Vállalati IKT-biztonság: a dokumentáció még nem erősség

2023. 01. 07., 12:25

2022-ben az Európai Unióban működő, legalább 10 alkalmazottal és önálló vállalkozóval rendelkező vállalkozások 92 százaléka alkalmazott legalább egy intézkedést adatai és IKT-rendszerei integritásának, rendelkezésre állásának és bizalmas jellegének biztosítása érdekében, az intézkedések dokumentálása terén viszont még van hova fejlődni.

Az unió statisztikai hivatalának beszámolója szerint a szóban forgó intézkedések közül a leggyakoribb az erős jelszóhitelesítés volt (ezt az uniós vállalkozások 82 százaléka alkalmazta), ezt követte a külön helyre vagy felhőbe történő adatmentés (78 százalék) és a hálózati hozzáférés ellenőrzése (65 százalék). A legkevésbé gyakori intézkedés a biometrikus módszerekkel történő felhasználói azonosítás és hitelesítés, amelyet a vizsgált vállalkozásoknak csupán 13 százaléka alkalmazott.

A biztonsági intézkedéseket és eljárásokat dokumentálni és rendszeresen frissíteni kell, hogy a folyton megújuló fenyegetésekkel szemben naprakészek maradjanak – hangsúlyozzák az Eurostat szakértői. Ezen a téren jócskán akadnak még tennivalók: 2022-ben az uniós vállalkozásoknak mindössze 37 százaléka számolt be arról, hogy rendelkezik az IKT-biztonsággal kapcsolatos intézkedésekre, gyakorlatokra, illetve eljárásokra vonatkozó dokumentumokkal.

A legakkurátusabbak a svédországi vállalkozások, amelyeknek kétharmada (66 százalék) számolt be ilyen dokumentumok meglétéről, de 50 százalék feletti az arány Finnországban (57 százalék), Dániában (55 százalék), Portugáliában (54 százalék) és Írországban (51 százalék) is. Három tagállam is akadt ugyanakkor, ahol a vállalkozások kevesebb mint egynegyede vezetett biztonsági dokumentációt: Görögország (18 százalék), Franciaország (21 százalék) és Bulgária (22 százalék). A 33 százalékos magyar adat kissé elmarad az uniós átlagtól, de nagyjából ugyanakkora, mint Belgium és Ausztria mutatója.

Az uniós vállalkozások közel egynegyede (24 százalék) az elmúlt 12 hónapban létrehozta vagy felülvizsgálta az IKT-biztonsággal kapcsolatos intézkedésekre, gyakorlatokra vagy eljárásokra vonatkozó dokumentációt. 9 százalékuk ezt már 12–24 hónappal korábban megtette, további 5 százalékuk pedig esetében pedig több mint 24 hónappal korábban.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS