Tovább csökkent az infláció decemberben az eurót használó EU-tagállamokban

Tovább csökkent az infláció decemberben az eurót használó EU-tagállamokban
2023. 01. 06., 11:17

Az októberi 10,6 és a novemberi 10,1 százalék után decemberben 9,2 százalékos volt az éves infláció az euróövezetben – tájékoztatott az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalának első becslése szerint a közös pénzt használó blokk egészében az energia 25,7 százalékkal volt drágább 2022 decemberében, mint egy évvel korábban (a novemberi 34,9 százalékhoz képest ez jelentős csökkenés). Az „élelmiszer, ital, dohány” kategóriában átlagosan 13,8 százalékkal emelkedtek az árak, a szolgáltatásokért 4,4, százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

A (tavaly decemberben még) 19 eurózóna-tagállam közül csupán Máltán nőtt az éves ráta novemberhez képest, de ott is csak minimálisan: 7,2 százalékról 7,3 százalékra (ezzel azért szívesen cserélnénk). 17 tagállamban csökkent az infláció, Szlovéniában stagnált (10,8 százalékon).

A legalacsonyabb éves szintű fogyasztóiár-emelkedést Spanyolországban mérték decemberben (5,6 százalék), Luxemburgban 6,2, Franciaországban 6,7 százalékos volt a ráta.

A legmagasabb infláció 2022 végén (is) a balti államokat sújtotta: Lettországban 20,7, Litvániában 20,0, Észtországban 17,5 százalékos volt az éves ráta.

És Magyarország?

A hazai decemberi (és 2022 egészére vonatkozó) adatokat január 13-án, pénteken teszi közzé a KSH. Nem sok jel utalt arra, hogy 2022 végén lassult volna a novemberben (22,5 százalékkal) már „Európa-bajnok” ütem, ráaadásul a közzététel dátuma is vészjósló...

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS