Akár kártérítést is követelhetnek az építőanyag-kartell áldozatai

2021. 07. 05., 10:30

Ha bebizonyosodik, hogy az építőanyag-kereskedők kartelleztek a magasabb árak fenntartása érdekében, akkor az érintettek kártérítést követelhetnek – hívta fel a figyelmet az Ingatlan.com hétfői, MTI-nek küldött elemzése.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben kifejtette: a járvány előtt az új lakások áremelkedésében a kereslet, a munkaerő drágulása volt a főszerepben, az építőanyagok árának emelkedése kevésbé. Most viszont utóbbiak extrém drágulása miatt két teljesen különböző fél évet tudhat maga mögött az új lakóingatlanok piaca az átlagárak változása alapján.

Hozzátette: Budapesten például a múlt év második felében – júniustól az év végéig kevesebb mint 10 ezer forinttal nőtt az eladásra kínált új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, januártól július elejéig viszony több mint 60 ezer forinttal. Ez pedig egy 100 négyzetméteres lakás vagy ház esetében hat hónap alatt 6 millió forintos áremelkedésnek felel meg. Az árváltozás dinamikája a többi nagyvárosban is hasonló volt – mondta.

Balogh László szerint ha az építőanyag-drágulás nem csak átmeneti, hanem tartós lesz, akkor a mostani folyamatok alapján drasztikusan megemelheti az új lakások és házak árait, ami viszont begyűrűzhet a használt lakások piacára is.

Érdekes helyzetet teremthet a piacon, amennyiben bebizonyosodik, hogy az építőanyag-kereskedők kartelleztek a magasabb árak fenntartása érdekében. Elméletileg ebben az esetben lehet rá esély, hogy az érintettek kártérítést követeljenek - mondta Tolnay Mihály, az ingatlan.com jogi szakértője. Mindig egyedi mérlegelés kérdése, hogy ki jogosult kártérítést igényelni. Azok például, akik generálkivitelezőtől vettek ingatlant nehezebb helyzetben lehetnek azokhoz képest, akik saját maguk vásárolták meg az építkezéshez szükséges építőanyagot. Az egyösszegű generálkivitelezői számlák befogadóinak sokkal nehezebb igazolniuk, hogy a kartell miatt feltételezhetően magasabb anyagár miként okozott vételárnövekedést, szemben azzal az építtetővel, akinek az ingatlan építésének költségeiről minden egyes számla a rendelkezésére áll.

Mint írták, minden a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatainak eredményétől függ. A GVH június közepén közölte, hogy a drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedés okainak feltárására külön vizsgálócsoportot hozott létre, amely kiemelten elemzi a kartellgyanús tevékenységekkel kapcsolatos panaszokat és piaci jelzéseket.

Ugyanakkor a portál szerint ritkaságnak számít, hogy egy szektorban történt kartellezés után kártérítést fizessenek a cégek, de nem is példa nélküli. Még 2016-ban az Európai Bizottság kartellezésért elmarasztalt több kamiongyártót, amelyek összehangolták árazásukat, és az uniós szervezet döntése után a fuvarozók kártérítési igénnyel fordultak a gyártókhoz. A perek még most is folynak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 15:20:00
A NAV-Mobilt azoknak is érdemes letölteni, akiknek gondot okoz a gépjárműadó egyösszegű befizetése. Az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezménye a NAV mobilapplikációjában érhető el: egy koppintással igényelhető az akár 5 havi pótlékmentes részlet. Annak ellenére, hogy a gépjárműadó fizetési határideje április 15-e, már 14 ezer részletfizetési kérelem érkezett a NAV-hoz az applikáción keresztül.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS