Uniós élmezőnyben a magyarországi lakásár-emelkedés

2024. 07. 06., 17:25

Az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal, éves összevetésben pedig 1,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak az Európai Unióban 2024 első negyedévében.

Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül éves szinten hétben csökkentek a lakásárak 2024 első negyedévében, tizenkilencben pedig éves szinten emelkedtek. A legnagyobb csökkenést Luxemburgban (mínusz 10,9 százalék), Németországban (mínusz 5,7 százalék) és Franciaországban (mínusz 4,8 százalék) regisztrálták, a legnagyobb növekedéseket pedig Lengyelországban (+18,0 százalék), Bulgáriában (+16,0 százalék) és Litvániában (+9,9 százalék).

Az előző negyedévhez képest az árak nyolc tagállamban csökkentek, tizennyolcban pedig emelkedtek 2024 első három hónapjában. A legnagyobb csökkenést Dániában (mínusz 2,5 százalék), Franciaországban (mínusz 2,1 százalék) és Szlovákiában (mínusz 1,7 százalék) regisztrálták, míg a legdinamikusabb növekedést Bulgáriában (+7,1 százalék), Magyarországon (+5,1 százalék) és Lengyelországban (+4,3 százalék).

Az Eurostat lakásárindexe a háztartások által vásárolt összes lakóingatlan (lakás, családi ház, sorház stb.) árváltozását méri, függetlenül attól, hogy újonnan épített vagy már meglévő ingatlanról van szó, és függetlenül az ingatlan végső felhasználásától és a korábbi tulajdonosától is. A tagállamok indexeit a nemzeti statisztikai hivatalok számítják, az uniós mutatót pedig az Eurostat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS