyamatosan figyelemmel kíséri a szolgáltatók által tett lépéseket, és felügyeleti jogkörében biztosítja, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások során az előfizetők jogai és a piaci verseny tisztasága ne sérüljön. Az NMHH szakemberei az előfizetőknek általánosságban is azt javasolják, hogy folyamatosan kísérjék figyelemmel a szolgáltatójuk értesítéseit az egyoldalú szerződésmódosításokról. Ezek gyakran a számla végén szerepelnek, vagy külön küld róluk a szolgáltató értesítést.

Nullás díjszabás: a legfontosabb tudnivalók

A nullás díjszabás (zero-rating) azt a konstrukciót jelenti, hogy azok az előfizetők, akiknek adatmennyiségben korlátozott internet-hozzáférésük van, bizonyos tartalmakhoz (Facebook, Messenger, Instagram, Spotify stb.) úgy férhetnek hozzá, hogy az nem számít bele az adatkeretbe, vagyis az ezzel járó adatforgalom nem fogyasztja az adatkeretet. Jellemző szolgáltatáscsomag például a véges adatkeret (3GB, 5GB stb.) mellé kínált korlátlan social media elérés. A korlátlan elérést a szolgáltatók addig biztosítják, míg az előfizető minden más tartalom tekintetében véges adatkerete ki nem merül. A felhasználható adatkeret elfogyását követően a szolgáltatók a kedvezményes elbánás alá eső (ún. nullás díjszabású) tartalmakhoz való hozzáférést is lassítják, megszüntetik.

Az Európai Unió Bíróságának ítéletei 2021 szeptemberében egyértelművé tették, hogy a nullás díjszabás kereskedelmi gyakorlata összeegyeztethetetlen a nyílt internetről szóló rendeletben foglalt azon kötelezettséggel, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatóknak minden forgalmat és alkalmazást egyenlően kell kezelniük, a szolgáltató üzleti érdekből nem különböztetheti meg és kezelheti másként az egyes internetes forgalmakat. Az ítéletek azon alapulnak, hogy a nyílt internetről szóló rendelet az internet-hozzáférési szolgáltatók számára az internetes forgalom megkülönböztetéstől, korlátozástól vagy beavatkozástól mentes, egyenlő bánásmódot biztosító általános kötelezettségét írja elő. Ettől semmilyen esetben sem lehet az e szolgáltatók által alkalmazott kereskedelmi gyakorlatok vagy a végfelhasználókkal kötött megállapodások útján eltérni. A bizonyos tartalmakat előnyösebb elbánásban részesítő nullás díjszabású ajánlatok tekintetében a megkülönböztetés-mentesség és egyenlő bánásmód nem valósul meg, hiszen ezekhez képest az összes többi tartalmat használók hátrányosabb helyzetbe kerülnek.

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) elemezte az Európai Unió Bíróságának a nyílt internetről szóló rendelet alkalmazásával kapcsolatos ítéleteit, melyet követően 2022 júniusában frissítette a nyílt internetről szóló rendelet alkalmazására vonatkozó iránymutatásait. A BEREC álláspontja szerint a Bíróság ítéletei egyértelművé teszik, hogy a nullás díjszabású tarifaopciók alkalmazását meg kell szüntetni. Ez megegyezik a hazánkban a hírközlési iparág felügyeletét is ellátó NMHH értelmezésével.

A szolgáltatóknak mindezeket figyelembe véve kell kialakítaniuk az új ajánlataikat, a meglévő szerződéseket pedig módosítaniuk kell. A Hatóság több alkalommal felhívta a telekommunikációs szolgáltatók figyelmét az uniós bírósági ítéletek tartalmára és következtetéseire, és egyúttal kérte, hogy a szolgáltatók azokat szem előtt tartva alakítsák ki következő ajánlataikat, valamint intézkedjenek a meglévő előfizetésekben foglalt nullás díjszabás kivezetéséről. A piacon végül szükségessé vált az egységes hatósági fellépés, mert a szolgáltatók ennek ellenére sem tettek érdemi lépéseket a helyzet rendezésére.

Az NMHH – az uniós joggal való összhang megteremtése érdekében – 2022 szeptemberében kötelezte a szolgáltatókat, hogy:

  • 2022. november 15. napjáig szüntessék meg valamennyi, nullás díjszabást tartalmazó ajánlatuk értékesítését;
  • a döntések véglegessé válásától számított 15 napon belül módosítsák az érintett ajánlataik leírását, és töröljék belőlük azokat a kitételeket, amelyek a nullás díjszabást előnyként tüntetik fel;
  • 2023. március 31. napjáig módosítsanak valamennyi érintett előfizetői szerződést – ideértve az Általános Szerződési Feltételeket és az egyedi előfizetői szerződéseket – akként, hogy azokból kivezetésre kerüljön minden olyan nullás díjszabású elem, amely a megkülönböztetés-mentesség tilalmába ütközik.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS