Tovább csökkent az infláció decemberben az eurót használó EU-tagállamokban

Tovább csökkent az infláció decemberben az eurót használó EU-tagállamokban
2023. 01. 06., 11:17

Az októberi 10,6 és a novemberi 10,1 százalék után decemberben 9,2 százalékos volt az éves infláció az euróövezetben – tájékoztatott az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalának első becslése szerint a közös pénzt használó blokk egészében az energia 25,7 százalékkal volt drágább 2022 decemberében, mint egy évvel korábban (a novemberi 34,9 százalékhoz képest ez jelentős csökkenés). Az „élelmiszer, ital, dohány” kategóriában átlagosan 13,8 százalékkal emelkedtek az árak, a szolgáltatásokért 4,4, százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

A (tavaly decemberben még) 19 eurózóna-tagállam közül csupán Máltán nőtt az éves ráta novemberhez képest, de ott is csak minimálisan: 7,2 százalékról 7,3 százalékra (ezzel azért szívesen cserélnénk). 17 tagállamban csökkent az infláció, Szlovéniában stagnált (10,8 százalékon).

A legalacsonyabb éves szintű fogyasztóiár-emelkedést Spanyolországban mérték decemberben (5,6 százalék), Luxemburgban 6,2, Franciaországban 6,7 százalékos volt a ráta.

A legmagasabb infláció 2022 végén (is) a balti államokat sújtotta: Lettországban 20,7, Litvániában 20,0, Észtországban 17,5 százalékos volt az éves ráta.

És Magyarország?

A hazai decemberi (és 2022 egészére vonatkozó) adatokat január 13-án, pénteken teszi közzé a KSH. Nem sok jel utalt arra, hogy 2022 végén lassult volna a novemberben (22,5 százalékkal) már „Európa-bajnok” ütem, ráaadásul a közzététel dátuma is vészjósló...

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025. 07. 09., 11:40
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS