Vállalati IKT-biztonság: a dokumentáció még nem erősség

2023. 01. 07., 12:25

2022-ben az Európai Unióban működő, legalább 10 alkalmazottal és önálló vállalkozóval rendelkező vállalkozások 92 százaléka alkalmazott legalább egy intézkedést adatai és IKT-rendszerei integritásának, rendelkezésre állásának és bizalmas jellegének biztosítása érdekében, az intézkedések dokumentálása terén viszont még van hova fejlődni.

Az unió statisztikai hivatalának beszámolója szerint a szóban forgó intézkedések közül a leggyakoribb az erős jelszóhitelesítés volt (ezt az uniós vállalkozások 82 százaléka alkalmazta), ezt követte a külön helyre vagy felhőbe történő adatmentés (78 százalék) és a hálózati hozzáférés ellenőrzése (65 százalék). A legkevésbé gyakori intézkedés a biometrikus módszerekkel történő felhasználói azonosítás és hitelesítés, amelyet a vizsgált vállalkozásoknak csupán 13 százaléka alkalmazott.

A biztonsági intézkedéseket és eljárásokat dokumentálni és rendszeresen frissíteni kell, hogy a folyton megújuló fenyegetésekkel szemben naprakészek maradjanak – hangsúlyozzák az Eurostat szakértői. Ezen a téren jócskán akadnak még tennivalók: 2022-ben az uniós vállalkozásoknak mindössze 37 százaléka számolt be arról, hogy rendelkezik az IKT-biztonsággal kapcsolatos intézkedésekre, gyakorlatokra, illetve eljárásokra vonatkozó dokumentumokkal.

A legakkurátusabbak a svédországi vállalkozások, amelyeknek kétharmada (66 százalék) számolt be ilyen dokumentumok meglétéről, de 50 százalék feletti az arány Finnországban (57 százalék), Dániában (55 százalék), Portugáliában (54 százalék) és Írországban (51 százalék) is. Három tagállam is akadt ugyanakkor, ahol a vállalkozások kevesebb mint egynegyede vezetett biztonsági dokumentációt: Görögország (18 százalék), Franciaország (21 százalék) és Bulgária (22 százalék). A 33 százalékos magyar adat kissé elmarad az uniós átlagtól, de nagyjából ugyanakkora, mint Belgium és Ausztria mutatója.

Az uniós vállalkozások közel egynegyede (24 százalék) az elmúlt 12 hónapban létrehozta vagy felülvizsgálta az IKT-biztonsággal kapcsolatos intézkedésekre, gyakorlatokra vagy eljárásokra vonatkozó dokumentációt. 9 százalékuk ezt már 12–24 hónappal korábban megtette, további 5 százalékuk pedig esetében pedig több mint 24 hónappal korábban.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS